A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

1. A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei Dr Füst György

2. VIZSGA1. Számítógépes feladat, az eredmények beírása a vizsgalapba, eredmény értelmezése2. Feladatlap néhány eldöntendő kérdéssel, ill. egyszerűbb számítással3. Szóbeli vizsga, 1 előadás=1 tétel 2010 június 23, csütörtök, 16.30 2010 július 7 csütörtök 16.30 NET, számítógépes terem

3. Epidemiológia • 1. A fertőző betegségek epidemiológiája • 2. A nem fertőző betegségek epidemiológiája

4. I. rész A leíró epidemiológiai statisztika alapfogalmai

5. PREVALENCIA

6. Egy adott betegség előfordulási gyakorisága egy adott számú és adott helyen élő lakosságcsoportban egy adott időpontban Magyarországon az addiktológiai gondozókban 42 924, a pszichiátriai gondozókban 2902, azaz összesen 45 826 alkoholbeteget tartottak nyilván 1999-ben. A gondozásba került alkoholbetegség prevalenciája tehát 1999-ben 100 000 lakosra számolva kereken 460, 1000 lakosra számolva kereken 5 volt.

11. Kelet-Európa és a Szovjetunió egyéb utódállamai EASTERN EUROPE AND CENTRAL ASIA HIV and AIDS statistics and features, end of 2002 and 2004

15. INCIDENCIA

16. Egy adott betegség újonnan felismert eseteinek száma egy adott számú és adott helyen élő lakosságcsoportban egy adott időpontban (időintervallumban) Pl. 2001 január 1. és december 31. között Magyarországon 4 typhus abdominális eset, de 10 433 salmonellosis eset fordult elő. • 100 000 magyar lakosra számítva tehát a typhus abdominalis 2001-es incidenciája 100 000 lakosra számolva 0.04, a salmonellosisé 103,9 volt. Januárban 404, júliusban 1423 salmonellosist jelentettek , a 100 000 lakosra számított incidencia tehát januárban 4, júliusban 14 volt.

18. HIV fertőzések Magyarországon: Regisztrált HIV fertőzöttek

19. HIV fertőzések Magyarországon: AIDS esetek

20. PREVALENCIA VS INCIDENCIA • A tüdőgondozók által regisztrált nem gümőkóros, krónikus légzőszervi betegek száma tovább növekedett: 351 ezer főt tett ki (1998-ban 324 ezer). (prevalencia 100 000 lakosra számítva 1999-ben: kereken 3500, 1998-ban kereken 3200) Az 1999-ben újonnan nyilvántartásba vett nem tbc-s betegek száma 62 817 volt, az incidencia 1999-ben 100 000 lakosra számítva kereken 630)

21. KUMULATÍV INCIDENCIA

22. Kumulatív incidencia • Az adott betegség felismerése óta egy adott területen, pl. országban évente felismert eseteinek összesített száma. Pl. a Magyarországon 1986 óta diagnosztizált AIDS betegek összesített száma.

25. Kumulatív incidencia: 422

27. MORTALITÁS

28. Egy adott betegségben meghaltak száma egy adott lakosságszámra vonatkozóan egy adott időszakban A legmegbízhatóbb járványügyi adat

29. Daganatos halálozás (KSH adatok) 100 000 lakosra számítva (kerekítve)

30. A járványügyi adatok szokásos csoportosítási módjai • Korcsoportok szerint • Nemek szerint • Életmód szerint • Lakóhely szerint (egyes megyékben vagy nagyváros-kisváros-falu) • Az eltelt évek (évtizedek) során bekövetkezett változások, szezonalitás • Mortalitás: halálok, halandósági tábla, a születéskor várható átlagos élettartam

37. HIV prevalence (%) in adults in Africa, 2005 2.5

38. Juvancz,Paksy:Orvosi biometria, Medicina, 1982)

39. Az idő előtti halálozás miatt elvesztett potenciális évek száma

40. Juvancz,Paksy:Orvosi biometria, Medicina, 1982)

41. II. rész A járványügyi adatok megbízhatósága • Az adatok megbízhatósága • Az adatfelvétel reprezentativitása • Az adatok (minta) és a valódi populáció viszonya és ennek statisztikai becslése

42. Az adatok megbízhatósága • A betegség súlyossága • A tünetek jelentkezési ideje a betegség kezdetétől kezdve • A betegség társadalmi megítélése • A betegek félelme a betegségük megismerésétől

43. A szűrővizsgálatok • A betegség kezdete és a tünetek megjelenése között hosszú idő telik el • A lakosság egyes csoportjaiban (életkor, nem, szociális helyzet, életmód) az adott betegség gyakrabban fordul elő • A betegség megelőzésére tett intézkedések hatékonyságának ellenőrzése • A sentinel surveillance • Az unlinked anonim szűrés

45. A járványügyi adatok megbízhatósága • Az adatok megbízhatósága • Az adatfelvétel reprezentativitása • Az adatok (minta) és a valódi populáció viszonya és ennek statisztikai becslése

46. II. rész Az epidemiológiai vizsgálatok statisztikai értékelése Megfigyeléses vizsgálatok

47. A megfigyeléses vizsgálatok fajtái • Esetsorozat vizsgálatok. Ide csak esetek (legtöbbször nem túl sok beteg) kerülnek bevonásra, a vizsgálat jellege pillanatfelvétel szerű, keresztmetszeti, leíró. • A keresztmetszeti tanulmányba egy jól definiált, részletesen jellemzett, nagyobb mintaszámú csoport kerül beválogatásra, amelyet tovább lehet bontani jellegzetességei szerint, a vizsgálat jellege pillanatfelvétel szerű, keresztmetszeti, leíró • Az eset-kontroll tanulmányba két jól definiált, eltérő csoport kerül bevonásra (esetek és kontrollok), a vizsgálat a bevonás előtti eseményekre visszatekintő (retrospektív), jellegében keresztmetszeti, leíró • A kohorsz tanulmányokba egy jól definiált csoport kerül bevonásra, nem ismert, hogy ki tartozik a majdani eset és ki a kontroll csoportba. A vizsgálat a bevonást követő időszakra előre tekintő (prospektív

48. Az események esélyei a retrospektív és a prospektív vizsgálatban: az esélyarány (odds ratio), a relatív kockázat (relatív risk) az excess risk és az attributable risk

49. Relative risk RR: (A/A+B))/(C/C+D))

50. A myocardialis infarctus RR-a cukorbetegségre vonatkozóan: RR: (20/100)/(35/900) = 0,20/0,039 = 5,13