Ludvig Zsuzsa Tudományos főmunkatárs, projektvezető MTA Világgazdasági Kutatóintézet

1. Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel Oroszországra, Ukrajnára és Kazahsztánrarészjelentés Ludvig Zsuzsa Tudományos főmunkatárs, projektvezető MTA Világgazdasági Kutatóintézet MTA Szociológiai Kutatóintézet MeH-MTA stratégiai kutatások részbeszámolója Budapest, 2008. február 14.

2. A tevékenységek fő irányai • A. Klasszikus kutatási tevékenység • a hosszú ideig elfeledett posztszovjet térség sokoldalú (multidiszciplináris) körbejárása széles kutatói hálózat kialakításával • I. szakasz: • 1. Makrogazdasági perspektívák • 2. Külkapcsolati rendszerek • 3. Energetika • II. szakasz: • fenti témák további kidolgozása + magyar vonatkozások és következtetések megfogalmazása • B. Ismeretek továbbadására irányuló tevékenységek

3. Az önálló posztszovjet erőcentrum kérdőjelei és meghatározó vonásai,Oroszország szerepe • A kilencvenes évek végére Oroszországot a Nyugat - elsősorban a GDP-mutatók alapján - „leírta”, legfeljebb regionális középhatalomként ismerte el. (A FÁK-térség GDP-jének mintegy 78%-át adja!) • Oroszország a fenti „lefokozást” lényegében nem fogadta el, nagyhatalmi státusza átmentésén fáradozott (ENSZ BT-tagság, G8-ak stb.) • „Oroszország összeszedi magát” /Gorcsakov/- gondolat (tipikus példa: 1998 utáni helyzet) • Oroszország multipoláris világban érdekelt (a feltörekvő Kínához hasonlóan) • Lehetséges-e egy Oroszország központú pólus, erőcentrum kialakulása?

4. I. Az önálló erőcentrum esélyei és a posztszovjet integrációskezdeményezések • Oroszország központi szerepe a FÁK-on belüli integrációs kezdeményezésekben a kilencvenes évektől • Két szinten zajló integrációs folyamatok • 1. Össz-FÁK szinten - igen kevés sikerrel, még mindig csak napirenden van a térségen belüli szabadkereskedelem kialakítása („papírintegrációk”) • 2. szorosabb integrációs körök kialakítása - szintén sok kudarccal • EU, mint integrációs minta

5. FÁK-on belüli integrációs célkitűzésekorosz részvétellel és kezdeményezéssel

6. Új megközelítések Oroszország FÁK-politikájában • A korábbi egységes „elsődleges érdekszféra” képet árnyaltabb megközelítés váltja fel: • 1. Integrációs mag (hatok) • elegendő gazdasági erőt képviselnek-e az önálló erőcentrum kialakításához? • Ukrajna , mint kulcsfontosságú szereplő - egyre inkább kimaradó ország (kettős gazdasági kötődése ellenére) • 2. Többiek: „jószomszédság politika” alanyai, egyre inkább normál külpolitikai kapcsolatrendszerekké formálódó bilaterális kapcsolatok • Oroszország velük szemben is érvényesíti hagyományos „realista”, azaz az államérdeken alapuló magatartását (pl. megszűnőben az energetikai ártámogatás)

7. Oroszország nélküli integrációs kezdeményezések • 1. Közép-ázsiai együttműködés (felhígult, Oroszország gyakorlatilag részesévé vált) • eredeti célok: közös piac típusú integráció • 2. GUAM • eredeti gazdasági célok: szabadkereskedelem+közös energetikai projektek • mára: FÁK-on kívülre nyitás • céljuk a FÁK-on belüli orosz hegemónia megtörése, ellensúly kialakítása több ország összefogásával • politikailag motiváltak • gazdaságilag kevésbé állják meg a helyüket, a résztvevők gazdasági kapcsolódásai nem elég erősek (kivétel energetiai érdekek)

8. A külgazdasági kapcsolatok, mint integrációs tényezők - „oldás és kötés” • Külkereskedelem - „oldás” • a FÁK-on belüli kereskedelem súlya (a tadzsik import kivételével) valamennyi országban jelentősen csökkent az elmúlt egy-másfél évtized során a FÁK-on kívüli kereskedés javára • paradoxon: Oroszország a térség meghatározó (mindenütt 1. számú partner) kereskedelmi szereplője , de a legkisebb FÁK-on belüli kereskedelmi súly birtokosa • Közvetlen tőkebefektetések - új „kötés” • a kétezres években dinamikusan nőnek a térségen belüli közvetlen tőkebefektetések, szoros vállalati összekapcsolódások alakultak ki • középpontban az orosz vállalatok, de kazah, ukrán, azeri stb. befektetői jelenlét erősödése is • Munkaerő-migrációtérségen belül jelentősége és problematikussága (szabályozatlan viszonyok) egyre nő

9. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES II. A nagyhatalmiság energetikai vonatkozásai • Oroszország energetikai nagyhatalom: olaj és gáz • tényleges potenciál (Termelés, export, készletek, orosz exportdiverzifikációs törekvések következményei) • tranzitkérdések • sajátos energetikai nagyhatalmi viselkedés • Európában középpontban az energiabiztonság/orosz szállítások biztonsága

10. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az energiabiztonság különböző vetületei • 1. Mennyiségi biztonság - kitermelés perspektívái • 2. Árbiztonság - az orosz árpolitika sajátosságai • 3. Infrastrukturális biztonság - a fizikai kiszolgáló infrastruktúra állapota és fejleszthetősége, az exportkapacitások elégségessége • 4. A partneri kapcsolat milyensége - bizalom • 5. Tranzitbiztonság - energetikai (és politikai) kapcsolatok a posztszovjet térségen belül

11. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 1.a) Mennyiségi biztonság - a kitermelés perspektívái • Olaj: jelenleg a világon 2. hely • termelés: 2004-től növekedési ütemmérséklődés • okok: politikai, geológiai, szállítási, gazdasági jellegűek • Készletek és fejlesztések:bő 22 évre elegendő igazolt készletek (világon a 7. hely) • de! földrajzi súlyponteltolódás kelet irányában • új fejlesztések: adott piacra célzottan (pl. kelet-szibériai mezők: Kína, Távol-Kelet, USA) • nyugat-szibériai prognózisok is (szerény) növekedést jeleznek 2015-ig • verseny: Európa és a Távol-Kelet között nem a vezetékek, hanem a kitermelési régiók között folyik! • Belső felhasználás - világon a 4. hely, energiahatékonyság! • Gáz: 1. hely • Európa primátusa középtávon nem kérdőjelezhető meg, nincsenek komoly exportdiverzifikációs előkészületek (pl. Kína irányába) • növekvő belső (orosz) felhasználás • jelentős közép-ázsiai készletek

12. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 1.b) Mennyiségi biztonság - külföldi befektetési lehetőségek • Olaj és gáz: • az állam térnyerése - államkapitalista energiapolitikára való áttérés • (hasonló folyamat Kazahsztánban is , de itt korábbi hirtelen nyitás, liberalizálás előzte meg) • az állam erőteljes szerepe (erősödése) az ágazatban nemzetközileg jellemző • elegendőek-e a belső források a hatalmas beruházásokhoz? • technológia-függőség • kitermelendő mezőkről való döntések szempontjából fontos, hogy az orosz vállalatok milyen külföldi cégekkel kötnek szövetséget

13. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 2. Árbiztonság - az orosz árpolitika sajátosságai • „El nem kötelezett” orosz exportpolitika, lényegében nem vesz részt a kvóta- és árpolitikai koordinációkban • ezt a magatartást a termelési régiók földrajzi és klimatikus viszonyai indokolják - az orosz kitermelés drága, szabad kapacitások fenntartása rendkívül költséges • gázkartell: nem működhet az olajéhoz hasonló logika alapján, nincsenek hozzá jelentős partnerek (2-4. helyezettek: Kanada, Norvégia, Hollandia), a többiek szerepe marginális) • olajárak: világpiacit követőek • az Urals-Brent spread jelentősebb csökkenése várható (az Urals áremelkedése) • gázárak: nincs kialakult világpiaci ár, olajárak követése, speciális képletek alkalmazása • Differenciáltak, politikailag is motiváltak, posztszovjet térség támogatása felszámolódóban

14. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 3. Infrastrukturális biztonság • A szállító infrastruktúra fizikai állapota • komoly gondok: uniós javaslat monitoring-rendszerre • A szállító infrastruktúra kapacitása • olaj: • 2005-től szabad exportkapacitások álltak elő, de a helyi (orosz) szűk keresztmetszetek is szerepet játszanak a 2004 végétől bekövetkezett növekedési ütemmérséklődésben • új kapacitások beüzemelése: Európa és a csendes-óceáni térség (Kína) irányába is • gáz: középtávon elgendő vezetékkapacitás kiépülése várható • Intézményi kérdések: • vezetékrendszer állami monopóliuma (magánvezeték alig)

15. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 4. A partneri kapcsolat milyensége - bizalom • Oroszország megbízható szállító a 60-as 70-es évek óta, de a körülmények azóta sokban változtak • EU-orosz energiadialógus (2000) egyik fő célja: az orosz energiaszállítások biztonságának növelése, partneri kapcsolat minőségileg új szintre helyezése • Energiadialógus - sokáig az EU-orosz párbeszéd sikertörténeteként kezelt szála • Újabban egyre nyilvánvalóbbak a kudarcok, lényegi kérdésekben való helyben topogás • 2006 eleje óta: bizalmi válság; az EU nem egységes az orosz partnerbe vetett bizalom terén sem • Uniós félelmek: • a posztszovjet térségben alkalmazott kemény eszközök (pl. csapelzárás)) európai partnerekkel szembeni alkalmazásával kapcsolatban • vezetékrendszerhez való hozzáférés korlátozottsága miatt • Energia Charta ratifikációjának szorgalmazása

16. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 5. Tranzitbiztonság • Olaj: • posztszovjet olajszállítások a közeljövőben elérik az optimális tranzitszerkezetet (pl. Boszporusz szoros kiváltása), orosz és közép-ázsiai olaj szállítása is kellően diverzifikálttá válik komolyabb infrastrukturális feszültségek nélkül • orosz termék-diverzifikáció (olajtermékek szerepének növekedése) • Földgáz: • tranzitdiverzifikáció csak mostindul. De: eddig bejelentett vezetékprojektek elégségesek a 2015-ig Európa számára szükséges export lebonyolításához. Középtávon csak nagyon komoly tranzitproblémák esetén lehet további orosz vezetékprojektek realizálására számítani! • Az Észak-Európai Vezeték megépülése után is kb. 70-75%-os marad az ukrán-belorusz tranzit aránya! • Nyugati FÁK-térség rezsimjeiben nem várható modernizáció. A gázexport kényes pont marad, politikai, csapelzárással járó konfliktusokra számítani kell. • Megoldást az európai gázszállítási rendszerek átvétele jelenthetne a FÁK-országokban, ez a tranzitdíjak és exportárak közötti kapcsolat megszüntetése is egyben • hosszabb távon: török tranzitszerep bizonytalanságai

17. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES B. Ismeretek továbbadása • Hálózat kialakítása („virtuális FÁK-központ”) folyamatban - bázisa már létrejött • célzott személyek: • kutatók • államigazgatás érintett képviselői • érintett vállalati szegmens képviselői • fiatalok (hallgatók, PhD hallgatók) - hozzájárulás egy új, a térséget ismerő generáció kineveléséhez • Posztszovjet hírlevél terjesztése (társintézet: MTA Szociológiai Kutatóintézete) • a mélyebb ismeretek iránt érdeklődők számára • Rendezvények: szakmai viták, konferenciák, előadások hazai és külföldi meghívottakkal, szűkebb és tágabb körben • Publikációs tervek • Projekt hírlevele és honlapja

18. www.fakprojekt.hu; www.cisproject.hu

19. Köszönöm a figyelmet! www.fakprojekt.hu