230 likes | 510 Views
Szabad akarat és eutanázia. Van-e akadálya a szabad akaratnak az eutanáziában? Ha van, mi az? Miként oldható fel?. 1. Eutanázia 2. Szabad akarat az eutanázia értelmezésében 3. Az eutanázia formái a szabad akarat, a döntés és a cselekvés szempontjából 4. Konklúzió. 1. Eutanázia.
E N D
Van-e akadálya a szabad akaratnak az eutanáziában? • Ha van, mi az? • Miként oldható fel?
1. Eutanázia 2. Szabad akarat az eutanázia értelmezésében 3. Az eutanázia formái a szabad akarat, a döntés és a cselekvés szempontjából 4. Konklúzió
1. Eutanázia A. Az orvoslás legfőbb célja: • emberi élet védelme • károkozás nélküli gondoskodó ellátás • helyes módon való eljárás
1. Eutanázia B. Az eutanázia feltűnésének okai: • orvostudomány fejlődése =>≠ fájdalom- és szenvedésmentes halállal • emberi méltóság megőrzése, szenvedés nélküli halál => eutanázia igénye • haldoklás problémája XVI. sz. félelem a gyors haláltól első hospice-ok • modern kor embere félelem a hosszú, elhúzódó haláltól
2. Szabad akarat az eutanázia értelmezésében Különböző szabad akarat felfogások a szemléltetés jegyében: A. Negatív vs. pozitív B. Sartre szabadságfelfogása C. Krisztusi szabadság
2. Szabad akarat az eutanázia értelmezésében A. Negatív vs. pozitív Schopenhauer negatív szabadság fogalma: • Minden akadályozónak és gátlónak a távolléte.
2. Szabad akarat az eutanázia értelmezésében Feinberg pozitív szabadság fogalma: • szabad, ha nincs akadály, vagy korlátozottság • akadály = szabadság csorbítása, mely nem teszi lehetővé vágyaink kielégítését • a tehetetlenség érzése is a szabadság akadályozója
2. Szabad akarat az eutanázia értelmezésében „A szabadság szeretete annak a szeretete is lehet, hogy szabadon lélegezhetünk, vagy van mozgásterünk, hogy adott esetben meggondolhatjuk magunkat.”[1] [1] Joel FEINBERG: Társadalomfilozófia, Osiris könyvtár, Bp., 1999, 17. o.
2. Szabad akarat az eutanázia értelmezésében B. Sartre szabadságfelfogása: szabadság=adottság szabadság bizonyítéka: aggódás
Sartrenál csakis az akarat szabadságáról, vagyis a lét belső szabadságáról van szó, mivel az egyéni látókörből a társadalom kiszorításával az egyéni lét adottságává emeli a szabadságot, ami egyenlő a felelősséggel. „Csak szituációban van szabadság, és csak szabadságban van szituáció.”[2]
2. Szabad akarat az eutanázia értelmezésében C. Krisztusi szabadság − negatív: az ember indeterminált állapotban van, vagyis nincs eleve meghatározva cselekedete − pozitív: saját döntés és felelősség cselekedetei felett
“ Az élet Isten ajándéka, és a halál elkerülhetetlen. Ezt el kell fogadnunk teljes felelősséggel és méltósággal anélkül, hogy a halál óráját bármi módon siettetnénk. A keresztényeknek hitük fényében fel kell készülniük a földi élet végét jelentő és az örök életet megnyitó halálra.” [3]
3. Az eutanázia formái a szabad akarat, a döntés és a cselekvés szempontjából
Az aktív eutanáziát elfogadó nemzetek: • 1996-: Ausztrália -1997. • 1997-: Oregon állam • 2001/2002-: Hollandia • 2002. -: Belgium • 2009. szeptember-: Luxemburg
Döntés szempontjából cselekvőképes egyén esetében beszélhetünk az önkéntes döntésű eutanáziáról, veszélyei: kényszereutanáziák: kriptanázia, bátorított, helyettesített döntésű, diszkriminatív eutanázia.
4. Konklúzió • Az emberi állapot elfogadása a halál színe előtt. • Korlátozott szabadsága érvényesülne a betegnek, ami a lemondó döntés szabadsága révén a tevőleges halálba segítés nélkül valósulhatna meg.
4. Konklúzió • Van-e akadálya a szabad akaratnak az eutanáziában? • Ha van, mi az? • Jogi és erkölcsi akadálya egyaránt van a szabad akaratnak az eutanáziában, ezért is korlátozott szabadságunk.
És hogy miként oldható fel? • A keresztény teológia meghatározása szerint: „ölni nem szabad, csak halni hagyni… Ahol valaki azért viselkedik passzívan, mert az a benyomása, hogy már nem tehet semmit, nem ő, hanem a betegség a halál oka”[4].
Hivatkozások: • [1] Joel FEINBERG: Társadalomfilozófia, Osiris könyvtár, Bp., 1999, 17. o. • [2] Tordai Zádor: Egzisztencia és valóság, Akadémia Kiadó, Bp., 1976., 300. o. • [3] RODOSY Pál:A Hittani Kongregáció nyilatkozata az eutanáziáról, Vigilia, 1980./11. 752.o. • [4] Helmut Weber: Speciális erkölcsteológia, Szent István Társulat, 2001., 243.o
Köszönöm a figyelmet Készítette: Laki Beáta