ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE

1. ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE Szalayné Kónya Zsuzsa DE OEC Dietetikai Szolgálat Szolgálatvezető Élelmiszeripari mérnök

2. A táplálékunk minősége és mennyisége alapvetően meghatározza életünk minőségét. A bevitt táplálékból fedezzük az életműködéseinkhez szükséges energiát és abból építjük újjá testünk anyagait, sejtjeit, szöveteit nap mint nap. Életünk és szervezetünk épségének megőrzése táplálkozásunk függvénye.

3. Az egészséges táplálkozás „feladata”: Megkímélje a szervezetet minden felesleges emésztőrendszeri – és méregtelenítési többletmunkától, Elősegítse a felhalmozott – az immunrendszert és anyagcserét terhelő - salakanyagok kiürítését, A teljes értékű táplálkozás során bevitt vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, enzimek, aszervezet ellenálló-képességét optimalizálják.

4. Mi az egészséges ?! • Teljes értékű • Természetes • Finomítatlan • Kiegyensúlyozott • Évszaknak megfelelő • Otthon készített

5. KÉRDÉSEK • MENNYIT ? • MIT ? • HOGYAN? • MIKOR ?

6. ELSŐ LÉPÉSEK Étkezési RITMUS felállítása (feltételes reflex) 5 x / nap 12 óra Vacsora és Reggeli között FOLYADÉK: 3 l/nap szénsavmentes cukormentes alkoholmentes

7. FOLYADÉK Emberi test 50-70 %-a víz Biztosítja a vérkeringést Szabályozza a vérnyomást Lehetővé teszi a tápanyagok, a salakanyagok, és a gázok oldását, szállítását Biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét. „Vízhiány”: fejfájás, koncentrálóképesség csökken, fizikai teljesítőképesség csökken vörösbor ! (1-2 dl/ nap)

8. Táplálék piramis

9. SZÉNHIDRÁTOK Előállításukra csak a növények képesek, az ember és az állat táplálék útján jut a szükséges Szénhidrátokhoz Elemi összetétel:-Mindegyik tartalmaz szenet (C), hidrogént (H) és oxigént (O).- Tartalmazhat nitrogént (N) {pl. kinin}, gyakoriak a foszfátészter-származékaik is. Egyszerű cukrok: egyetlen cukormolekulából állnak, hidrolízissel tovább már nem bonthatók. Vízben jól oldódó, fehér, kristályos, édes ízű anyagok. monoszaharidok • szőlőcukor (glükóz) • gyümölcscukor(fruktóz)

10. diszacharidok • répacukor (szacharóz) • tejcukor (laktóz) • malátacukor (maltóz) Összetett szénhidrátok: keményítő (amilóz, amilopektin) növényi rostok (pl. cellulóz, hemicellulóz) Kitin (ízeltlábúak kültakarója) Mennyiségi igény az összenergiabevitel 50 - 55 %-a

11. Glikemiás-index Glikemiás-indexen azt értjük, hogy az adott étel vércukorszintet emelő hatása milyen arányú a szőlőcukor vércukorszintet emelő hatásához képest – ezt %-ban fejezzük ki.

12. 90-100 % glikémiás index: méz, cola, üdítők – puffasztott rizs –főtt burgonya (micsoda különbségek vannak a kalóriatartalmakban !) • 70-90 % glikémiás index: barnakenyér, Abonett – tejberizs – répacukor • 50-70 % glikémiás index: fekete kenyér – natúr gyümölcslé – keserű csokoládé • 30-50 % glikémiás index: spagetti – tejszínes fagylaltok – gyümölcsök – kefír – tejcsokoládé (így válnak „egyenlővé” a gyümölcsök a tejcsokoládéval!) • <30 % glikémiás index: fejessaláta, káposzta – szárazhüvelyesek – dió, mogyoró – fruktóz, szorbit. (10 dkg fejessaláta: 17 kcal, 10 dkg dió: 654 kcal ,de a glikémiás index egyforma ! A dióban a zsiradék-, a salátában pedig a rostttartalom az, amelyek miatt kialakult ez az eredmény)

13. Az ételek Glikémiás Indexe függaz étkezés után az étel gyomorból belekbe jutásának sebességétől, majd a bélből a vérbe való felszívódásuk sebességétől. Minél lassabban jut a gyomorból a bélbe egy étel, annál lassabban szívódik fel a vérben, és lankásabb vércukorgörbét alakít ki. Az étel gyomorból belekbe való jutását a szénhidrát típusa, rost, fehérje, zsír, savanyú kémhatás és cukortartalom;a szénhidrát részecskék mérete (pl. liszt őrlésének mértéke), az előkészítés módja (főzési idő) és az egy étkezéskor elfogyasztott étel mennyisége egyaránt befolyásolja.

14. Glikémiás Indexet befolyásoló tényezők: 1, A szénhidráttípusaz első GI értéket befolyásoló tényező • Alapszabály,hogy csonthéjas, bogyós és savanyú citrus gyümölcsöknek, a föld felett növő zöldségeknek (plusz a retek és hagyma)és hüvelyeseknek alacsony a GI értékük. A föld felszíne alatt növő zöldségeknek (gyökérnövények),mint a burgonya, répák, cékla ; finomra őrölt gabonák lisztjéből készült péktermékeknek; a rizseknek magas a GI értékük.. • Összetett szénhidrátot tartalmazó ételek GI értéke a keményítőmolekulák fajtája és aránya szerint változik.

15. 2, Rosttartalom. A rosttartalom is csökkenti a GI-et. A rost fizikai akadályként működik a gyomorban, így az enzimek lassan jutnak a lebontandó tápanyaghoz. A rostdús ételek telítettségérzetet kiváltó ételek, amelyeknek alacsony a GI-e. 3, A fehérjék jelenléteaz ételben is csökkenti a szénhidrátok GI értékét. A fehérjemolekulák nagyok, lebontásuk időbe kerül, ezért a fehérjét tartalmazó szénhidrát-étel lassan csordogál a belekbe. A fehérje önmagában vagy túlzott mennyiségben fogyasztva a vér inzulinszintjét növeli, és az éhes ember amúgy is alacsony vércukorszintjét még alacsonyabbra nyomja le, ami hipoglikémiához vezethet.

16. 4, Savanyú ételekszénhidráttal együttfogyasztása is csökkenti a GI választ. Savas környezet kialakítása a gyomorban , fehérje fogyasztás nélkül is visszatartja az étel gyomorból bélbe ürülését. Pl két evőkanál citromlé akár 30 %-al is csökkentheti a GI értéket. A salátáknál alkalmazott vörös borecet is ugyanilyen hatással bír. 5, A zsírokjelenléte az ételben –is- csökkentik a GI-t. A zsírmolekulák lassan engedik a szénhidrátmolekulákat a vérbe jutni. De a zsír magas kalóriatartalma miatt nem túl kedvező a GI csökkentésére. Mérsékelt mennyiségű növényi olaj beilleszthető az étrendbe.

17. 6, A szénhidrátok formája, vagyis a részecskék, szemcsék mérete is meghatározza a GI értéket. Minél kisebb a részecske mérete- minél finomabbra őrlik a gabonát, minél kisebbre aprítják a szénhidrátot (püré, turmixolás)- annál magasabb a GI értéke. 7, A keményítőtartalmú szénhidrátokfőzési idejeis befolyásolja a GI értéket. Minél hosszabb a főzési idő, annál több vizet vesznek fel, és kocsonyássá válnak. Minél kocsonyásabb egy keményítő, annál gyorsabban szívódik fel a vérbe és emeli a vércukorszintet. Minél hosszabban főzzük a burgonyát, tésztát és rizst, annál gyorsabban szívódik fel a vérbe és emeli a vércukorszintet A szétfőtt keményítőknek magas a GI értékük. Félkeményre főzött tészta és rizs, kevésbé kocsonyásodik, így lassabban szívódik fel és alacsonyabb a GI értéke.

18. Diabetes mellitus A cukorbetegség komplex anyagcserezavar, ahol a szénhidrát-anyagcsere zavara dominál. A betegség oka az abszolút vagy relatív inzulinhiány. A hasnyálmirigy inzulintermelő képessége csökken, vagy megszűnik; avagy a sejtek hiányosan reagálnak az inzulin vércukorcsökkentő hatására.

19. A diabetes felosztása 1-es típusú (IDDM) • klasszikus • lassan kialakuló autoimmun forma (LADA) 2-es típusú (NIDDM) • primer hyperlipidaemiahoz csatlakozó • ifjúkori, nem inzulindependens (MODY) gesztációs diabetes hiánytáplálkozáshoz társuló diabetes

20. A 2-es típusú diabetes mellitus (a cukorbetegek 90%-a sorolható ebbe a csoportba) előfordulási gyakoriságának gyors emelkedése összefügg életmódbeli tényezőkkel: Leginkább a kevés mozgással és az egészségtelen táplálkozási szokásokkal. A 2-es típusú cukorbetegséghez gyakran társul túlsúly vagy elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsírszintek. A cukorbetegség talaján kialakulható komolyabb betegségek: érelmeszesedés, szemproblémák, vesebántalom (vizeletkiválasztó teljesítmény csökken) lábproblémák (keringési-, idegbántalmak /érzéketlenség/)

21. A kezelés a helyes életmód kialakítását éppúgy magában foglalja, mint szükség esetén az egyénre szabott gyógyszeres terápiát. „LÉPCSŐFOKOK”: 1, diéta 2, diéta + tabletta 3, diéta + inzulin A diéta a cukorbetegség-kezelésének egyik bázisa. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása, majd hosszú távú gyakorlata alapvető jelentőségű.- Segíti a beteget a normál testtömeg elérésében és megtartásában, - mérsékli a nagy vércukor-ingadozásokat,- biztosítja a szervezet számára szükséges mennyiségben a tápanyagokat.

22. Az étrendi kezelés célja • a testtömeg normalizálása és megtartása • a vércukorértékeket tartósan a normális értékekhez legközelebb eső tartományban tartani

23. A diéta főbb szempontjai • a cukorbeteg étrendjének energia-tartalma a beteg tápláltsági állapotához és fizikai aktivitásához igazodjon • a cukorbetegnek nem kell speciális diétát tartania • a diabeteses étrend nem szénhidrát-szegény, hanem szénhidrátgazdag • minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia

24. Az étrend tápanyag-összetétele Az anyagcserebetegségek dietotherápiájában fontos táplálkozási ajánlás, hogy az energiát adó tápanyagok megfelelő arányban legyenek jelen a napi táplálékban. Ez annyit jelent, hogy a táplálékkal bevitt energia15-20 %-át fehérjéből, 30 %-át zsírból, 50-55 %-át szénhidrátbólkell fedezni.

25. Atúlsúlykülönösenkáros a diabetesesbetegeknél.A cukorbetegek számára megfelelő étrendheznélkülözhetetlen: • annak ismerete, hogy a különféle táplálékok és az elfogyasztott étel mennyisége miként hat a vércukor-szintre • a megfelelő ételek kiválasztása • a rendszeres, kellő időben történő étkezés

26. Az 1-es típusú diabeteseseknél – normál testsúly esetén - arra van szükség, hogy a ténylegesen elfogyasztott élelmiszerhez igazítsák az adagolt inzulin mennyiségét. A 2-es típusú diabetes fellépésekor a legtöbb ember súlyfelesleggel rendelkezik. A 2-es típusú diabetes kezelésének leghatékonyabb módja a testsúlyfeleslegtől való megszabadulás.

27. Az élelmianyagok mennyiségének kiszámításához ismerni kell az egyes tápanyagok élettani haszonértékét, vagyis azt az energiamennyiséget ami 1 g fehérje, 1 g szénhidrát vagy 1 g zsír szervezetben való elégésekor keletkezik. 1 g szénhidrát = 4 kcal energia 1 g fehérje = 4 kcal energia 1 g zsír = 9 kcal energia

28. A gyakorlatban célszerű az étrend energia- és szénhidráttartalmát megadni, e kettőből ugyanis már következik a fehérje és zsírtartalom is. Önmagában, csak a szénhidrát-tartalom előírása a beteget félrevezetheti, mert amiben nincs szénhidrát, abból korlátozás nélkül fog fogyasztani, ezzel túllépi a számára javasolt energiabeviteli határt.

29. Az étrend energia-, szénhidrát és zsírtartalma közötti összefüggés

30. GABONAFÉLÉK Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, pékárúk (nem: félbarnák !) Fehér liszt: tilos Fogyasztás előtt pirítsuk meg a kenyérféléket ! - „szivacsként” működik Barnarizs !

31. Az élelmi rostok olyan poliszacharidok, amelyeket az emésztőenzimek részben, vagy egészben érintetlenül hagynak, mert nem képesek hidrolizálni azokat. Az élelmi rostok (nem emészthető poliszacharidok) változatlan állapotban jutnak a vastagbélbe, ahol a bakteriális fermentáció révén lebomlanak. A belőlük keletkező rövid szénláncú zsírsavak: - módosítják a bél működését és - hatással vannak az anyagcsere folyamatokra. Az élelmi rostok - kémiai szerkezetüket és tulajdonságaikat illetően eltérőek

32. Vízoldékonyság szerint : Vízben oldódó rostok: legfontosabb a pektin, amely a zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben, és a gabonafélék közül a zabban található. Vízben nem oldódó rostok: A növényi sejtfalakat alkotó cellulóz, hemicellulóz, lignin. Megtalálható az olajos magvakban, a hüvelyesekben, a gabonafélékben. Napi adag: minimum 30 g.

33. ÉLETTANI HATÁSOK Diabetesben:5 – 15 g rost étkezésenként: - késlelteti a glükózfelszívódást - növeli az inzulinérzékenységet, növekszik az inzulinreceptorok száma. - a vércukorszint az étkezést követően kevésbé emelkedik, a szérum inzulinszintje csökken, javul a glükóztolerancia. - a cukorbeteg állapota javul, csökken az inzulinszükséglet, a szövődmények kialakulása elmarad,vagy elhúzódik.

34. Emelkedett szérumkoleszterin – szint esetén: Napi 5-6 g oldható rost már 5 – 10 % -al csökkenti a szérumkoleszterinszintet (ezt napi 0,5 – 1 kg friss zöldség, főzelék, gyümölcs elfogyasztása biztosítja) Hatásmechanizmus: - A rostok megkötik a béllumenbe ürülő koleszterint, az epesavakat. - Akadályozzák a zsírfelszívódást. - Az élelmi rostokból szintetizálódó rövid szénláncú zsírsavak gátolják a koleszterinszintézist.

35. A rostfogyasztás előnyei túlsúly esetén: - A hosszabb rágási idő és lassúbb gyomorürülés fokozzák a teltségérzetet. - Megnövelik a széklet tömegét, fokozzák a bélmozgást, gyorsítják a kiürülést. - A rostdús diéta alacsony zsírtartalma is hozzájárul a kívánt mértékű kisebb energiabevitel fenntartásához.

36. A vastagbéldaganatok előfordulását csökkenti az étkezési rostok protektív hatása • Magukhoz kötik és távol tartják a hámsejtektől az epesavakat, nehézfémeket, szteroidokat és más mérgező vagy rákkeltő anyagokat, gyorsítják azok kiürülését. • Masszív székrekedés során a bélben pangó epesavak a vastagbél nyálkahártyáját irritáló karcinogén vegyületekké alakulhatnak át. • - A béltartalom volumenének növelésével felhígítják a károsító anyagokat.

37. - Elősegítik a baktériumflóra szaporodását. A fermentációs termékek (rövid szénláncú zsírsavak) a vastagbél felszálló ágában a savas kémhatás fenntartásával, a leszálló ágában az ammónia megkötésével és a kiürülés gyorsításával fejtik ki hatásukat. • - A szintetizálódó butirát rákmegelőző hatású. • - A rövid szénláncú zsírsavak többek között elősegítik a bélfal sejtjeinek vérellátását is. • Az ammónia abszorbeálásával csökkentik a bélnyálkahártya expozícióját. • (Egyúttal tehermentesítik a vese- és a máj anyagcseréjét).

38. A „kemény” széklet hatása: Ha a vastagbélnek kemény székletet kell továbbítania, izomzata megnagyobbodik, fokozódik a belső nyomás, amelynek következtében az izomrétegek között létrejön a divertikulum, a vastagbél zsákszerű kiöblösödése. A divertikulózis az iparilag fejlett országok lakosságának 30 – 35 % -át érinti.

39. ZÖLDSÉGEK Rostbevitel Sok szín Konyhatechnológia - főzés - sűrítés NEM FOGYASZTHATÓAK: - primőrök - „külföldiek” KERESZTESVIRÁGÚAK ! Kelbimbó, káposzta, brokkoli

40. GYÜMÖLCSÖK Nem ajánlottak: - primőrök - „külföldiek” Csak ép és egészséges lehet ! Alma + cékla+sárgarépa

41. TÚLSÚLY – ELHÍZÁS VISSZAFORDÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

42. Obesitas • Önálló betegség • Számos betegség rizikófaktora (hypertónia, hyperlipoproteinaemia, diabetes mellitus)

43. „A falánkok foggal ássák meg sírjukat”(Estienne) A DIÉTA CÉLJA: • negatív energiamérleg létrehozása (a testsúly csökkentése) • az alacsonyabb testsúly megtartása

44. KÉRDÉSEK • MENNYIT ? • MIT ? • HOGYAN? • MIKOR ?

45. A diétával szemben támasztott követelmények • a test zsírtartalmának csökkenésével együtt ne csökkenjen a zsírmentes testtömeg • a testtömeg csökkenése ne járjon együtt anyagcserezavar kialakulásával • a diéta mellett ne jelentkezzen kifejezetten éhségérzet • biztosítsa a megfelelő tápanyagellátást

46. A túlsúly étrendi kezelésében akkor lehetünk a legeredményesebbek, ha az általános alapelvek alkalmazása mellett megpróbáljuk azokat - a lehetőségeken belül -egyénre szabottátenni. Az első lépés természetesen az energiaszükséglet kiszámítása.

47. MENNYIT ? együnk ??? • Nagyon fontos a kiindulási testsúly! • Ismernünk kell a jelenlegi kalóriabevitelt (Étkezési napló !) Ehhez képest: - 500 kcal/nap = - 0,5 kg/hét = - 2,0 kg/hónap = - 12 kg/fél év • A túlsúly nem napok alatt alakult ki, és ne is várjuk azt, hogy napok alatt megszabadulunk a felesleges kilóinktól !! • Orvosi felügyelet nélkül bevihető minimum kcal értékek: • Nők esetén: 1200 - 1400 kcal • Férfiak esetén: 1400 - 1600 kcal

48. ÁLLAPOTFELMÉRÉS BMI: (body mass index) Testsúly (kg-ban) Testmagasság (m2 –ben) Pl: ha egy hölgy 1,72 m magas és 63 kg, akkor a következőképpen számolunk a BMI alapján: 63 1,72 x 1,72 = 21,29

49. A kiszámított értékek alapján 18 - 25 között: a testsúly normális 25 - 30 között: a szervezet túltáplált  FOGYNIA KELL (mert hamarosan a rossz táplálkozásával összefüggő következmények léphetnek fel. Pl: cukorbetegség, magas vérnyomás, köszvény, zsíranyagcserezavarok, érelmeszesedés, visszértágulás, vese- és epekő, izületi gyulladás, és felbukkan az infarktus fenye- gető réme is, balesetek !! ) 30 fölött: azonnal diétázni kell Pl: 1,72 m - 75 kg BMI: 25 1,72 m - 85 kg BMI: 28 1,72 m - 95 kg BMI: 32

50. MIT ? együnk ? Testépítő anyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, DE „üres kalóriákat „ ne ! Szükségesek: • fehérjék • zsírok • szénhidrátok