Kleiber Márk MF10M2 Kőzetek „univerzuma” Ásvány- és kőzettan Miskolci Egyetem Számítástechnika

1. Kleiber MárkMF10M2Kőzetek „univerzuma”Ásvány- és kőzettanMiskolci EgyetemSzámítástechnika

2. KőzetekA kőzeteket képződésük szerint három fő csoportba sorolják:• magmás kőzetek • üledékes kőzetek • metamorf (átalakult) kőzetek

3. MállásMállás az a folyamat, amikor a szilárd földkéreg külső földtani erők hatására elbomlik, széthullik, aprózódik. Ez a folyamat a mindenkori felszín alatt legfeljebb néhányszor tíz méter mélységig hat, melynek során a kőzetek aprózódnak és kémiailag átalakulnak. A folyamatban a litoszféra az atmoszféra, a bioszféra és a hidroszféra egymással kölcsönhatásban vannak. Attól függően, hogy az aprózódási folyamat során fizikai vagy vegyi átalakulások érvényesülnek, fizikai vagy kémiai mállást különítenek el, de legtöbbször együttes hatás érvényesül.A mállás összetett folyamat, amelyen belül három részfolyamatot szoktak elkülöníteni:fizikaikémiaibiológiai

5. Kőzetté válás (diagenezis) A laza, képlékeny, jelentős víztartalmú üledék bonyolult fizikai, kémiai folyamatok során válik kőzetté. A legfontosabb változások a megszilárdulás és az átkristályosodás, valamint a víztartalom csökkenése. Az üledék elsősorban nyomás hatására tömörödik, térfogata és víztartalma csökken. Ezzel egy időben az üledék pórusaiban található kötőanyag hatására cementálódik. Az átkristályosodás során a már megszilárdult kőzetben a kisebb kristályok nagyobb kristályokká, kristályhalmazokká alakulnak.

6. Körforgás

7. Fogalmak • Ásvány: A természetben előforduló kristályos anyag, amely meghatározott kémiai összetétellel és kristályszerkezettel rendelkezik. • Kőzet: Kőzetalkotó ásványokból álló, szilárd halmazállapotú, bolygónkon jelentős területeken előforduló természetes anyag. • Drágakő: Olyan ásvány vagy kőzet (túlnyomórészt ásvány), amely esztétikai sajátossága, fizikai-kémiai ellenálló-képessége vagy ritkasága miatt emberi díszítésre alkalmas. • Érc: Olyan kőzet, amelyből fém nyerhető ki az adott technológiai színvonalon, gazdaságosan. • Telér: Hasadékokat, repedéseket kitöltő, a mellékkőzeteket legtöbbször meredeken átszelő kőzetbenyomulások, melyeknek vastagsága néhány cm-től pár tíz méterig, hossza pár métertől néhány száz méterig terjedhet.

8. Drágakövek

9. Kristályok A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban a kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, melyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el. Szabatos definíció szerint diszkontinuális térkitöltésű, anizotróp térrács, aminek külső megjelenési formája síklapokkal határolt mértani test.

10. Kristálytani törvények • Szögtörvény: Ugyanazon kristályos anyag különböző kifejlődésű kristályain a megfelelő lapok által bezárt szög mindig állandó érték. • Paramétertörvény: Egy kristálylapot nem a nagysága, hanem a kristálytani tengelyekhez képest elfoglalt helyzete jellemez. A kristálylap a tengelyeket bizonyos távolságban metszi, e lemetszett darabokat nevezzük paramétereknek. A paraméter nem egy abszolút távolság, hanem egy arány. A paraméter-viszonyszámok mindig racionális számokkal vagy végtelennel egyenlők. • Zónatörvény: A kristályokon a párhuzamos élekben metsződő lapok egy zónába tartoznak. A kristály középpontján áthaladó, az egy zónába tartozó lapok éleivel párhuzamos egyenes a zónatengely. A zónatörvény kimondja, hogy a kristályon lehetséges összes lap egymással zónaviszonyban van.

12. A kristályformákat a kristályt alkotó atomok kötésszögei alakítják ki, ezért állandóak. A tér három irányába mutató kristálytani tengelyeket lehet felvenni jellemzésükre. A tengelyek meghatározott szögeket zárhatnak be egymással és különböző hosszúságúak lehetnek. A tengelyek tulajdonságai szerint megkülönböztetünk:Izometrikus vagy szabályos - a tengelyek egyenlő hosszúságúak, az általuk bezárt szög mindegyike 90°, kockaformájú kristályok, jellemzőjük hexaéder, oktaéder, tetraéder; Tetragonális vagy négyszöges - a tengelyek közül egynek a hossza változó, a másik kettő egyenlő, a bezárt szög 90°-os, négyzetes oszlop alakú kristályok, jellemzőjük trapezoéder, szkalenoéder, négyzetes prizma; Rombos - a tengelyek különböző hosszúságúak,a bezárt szögük 90°, téglatest alakú kristályok, jellemzőjük a diszfenoid, dipiramis, rombos piramis; Trigonális - a leghosszabb tengelyen két, arra merőleges, egyforma hosszúságú tengely helyezkedik el, amik egymással 60°-os szöget zárnak be, háromszöges oszlop alakú kristályok, jellemzőjük romboéder, trapezoéder, trigonális prizma; Monoklin vagy egyhajlású - a tengelyek nem egyenlő hosszúságúak, és az egyik szög nem egyenlő 90°-kal, trapezoid alakú kristályok, jellemzőjük a szfenoid, dóma és prizma; Triklin vagy háromhajlású - a tengelyek nem egyenlő hosszúak és egyetlen szögük sem 90°, trapezoid kristályok, jellemzőjük a pedion és a véglap; Hexagonális vagy hatszöges - az egyik tengelyre három merőleges tengely húzható, amik egymással 60°-os szöget zárnak be, hatszöges oszlop alakú kristályok, jellemzőjük dihexagonális prizma, piramis, trapezoéder.

15. Köszönöm a figyelmet