Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban

1. Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban

2. Felnőttoktatás/ felnőttképzés tipikus hazai formái (az intézmények jellege szerint) • Iskolarendszerű felnőttoktatás: dolgozók iskolája (általános iskolája , szakközépiskolája, gimnáziuma, szakmunkásképzője) • Iskolarendszeren kívüli: munka melletti továbbképzés, átképzés, munkanélküliek tovább- és átképzése, • Szabadidő-szektorbeliművészeti, idegen nyelvi képzés • Népfőiskolai képzés (mozgalom)

3. 1. Iskolarendszeren belüli intézményi képzési formák • Alapfokon (általános iskolákban működő) • Felnőttek általános iskolája (Korábban: dolgozók általános iskolája) • Középfokon (középiskolákban működő) • Felnőttek szakiskolája • Felnőttek gimnáziuma • Felnőttek középiskolája (szakmunkások számára belépést biztosító szakközépiskola)

4. 2. Iskolarendszeren kívüli intézményi képzési formák • Munkahelyen belüli (belső) képzések (tréningek, bemutatók) • Munkahelyen kívüli nem akkreditált képzések • Munka melletti továbbképzés • Munka melletti átképzés • Munkaügyi központok képzései • Munkanélküliek továbbképzése • Munkanélküliek átképzése • Akkreditált felnőttképző intézmények – profitorientált cégek, nonprofit szolgáltatók, civil szervezetek, iskolák (felsőfokúak is) • Kötelező szakmai továbbképzések • OKJ-s képzések • Nyelviskolák

5. 3. Szabadidő-szektorbeli képzési formák • Művelődési Központok/ Házak képzései (művészeti képzés, idegen nyelv, számítógéphasználat) • Közösségi Házak (mindenféle) • Sportcentrumok képzései (egészséges életmód, fogyás stb.) • Helyi társadalom felé nyitott iskolák képzései (pl.: sport, művészeti képzés, idegen nyelv, számítógéphasználat) • Öntevékeny klubok társas képzései (Sakk, bélyeggyűjtés) • Társas körök (társas tánc, beszélt idegen nyelv stb.) • Hagyományőrző házak (szövés, korongozás) • Civil szervezetek képzései (megváltozott munkaképességűek, romák képzése és átképzése stb.) • Médián keresztül történő képzés (újságok, hetilapok, tv, rádió) • Interneten keresztül történő képzés, önképzés

6. 4. Népfőiskolai képzési formák • Idősek népfőiskolája • Roma-népfőiskola • Biogazdálkodók népfőiskolája • Börtön-népfőiskola • Oktatási intézményekkel társult képzések (pl. főiskolákkal közös képzések) • Tematikus rövid képzések • egészségmegőrzés, • mezőgazdasági képzés, • természetgyógyászat, • egészséges táplálkozás • dohányzásról való leszokás (stb.)

7. 1. A képzés szervezése szerint(aszerint, hogy ki vagy mi szervezi, irányítja a tanulási folyamatot): Önművelés-önképzés (egyénileg), Szervezeti keretekben folyó (azaz intézményes) képzés „Learning by doing”(azaz a részvétel, a szerepvállalás, a tapasztalatszerzés keretében folyó képzés 2. Módszerei-eszközrendszere szerint: Hagyományos képzés (face to face képzés) Új módszerű képzés (Távoktatás: azaz irányított önképzés) Felnőttoktatás/ képzés egyéb formai felosztása

8. 1.1 Az önképzés, önművelés jellemzői • Öntevékeny, aktív tanulás útján megy végbe és elsődlegesen a kultúra javaiból való folyamatos részesedésünket és személyiségünk folyamatos fejlesztését értjük alatta. • Az önművelés céljait és igényeit - nem kis részben a társadalmi hatások által befolyásoltan - önmagunk határozzuk meg, formáit magunk alakítjuk ki, illetőleg magunk döntünk az igénybe veendő művelődési formákról. • Azonban az önművelés esetében komoly szerepe van a tanulási rutinnak és a szelekciós képességeknek. Ezek nélkül az infokommunikációs technika korában az önművelődő személy nem képes céljait megvalósítani.

9. 1.2 Az intézményes (szervezeti keretek közt folyó) képzés jellemzői • Az intézmény (vagy jogszabály) adja meg a tanulás időtartamát • Tőlünk függetlenül beosztja számunkra a tanulási alkalmakat (napokra, hónapokra, évekre bontva) • Meghatározza, szakaszolja, hogy mikor és ki irányítja közvetlenül illetve közvetve a tanulási folyamatunkat • Megadja a vezetői (felnőttoktatói) segítség helyét, módját, eszközeit • Megszabja az egyéni tanulás mennyiségét, minőségét és ütemét • Szabályozza az értékelés módját és a visszacsatolás jellegét.

10. 1.3 A „Learning by doing” (a cselekedve tanulás) jellemzői • Próba-szerencse alapú tanulás • Tevékenységközpontú tanulás mint tanítási módszer • Kísérletezés-kutatás közbeni tanulás • Munkadarab (tanulódarab, mestermunka) elkészítése közbeni tanulás • A munkafolyamat megfelelő eljárásrendben történő végigvitele során tanuljuk meg vagy tanítják meg, hogyan kell csinálni (pl.: továbbképzés, átképzés során) • Önkéntes munkavégzés közbeni tanulás (például civil szervezetben): azt csináljuk, amit egy adott munkakörnyezetben ránk bíznak – közben megtanuljuk • Gyakornoki munka közbeni tanulás - hasonlóképpen

11. 1. Tanfolyam Andragógia-módszertani szempontból olyan face-to-face képzési forma, amelyet egy adott, körülhatárolt ismeretrendszer elsajátítására, közvetlen célok elérésére alkalmaznak. A tanfolyamokon előadó-központú (kiselőadás, tanbeszélgetés stb.) és – ma már - résztvevő-központú (csoportmunka, tréning stb.) módszereket egyaránt alkalmaznak. A tanfolyamok (elsősorban az akkreditált felnőttképző tanfolyamok) annyiban emlékeztetnek a formális képzésre, hogy meghatározott, pontosan körülhatárolt, didaktikailag megszerkesztett és felépített tananyagot tanítanak meghatározott célok és standardizált követelmények mentén, azonban a tanfolyamok többsége általában nem iskolai keretek között zajlik. 2.1 Hagyományos módszerű felnőttképzési formák

12. 2. Levelező oktatás A nappali képzés rövidített, zsugorított változata, amelyben valójában nincs sok nyoma a levelezésnek. Lényegében nappali követelményrendszerrel működik, de a tanulással párhuzamosan dolgozó felnőtteknek feleannyi irányítást, gyakorlatot és segítséget sem nyújt, mint a nappali vagy tanfolyami hallgatóknak. 2.1 Hagyományos módszerű felnőttképzési formák

13. 1. Távoktatás Médiaeszközökre épített irányított tanulás. Az ismeretátadó és átvevő térben és időben elkülönül egymástól. A távoktatás esetében tömegméretekről van szó. Ezért is nagyon lényeges az egységes követelményrend-szer kidolgozása, hiszen a távoktatási formák révén képesítés szerezhető. A távoktatásban nagy szerepe van a hallgató (résztvevő) önfejlesztő képességének és akaratának A távoktatás ténylegesen levelező forma. Közös foglalkozásokkal vezet be egy-egy témát. Az otthoni felkészülés és tanulás eredményéről többnyire írásban, teszteken kérik be a megoldást. Gyakran fakultatív konzultációs lehetőségeket biztosítanak a hallgatóknak: tutor–személyes segítő/15 hallgató + mentor-elismert szakember segítségével. Végül ugyancsak levélben, esetleg közös foglalkozásokon történik az értékelés. A ciklus befejezése a témazáró feldolgozás. 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák

14. 2. E-learning(számítógépes távoktatás) „Tanítás nélküli tanulás” Földrajzi és időbeli korlát nélküli, online számítógépes hozzáférés, egyéni ütemben igénybe vehető nyitott képzési forma Elősegíti az fogyatékkal élők esélyegyenlőségét. Biztosított a gyors, egyénre szabott, interaktív tutori támogatás Oktatószoftverektámogatják a tananyag megértését és gyakorlását szimulációk, esettanulmányok, példák, kísérletek, feladatok segítségével A tanuló által kiválasztott tananyag, az ismeretek bemutatását automatikus visszakérdezés és gyakran megoldókulcs segíti A tanulás vizsgafeladatokkal zárul Fontos: társas támogatottság biztosítása a lemorzsolódás elkerülése érdekében 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák

15. 3. Irányított önképzés, támogatott egyéni tanulás Külső, konzulensi támogatással járó, kötött egyéni programú tanulás: elsősorban tehát az individualizáció mértékében tér el a többi formától. Feltétele a tanuló motiváltsága, rendszeres önálló munkára való alkalmassága, akarata, megfelelő alapműveltsége, a tanulási technikák ismerete, az önálló munkában való jártasság. Az így folyó képzés abszolút módon testre szabott, messzemenően alkalmazkodik a résztvevőkhöz. A feldolgozandó tartalom, a követelményszint és az ütem is hozzájuk igazodik. A konzulens feladata az egyéni programkészítéshez, valamint a nehézségek elhárításához segítséget nyújtani. Ma már: elektronikus háttérrel működik 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák

16. Sikeres felkészülést! Monoriné Papp Sarolta monori@mail.datanet.hu 0036/20 978-1703