Download
1 / 17
170 likes | 240 Views
Az innováció orientált területpolitika. Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem Győr. Innováció a NYUTI kutatási stratégiában.
E N D
Az innováció orientált területpolitika Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem Győr
Innováció a NYUTI kutatási stratégiában • 1986-1992: Az innováció és térbeli terjedésének vizsgálata (innovációs térbeli értelmezése, regionális tanulmányok) • 1993-1998: A városok innovációs potenciálja, az innováció-orientált területi politika elvei és tényezői (szakpolitikai tanulmányok a kormányzati szektor számára) • 1999-től: A regionális innovációs rendszerek vizsgálati és tervezési módszertana, stratégiák és monitoring, vállalati innovációs felmérések (nemzetközi projektek, regionális adaptáció) • 2001-től: Klaszteresedés és annak stimulálása, innovációk a vidéki térségekben (nemzetközi összehasonlítások) • 2005-től: Tudás és a regionális fejlődés, innovációs hálózatok, egyetemek szerepe a területi fejlődésben • A témához kapcsolódó PhD fokozatok: Dőry (2001), Grosz (2006), Csizmadia (2008), Smahó (2009), Mezei (2009); témavezető: Rechnitzer János
Az innovációk kapcsolódó kutatások I. • Az innováció alapú gazdaságfejlesztés modellje a Közép-Dunántúlon (1998-1999 OMFB) • Regionális innovációs stratégia kidolgozása a Közép-dunántúli régió számára (1999-2000 KDRFT) • A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja (2001-2002 NYDRFT) • Az ipari parkok jelenlegi és tervezett innovációs szolgáltatásainak áttekintése (2001 MISZ) • FOREN Thematic Network (Foresightmethodology) (2001-2002 FP5) • Közvetítő-hídképző intézmények innovációs szerepvállalásának erősítése (2002 MISZ) • RIS INNOV AXIS (KD-KM RIS) (2002-2003 FP5) • A magyar régiók versenyképessége az európai gazdasági térben „Regionális innovációs potenciál” (2002-2004 NKFP) • REGINNOV (NYD RIS megvalósítása) (2002-2005 OMFB) • Nyugat-dunántúli technológiai előretekintés program (2003-2004 NYDRFT) • CRESCENDO Thematic Network (Financinginnovation) (2003-2004 FP5) • Győr az innováció városa, II. NFT Előkészítő Tanulmány (2004 Győr)
Az innovációk kapcsolódó kutatások II. • UNIREGIO (egyetemek a határ menti együttműködésben) (2005-2006 Interreg IIIA) • CORINNA (régiók együttműködése az innovációért) (2005-2007 Interreg IIIC) • Innovációs felmérések a Nyugat-Dunántúlon (NYDRIÜ) (2005-2007 NKTH) • Felsőfokú oktatási intézmények, kutatási technológiai együttműködések lehetséges irányai a közép-európai térségben (NFÜ 2006) • RICARDA (ICR methodology for clusters) (2006-2007 FP6) • BELCAR (Benchmark of automotive clusters) (2008 FP6, PANAC) • A régiók lehetséges szerepének vizsgálata az innovációban és a kutatás-fejlesztésben (2008 NFGM) • Vállalati innovációs felmérés a Közép-Dunántúlon (2008-2009 KDRIÜ) • Szervezeti tudástérkép készítésének lehetőségei (2008-2009 SZE) • Vállalati innovációs felmérés a Dél-Dunántúlon (2009 DDRIÜ) • NETINNOV – A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása (2009-2011 NKTH)
1. Városhálózat innovációs potenciáljaA magyar városhálózat tagozódását alakító tényezők
Megújulási képesség a magyar városhálózatban, 2001 Forrás: saját szerkesztés
2. Regionális Innovációs StratégiaA regionális innovációt meghatározó tényezők Forrás: Koschatzky 1997 alapján Dőry 1999
Az „innovációs méhecske” Forrás: MTA RKK NYUTI 1999
Jelenlegi regionális innovációs támogatási rendszer (2005-2009)
A Baross Gábor Program forrásai 2005-2007 (milliárd Ft) * Közép-Magyarország esetében a beérkezett forrásigény és a megítélt támogatás 2007. évi adata hiányzik Forrás: PANNON NOVUM adatai alapján saját szerkesztés
A GDP és K+F regionális szerkezete (2001,2007) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
3. Egyetemek szerepe a regionális fejlődésben • Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi) • Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %) • Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc • Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt) • Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %) • Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny
Térségi és helyi üzleti élet Szellemi és társadalmi tőke Helyi önkormányzat EGYETEM Főiskola Tudás Helyi háztartások Vonzerő A felsőoktatás térségi/helyi hatásainak egyszerűsített modellje INPUTOK OUTPUTOK • Változások: • - Képzettség (+-) • - Új cégek • - Migráció (+-) • - Egyetemi-ipari kapcsolatok (+) • - forrás kihasználás (+) • - Háztartások, cégek telephelyválasztása (+) • - Kulturális és szociális lehetőségek (+) Változások: - Az üzlet volumene(+-) - Adóalap (+-) -Szolgáltatások (+-) - Jövedelem (+) - Foglalkoztatottság (+) - Fogyasztás (+-) Visszacsatolások Előremutató kapcsolatok • Forrás: Rechnitzer, Hardi, 2003. Kiadási hatások Tudás hatások (+-) pozitív és negatív hatások
Innovációs Intézmény 21% K+F állami 8% Egyetem 24% K+F magán 26% V Beszállító 75% Más cég 74% Régió Ország többi része Külföld Max. 20%-os arány 21-40%-os arány 41-50%-os arány 60% fölötti arány Ügyfél 74% Az innovatív cégek együttműködései (Nyugat-Dunántúl) (Forrás: Csizmadia Z. 2007.)
Eredmények a területi politikában • Az innováció elfogadott kategória lett és meghatározó elemzési szempont a területi vizsgálatokban. • Sok színű feltárása történt meg a területi szerkezetnek, egyre árnyaltabb összefüggésekkel. • Megjelent a lokális/regionális/országos fejlesztési stratégiákban az innovációs szemlélet és igény. • Kísérlet történt az innovációs források decentralizációjára (egyedi példa, sok tanulsággal). • Kiépült a regionális innovációs ügynöki hálózat. • A regionális fejődésben új szereplők jelennek meg (tudás-felsőoktatás), s új elemzési és tervezési szempontok (klaszter, hálózat, tudás-stratégia). • Új kutató generáció nőtt fel az innováció kutatásban!
A jövő kutatási irányai • Finom hangolása területi szerkezetnek és politikának. • Tudás és tudáshordozók elemzése (oktatás, képzés és intézményei, tudás átadás). • Tudástervezés, tudásrégiók (RIS helyett Regionális Tudás Stratégiák). • Innovációs hálózatok (tudáscentrumok és kapcsolataik, együttműködések szervezeti keretei). • Társadalmi innovációk (közösségek, tudás-érték vidéken, lokális hálózatok, új kormányzás).
