AZ ALLERGÉNEK KEZELÉSÉNEK GYAKORLATI MÓDSZEREI

1. Kaposvár 2013 Dr. Zentai János AZ ALLERGÉNEK KEZELÉSÉNEK GYAKORLATI MÓDSZEREI TQ Consulting

2. Mi is valójában az allergia? • Becslések szerint 400 millió ember allergiás ma a világon, tehát az allergiát joggal nevezhetjük mára „népbetegségnek”.1Nemzetközi előrejelzések azt mutatják, hogy az allergiások száma rohamosan növekszik:  • A WHO (World Health Organization) szerint 2025-re a világ lakosainak 50%-a lesz allergiás. TQ Consulting

3. Mi is valójában az allergia? • Előrejelzések szerint világszinten, így Magyarországon is egyre nagyobb az allergiás betegek száma és várhatóan a diagnosztizált allergiák is egyre súlyosabbak lesznek. Arra a kérdésre, hogy pontosan hány allergiás beteg van ma Magyarországon, nem adható biztos válasz, de az allergiás betegek száma valószínűleg mára jóval túllépte a 2 millió főt.1.Tesztkérdés TQ Consulting

4. Mi is valójában az allergia? Az allergiáról • Az "allergia" kifejezés két görög szó összetételéből származik (allos- más, ergos- dolgozik, reakció) • Az allergiás reakciók olyan, a szervezetben lejátszódó immunológiai folyamatok, amelyek ártalmasak a szervezetnek, a másodlagos immunizáló reakciótól függnek, és valamilyen külső kiváltó vegyület (allergén) szerepet játszik kialakulásukban. TQ Consulting

5. Mi is valójában az allergia? • Az allergének különböző természetes anyagok is lehetnek, mint például étel, állati szőr, növényi pollen, gombák spórái, por, poratka, kémiai anyagok, gyógyszerek, tartósítók, mosószerek vagy kozmetikumok. • Antigének: Olyan testidegen anyagok a szervezetben, melyek az immunrendszer révén antitestek kialakulását eredményezik. Azokat az antigéneket, amelyek allergiás reakciót váltanak ki a szervezetben allergéneknek nevezzük. 2.Tesztkérdés TQ Consulting

6. Mi is valójában az allergia? A szervezetbe való bejutás szerint az allergének csoportosítása a következő: • Levegőben lévő allergének: a légzőrendszer nyálkahártyáján keresztül légzés útján kerülnek be a szervezetbe • Ételallergének: a béltraktuson keresztül jutnak a szervezetbe • Kontaktallergének: az allergénnel való közvetlen kontaktus vált ki reakciót a bőrön és/vagy a nyálkahártyán • Befecskendezett allergének: A kültakarón keresztül a szervezetbe kerülő anyagok lehetnek ilyenek pl. rovarok és hüllők mérge, vagy gyógyszerek, melyek injekción keresztül jutnak a szervezetbe TQ Consulting

7. Mi is valójában az allergia? • Az allergének nem mindig okoznak kóros reakciókat és tüneteket azokban a szervekben, amelyeken keresztül bejutnak a szervezetbe. Például az ételallergének nemcsak a bélrendszerben okozhatnak tüneteket, hanem bőrelváltozásokat is kiválthatnak. TQ Consulting

8. Mi is valójában az allergia? Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek  egészséges (nem allergiás) egyéneknél semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből. Az allergia tehát az immunrendszer „tévedésének” következménye, eltúlzott válasza egy egyébként ártalmatlan anyagra. TQ Consulting

9. Mi is valójában az allergia? Az allergiás betegség kialakulásának folyamata nem ismert pontosan. Néhány körülményről azonban bebizonyították, hogy szerepet játszhat az allergia kialakulásában: • genetikai hajlam • dohányzás a családban • háziállatok tartása a lakásban • a lakókörnyezet és munkahelyi környezet bizonyos jellemzői (levegőszennyeződés, urbanizáció, párás, zárt helyiségek) stb. Ezen tényezők jelenléte megsokszorozhatja az allergia kialakulásának valószínűségét. 3.Tesztkérdés TQ Consulting

10. Mi is valójában az allergia? A z allergia tünetei leggyakrabban az alábbi helyeken jelennek meg: • alsó és felső légutak • szem • bőr • gyomor-bél rendszer Az allergia tünetei többfélék is lehetnek, attól függően, hogy mi okozza azt: • tüsszögés • orrfolyás • orrdugulás • szájpadlás és torok viszketése • könnyezés • szemviszketés • csalánkiütés • ekcéma TQ Consulting

11. Mi is valójában az allergia? Az allergiás ember az allergénnel való érintkezése után a következő folyamat zajlik le: • A szervezet- reagálva az allergénre, specifikus ellenanyagot termel. Ezt IgE-nek nevezzük ( Immunglobulin-E) • A termelődött ellenanyagok kapcsolódnak az ún. hízósejtekhez. Ezek kifejezetten nagy számban találhatók a légutakban és a bélrendszerben, ott ahol az allergének bejuthatnak a szervezetbe. • Számos kémiai anyag termelődése indul meg, köztük a Hisztamin, ami központi szerepet játszik az allergiás reakciók kialakulásában. • A kémiai anyagok hatására belégzés esetén:orrviszketés, orrfolyás, szemviszketés , súlyosabb esetben asthmás fulladás, illetve ha a bélrendszerbe jut az allergén, urticaria, száj vagy gyomortünetek, hasmenés alakulhat ki. TQ Consulting

12. Mi is valójában az allergia? Néha olyan nagy mennyiségben szabadulnak fel a kémiai anyagok, hogy az egész testen jelentkezik hatása, csalánkiütések, vérnyomáscsökkenés vagy akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ezt hívják anaphylaxiás sokk-nak. Mogyoró, szezámmag TQ Consulting

13. Ételallergia A táplálékallergia a táplálék, vagy a táplálék-összetevők által kiváltott specifikus, reprodukálható "advers", azaz az átlagostól eltérő, váratlan tünetegyüttes, amelyben kóros immunológiai reakciók mutathatók ki. Az ételallergia oka tehát az, hogy az allergén hatására az immunrendszer kórosan és fokozott mértékben aktiválódik. 4.Tesztkérdés TQ Consulting

14. Ételallergia - Nem életkor-specifikus - Genetikai determináció (atópia) - Civilizációs betegség - Hajlamosító tényezők - Özönnövények szerepe - Keresztreakciók TQ Consulting

15. Ételallergia KERESZTALLERGIÁKKeresztallergia esetén a szervezet a különböző eredetű, de hasonló szerkezetű allergéneket azonosként ismeri fel. Minél közelebbi két faj között a rokonság, annál jobban hasonlítanak különböző antigénjeik. Pl. aki egyfajta rákra allergiás, az nagy valószínűséggel minden rákra, a homárra, langusztára, kagylóra, osztrigára is. Aki allergiás a tyúktojásra, az valószínűleg minden madár tojására allergiás, vagy a tejfehérje-allergiában a marhaszőr is tüneteket okozhat. Az allergének szerkezetének hasonlósága azt okozza, hogy a táplálékallergiával gyakran légúti tünetek járnak együtt.Egyik leggyakoribb és legismertebb a görögdinnye-parlagfű keresztallergia. Parlagfűre allergiás betegek görögdinnye evésekor típusos szénanáthás tüneteket produkálhatnak, hasonlóan ahhoz, mintha a parlagfű pollenjével találkoztak volna. TQ Consulting

16. Ételallergia Leggyakoribb keresztallergiák: • Parlagfű - görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, cukkini, tök,kamilla, banán, napraforgómag • Fekete üröm - zeller, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, paprika,paradicsom, uborka, banán, alma, dinnye, kivi, mangó, kamilla, ánizs, koriander, kömény, csilibors, kapor, szerecsendió, bors, mustármag, napraforgómag, borsmenta, bazsalikom, majoránna, oregáno, élesztő • Nyírfa - mogyoró, dió, mandula, alma, körte, szilva, cseresznye, meggy,őszibarack, sárgabarack, kivi, avokádó, burgonya, paradicsom, sárgarépa, zeller, spenót • Éger - mandula, alma, cseresznye, mogyoró, őszibarack, körte, zeller • Füvek - paradicsom, burgonya, rozs , búza, bab, borsó, lencse, szója,földimogyoró, szentjánoskenyér, élesztő, avokádó, édeskömény • Rozspollen - rizs, búza, rozs, árpa, kukorica, zab • Házi poratka - kivi, rákféleségek 5.Tesztkérdés TQ Consulting

17. Ételallergia Leggyakoribb keresztallergiák: • Földimogyoró - dió • Dió - búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag • Latex - banán, gesztenye, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi • Tehéntej - marhaszőr • Tojás - madártoll, csirkehús • Hagyma - spárga • Tőkehal - lazac, lepényhal, tonhal, makréla • Barack - szilva, cseresznye • Alma - körte 5.Tesztkérdés TQ Consulting

18. Ételallergia ÁLALLERGIA (PSZEUDOALLERGIA)A valódi allergiához hasonló tünetek alakulhatnak ki nem alllergiás folyamat eredményeként is. A magas hisztamintartalmú élelmiszerek súlyos reakciót (csalánkiütés, anaphyaxiás sokk) is okozhatnak. A panaszok mértéke függ a bejutó anyagoktól és mennyiségüktől.Komoly veszélyt jelenthet, ha a bevett gyógyszer kölcsönhatásba lép az elfogyasztott (hisztamintartalmú) élelmiszerrel. Több orvosság gátolja a hisztaminlebontó enzimet, és emiatt a szervezetet elárasztja az allergiás tüneteket kiváltó biogén amin. TQ Consulting

19. Ételallergia ÁLALLERGIA (PSZEUDOALLERGIA) Hisztamint tartalmazó vagy hisztamint felszabadító anyagok:- gyógyszerek (egyes fájdalomcsillapítók, izomlazítók, kemoterápiásszerek, niacin, antibiotikumok, vérnyomáscsökkentők, hashajtók, hormontabletták, fogamzásgátlók)- élelmiszer-adalékanyagok- vegyszerek- halak: tonhal, szardínia, szardella, füstölt hering, ikra- érett sajtok- alkoholok: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör- húsfélék: érlelt kolbász, sonka, szalámi, füstölt hús, sertéshús- zöldségek, gyümölcsök: szója, spenót, borsó, lencse, bab, savanyúkáposzta, paradicsom, ketchup, eper, papaya, ananász, avokádó, banán, mák, mogyoró - egyéb: tojásfehérje, csokoládé, fahéj, sörélesztő TQ Consulting

20. Ételallergia kezelése A táplálékallergia terápiája a tüneteket kiváltó allergének elkerüléséből áll. Az allergének elkerülése egyszerűnek tűnik: pl.: a tehéntej-allergiás egyén ne fogyasszon tejet, vagy tejterméket, a tojás-allergiában szenvedő pedig ne egyen tojást. A gyakorlatban ilyen étrendet nagyon nehéz betartani, mert ezek az élelmi anyagok más élelmiszerekben is előfordulnak, mint összetevők és rejtett formában való jelenlétükkel számolni kell. Ha alapvető élelmiszereket kell kizárni az étrendből, fennáll valamilyen tápanyaghiány kialakulásának a veszélye. Nem elég tehát csak az eliminációról beszélni, hanem azt is meg kell mondani, hogy helyette mit fogyaszthat az ételszenzitív egyén. TQ Consulting

21. Ételallergia kezelése Összefoglalva tehát a tüneteket kiváltó élelmiszer teljes mellőzése szükséges. Ma már rendelet írja elő az élelmiszereken az allergén komponensek feltüntetését. 6.Tesztkérdés TQ Consulting

22. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken A jelölés minden forgalomban lévő és közétkeztetésben is megjelenő élelmiszerre nézve kötelező jellegű, ezért ennek az élelmiszer csomagolásán, címkéjén, feliratán, gyűrűjén vagy gallérján jól láthatóan és könnyen értelmezhetően szerepelnie kell. Allergének esetében kiváltképp fontos, hogy az érintett fogyasztó könnyen tudja azonosítani a számára veszélyes összetevőt. A következő allergenitást kiváltó élelmiszer-összetevők feltüntetése minden körülmények között kötelező jellegű: TQ Consulting

23. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Glutént tartalmazó gabona: búza, árpa, rozs, tönköly, zab, kamut-búza, illetve ezek hibrid változatai. Egyértelmű utalással kell felhívni a figyelmet arra, ha a felhasznált kémiailag módosított keményítőt glutén tartalmú gabonából állították elő. Egyelőre nem köteles - ugyanakkor ajánlott - a gyártó jelölni a búzából készült glükózszirupot, beleértve a dextrózt is, a búzából készült maltodextrint, az árpából készült glükózszirupot és azokat a gabonaféléket, amelyből készült párlatot vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt szeszes italok vagy egyéb alkoholtartalmú italok készítéséhez használják. TQ Consulting

24. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Tojás és abból készült termékek: bármilyen tojásra értelmezendő (pl. tyúk, kacsa, fürj). Illetőleg tojáspor, szárított tojáspor és minden tojást tartalmazó élelmiszer feltüntetésre kell kerüljön. TQ Consulting

25. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Földimogyoró és abból készült termékeknél a földimogyoró szónak szerepelnie kell a jelölésen. Amennyiben a gyártóüzem nem tudja garantálni az allergénmentes gyártást úgy, a Nyomokban földimogyorót tartalmazhat jelölés alkalmazása kötelező! TQ Consulting

26. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Szójabab és abból készült termékek: itt mindig utalni kell a szója eredetére, pl. növényi olajoknál, tofunál. Kivételt képeznek a következő összetevők: finomított szójabab olaj és zsír, szójababból származó természetes vegyes tokoferolok, természetes D-alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferol-szukcinát, a szójabab növényi olajából nyert fitoszterolok és fitoszterol észterek, a szójabab növényi olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter. TQ Consulting

27. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Tej, illetve az abból készült termékek (pl. tejpor): bármilyen tejfajta - pl. tehén, kecske, juh, bivalytej - jelölése szükséges. Az összetételnél világosan kell utalni a tejtermék jelenlétére, pl. sajtok esetében. Savó, savófehérje, savópor felhasználása esetén a tejsavó, a tejfehérje vagy tejfehérje savóból, savópor tejből elnevezések az elfogadottak. A tejcukor (laktóz) jelenlétét szintén kötelező feltüntetni. Nem kell feltüntetni a laktitot és az olyan tejsavót, amelyből készült párlatot vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt szeszes italok vagy egyéb alkoholtartalmú italok készítéséhez használják. TQ Consulting

28. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Halfélék és azokból készült termékek: tengeri és édesvízi halra egyaránt értelmezendő. Jelölni kell a halból való származást, mint pl. az "omega-3-zsírsav halolajból" kifejezést használva. Kivételt képez ez alól a vitaminok vagy karotinoidok hordozójaként használt halenyv, illetve a sör és a bor derítéséhez használt halenyv, vizahólyag. TQ Consulting

29. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Halfélék : Kiemelt kérdésként kell kezelni ezen termékek esetében a halhús hisztamin tartalmát. TQ Consulting

30. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Rákfélék és azokból készült termékek: minden rákfélére (pl. languszta, garnéla, homár) vonatkozik. TQ Consulting

31. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Zeller és azokból készült termékek: a zellermag, a zellergumó és a zellerszál is a szabály tárgyát képezi. TQ Consulting

32. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Mustár és azokból készült termékek: a mustárnövény és annak összes része feltüntetésre kell, hogy kerüljön. Így a mag, a magliszt, a levél, illetve az asztali mustár, a mustárolaj - legyenek ezek fehér, fekete vagy barna mustárból készültek. TQ Consulting

33. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Szezámmag és abból készült termékek: a szezámmagra minden esetben kell utalás történjen. Szezámolaj, szezámsó, szezámkrém elnevezések szintén felkerülnek. TQ Consulting

34. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Diófélék és azokból készült termékek: mandula, dió, pisztácia, mogyoró, kesudió, pekándió, brazil dió, makadámia és queenslandi dió, illetőleg ezek latin elnevezései esetén. Csak ezek a jelölésköteles allergének, így más, a nevében ugyan "dió" szót viselő élelmiszer - mint például a kókuszdió, a mirtuszdió, a szerecsendió - nem tárgya a szabályozásnak. Szintén elhagyható a kötelező jelölés azon diófélék esetében, amelyből készült párlatot vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt szeszes italok vagy egyéb alkoholtartalmú italok készítéséhez használják. Ha aromát vagy olajat nyernek ki az érintett anyagból, akkor az aroma, olaj nevét ki kell egészíteni az alapanyagra való utalással. TQ Consulting

35. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Csillagfürt - vagyis másik nevén farkasbab - és abból készült termékek. TQ Consulting

36. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Puhatestűek (pl. csiga, kagyló, tenger gyümölcsei) és abból készült termékek. TQ Consulting

37. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Kén-dioxid, illetve ebben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben: a kén-dioxid vagy szulfit nevének feltüntetése mellett természetesen a kémiai nevet is lehet használni, pl. nátrium-hidrogén-szulfit. Nem elegendő azonban a csak tartósítószerként vagy az E-számmal való feltüntetés. Ezesetben nem választható a csoportnév + E-szám feltüntetése sem, ilyenkor a csoportnév + teljes név használható csak, mégpedig az allergén jelölési kötelezettség miatt. Példaként nézzük a nátrium-szulfitot melynek E-száma: E-221, csoportneve: tartósítószer. Az egyetlen helyes jelölésmód ezesetben a nátrium-szulfit (tartósítószer) vagy tartósítószer (nátrium-szulfit). 7.Tesztkérdés TQ Consulting

38. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Szintén jelöléskötelesek lehetnek a következő élelmiszerek: halzselatin, gabonadesztillátumok, mogyoró olajok, illetve zsírok, szójafehérje (savas hidrolízissel előállított), szójalecitin, mustármagolaj, benzoesav, azoszínezékek, illetve azon adalékanyagok  vagy  E-számú csoportnevek, melyek allergiát idézhetnek elő (legfőképpen a színezékek és a tartósítószerek). Az adalékanyagok esetében az E-szám és a csoportnév feltüntetése nem elegendő, a vegyület megnevezését és csoportnevét kell megadni, tehát pl. így helyes: tartósítószerek (nátrium-szorbát, benzoesav). Az összetett összetevőt tartalmazó termékek esetében szintén utalni kell az allergén-összetevőre is. TQ Consulting

39. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Színezékek • E-102 (tartrazin) Sárga Szintetikus, sok embernek allergiát okoz, Svájcban és Ausztriában betiltották • E-110 (narancssárga-S) Narancssárga Szintetikus, allergiát okozhat   • E-124 (neukokcin vagy ponszó 4R) Vörös Szintetikus, az Amerikai Egyesült Államokban betiltották, allergiát okozhat  • E-127 (eritrozin) Vörös Szintetikus, állatkísérletekben az idegrendszer normális működését gátolja, allergiát okozhat  • E-128 (vörös 2G) Szintetikus, allergiát okozhat  • E-129 (alluravörös AC) Szintetikus, allergiát okozhat, állatkísérletekben • hiperaktivitást mutatott • E-131 (patentkék V) Kék Szintetikus, az Amerikai Egyesült Államokban betiltották, allergiára hajlamosít • E-132 (indigókármin) Kék Szintetikus, allergén • E-133 (brillantkék FCF) Szintetikus, allergén • E-151 (brillant-fekete BN) Szintetikus, allergiát okozhat, az Amerikai Egyesült Államokban betiltották, TQ Consulting

40. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Tartósítószerek • E-200 (szorbinsav és vegyületei) • E-201 (nátrium-szorbát) • E-202 (kálium-szorbát) • E-203 (kalcium-szorbát) Vörösáfonyában van, a szervezetben lebomlanak, allergiát okozhatnak • E-210 (benzoesav és vegyületei) • E-211 (nátrium-benzoát) • E-212 (kálium-benzoát) • E-213 (kalcium-benzoát) Allergiás csalánkiütéseket, asztmát okozhatnak, szintetikus festékanyagokkal együtt fogyasztva károsak, aszpirinérzékenyeknek veszélyesek lehetnek, E-300 • jelenlétében benzol keletkezik belőlük   • E-220 (kén-dioxid és vegyületei) • E-221 (nátrium-szulfit) • E-222 (nátriumhidrogénszulfit) • E-223 (nátrium-metabiszulfit) • E-224 (kálium-metabiszulfit) • E-226 (kalcium-szulfit) • E-227 (kalcium-hidrogénszulfit) • E-228 (kálium-hidrogénszulfit) Fejfájást és hányingert okozhatnak, irritálják az emésztőcsatornát, allergiát, asztmarohamokat válthatnak ki. Bontja a B1-vitamint. 8.Tesztkérdés TQ Consulting

41. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken • Antioxidánsok  • E-310 (propilgallát)* • E-311 (oktilgallát)* • E-312 (dodecilgallát)* Természetes, de szintetikusan is előállítják; allergiát kelthet, csecsemőnek nem adható, asztmás és aszpirinérzékeny embereknek a gallátok gyakran panaszokat okoznak. Nugátok, rágcsálnivalók, zacskós levesek és ételízesítők antioxidánsai.  • E-320 (BHA, tercier-butil, 4, • hidroxianizol)** • E-321 (BHT, 3,5 di-tercier-butil • hidroxi-toluol)*** Szintetikusak, túlérzékenységet, allergiát okozhatnak, az Amerikai Egyesült Államokban mindkettőt betiltották TQ Consulting

42. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Sűrítő anyagok • E-412 (guárgumi) Guarmag származék, allergiát okozhat TQ Consulting

43. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Jogszabályi háttér: Az Európai Parlament és a Tanács 2003/89/EK irányelve (2003. november 10.) a 2000/13/EK irányelv élelmiszer-összetevők feltüntetése tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2005/26/EK irányelve (2005. március 21.) a 2000/13/EK irányelv III a. mellékletének hatálya alól ideiglenesen kizárandó élelmiszer-összetevők és anyagok jegyzékének megállapításáról 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről 167/2004. (XI. 29.) FVM-EüM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról 9.Tesztkérdés TQ Consulting

44. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken Jogszabályi háttér: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről 10.Tesztkérdés TQ Consulting

45. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken (3)A fogyasztók magas szintű egészségvédelmének megvalósítása és a tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy megfelelő tájékoztatáshoz jussanak az általuk fogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatosan. A fogyasztói döntéseket többek között befolyásolhatják az egészséggel és a környezettel kapcsolatos, valamint gazdasági, szociális és etikai megfontolások. TQ Consulting

46. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken (6) Az élelmiszerek jelölésének valamennyi élelmiszerre alkalmazandó uniós szabályait az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) állapítja meg. Az említett irányelvben megállapított rendelkezések többsége 1978-ra nyúlik vissza, ezért azokat naprakésszé kell tenni. TQ Consulting

47. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken (8) Az általános jelölési előírásokat olyan rendelkezések egészítik ki, amelyeket bizonyos körülmények között minden élelmiszerre vagy az élelmiszerek bizonyos csoportjaira alkalmazni kell. Ezenfelül több egyedi, meghatározott élelmiszerekre alkalmazandó szabály is létezik • (17) Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás előírásának elsődleges szempontja az kell hogy legyen, hogy lehetővé váljék a fogyasztók számára az élelmiszerek azonosítása és megfelelő felhasználása, valamint az, hogy egyéni étrendi igényeiknek megfelelően választhassanak. E célt szem előtt tartva az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell könnyíteniük e tájékoztatásnak az elérhetőségét a látásproblémákkal élők számára is. TQ Consulting

48. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken (22) Listát kell készíteni minden olyan kötelező tájékoztatásról, amelyet a végső fogyasztóknak és a vendéglátásnak, illetve a közétkeztetés részére szánt összes élelmiszerre nézve elvileg meg kell adni. E listában meg kell hagyni a meglévő uniós jogszabályok által már megkövetelt információkat, tekintve, hogy ezt általában a fogyasztói tájékoztatás értékes vívmányának tartják. TQ Consulting

49. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken (24) Egyes összetevők és egyéb anyagok vagy termékek (például a technológiai segédanyagok) élelmiszer előállításában történő felhasználásuk és abban való további jelenlétük esetén egyes embereknél allergiás reakciót vagy intoleranciát válthatnak ki, és az ilyen allergia vagy intolerancia esetenként veszélyt jelenthet az érintettek egészségére. Fontos tehát, hogy a tudományosan igazoltan allergiát vagy intoleranciát okozó élelmiszer-adalékanyagok, technológiai segédanyagok és más anyagok vagy termékek jelenlétéről tájékoztatást nyújtsanak, hogy különösen az élelmiszer-allergiában vagy - intoleranciában szenvedő fogyasztók számára lehetővé váljon a számukra biztonságos élelmiszerek megfelelő információk birtokában történő kiválasztása. TQ Consulting

50. Allergén-összetevők jelölése az élelmiszereken 4. cikk Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatás elvei (1) Amennyiben az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatást írnak elő, az elsősorban a következő csoportok valamelyikébe tartozó információkra vonatkozik: a) az élelmiszer azonosítására, összetételére, tulajdonságaira vagy egyéb jellemzőire vonatkozó információk; b) a fogyasztók egészségének védelmére és az élelmiszer biztonságos használatára vonatkozó információk. Ez különösen az alábbiakról szóló információra vonatkozik: • olyan összetételi jellemzők, amelyek károsak lehetnek a fogyasztók bizonyos csoportjainak egészségére; ii. eltarthatóság, tárolás és biztonságos használat; iii. az egészségre gyakorolt hatás, beleértve a valamely élelmiszer káros és veszélyes fogyasztásához kapcsolódó kockázatokat és következményeket; c) a táplálkozási jellemzőkre vonatkozó információk, hogy a fogyasztók – beleértve a különleges étrendi igényű fogyasztókat – megalapozott módon választhassanak. (2) Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás szükségességének mérlegelésekor figyelembe kell venni a fogyasztók többségénél megjelenő, bizonyos, általuk jelentős értékűnek ítélt információk iránti, széles körű igényeket, vagy a fogyasztók által általánosan elfogadott esetleges előnyöket, hogy megalapozott módon választhassanak. TQ Consulting