1 / 54

A TDM rendszere

A TDM rendszere. dr. Csizmadia László Győr 2008. május 26-án.

kalila
Download Presentation

A TDM rendszere

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A TDM rendszere dr. Csizmadia László Győr 2008. május 26-án

  2. Napjaink turizmusa, vendégforgalma alatt az emberek valamennyi állandó életvitelükön és munkarendjükön kívüli helyváltoztatása és a felkeresett helyen való tartózkodása alatti olyan társadalmi, gazdasági és érzelmi kapcsolatainak megnyilvánulásait értjük, amelyek elsősorban a szabadidő eltöltése során, aktív pihenési-, egészség helyreállítási-, művelődési-, valamint az emberek közötti érintkezési igényekből fakadnak, amelyeket helyváltoztatási igények kielégítése céljából létrehozott gazdasági-műszaki és kulturális intézmények szolgáltatásai elégítenek ki.”(Sutor)

  3. A turizmus az élet maga, a maga sokszínűségében és teljességében azzal a megkötéssel, hogy szabadidőhöz és helyváltoztatáshoz kötődik. Azt is mondhatjuk, hogy a turizmus egyszerűen egyszabadidő tevékenység, azzal a megkötéssel, hogy azt az állandó lakásán és munkahelyén kívül végzi az ember. Azt is mondhatjuk, hogy a turizmus egyszerűen egyszabadidő tevékenység, azzal a megkötéssel, hogy azt az állandó lakásán és munkahelyén kívül végzi az ember.

  4. Érdekek • Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön hozzánk és költsön • Települési és térségi érdek, hogy minél több külföldi és belföldi turista náluk, a térségben költsön • Helyi érdek, hogy a lakosságuk minél kevesebb pénzt vigyen ki a településről, ill. a térségből költési céllal

  5. A FATOSZ falusi és agro- turizmus felfogása A hazai lakosság és a külföldi vendégek, turisták szabadidő szükségleteinek, vidéki, falusi környezet-ben való, minél szélesebb körű kielégítéséhez nélkü-lözhetetlen, minőségi infrastruktúra és sajátos szol-gáltatások kialakítása, fenntartása, prezentálása, a ter-mészet és a környezet egyidejű megóvása, valamint a helyi lakosság, intézményeinek és a helyi vállalko-zások összefogása, életkörülményeinek javítása a vidéki (falusi) turizmusban szolgáltatást nyújtók szak-mai együttműködése mellett.

  6. A vidéki ( falusi) turizmus fő vonzerőiként a természet közelsége, a még élő tradíciók (tárgyi, szellemi, kultu-rális, valamint termelési hagyományok), a vidéki élet-mód, a családias miliő, az emberi kapcsolatok emel-hetők ki. Mindezek azonban nem egy meghatározott turizmus-változat alapját jelentik, hanem a sokszínű, táj-egységenként, településenként, de akár vendég-fogadóként is eltérő kínálat, a falusi turizmus számos típusának, specializálódásának kialakulásához nyújt kiváló lehetőséget.

  7. Kapcsolat a vidéki turizmus vonzerő csomópontjai és a falusi turizmus speciális termékei között

  8. A hazai turizmus versenyképességének növelése • A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása EMBERKÖZPONTÚ ÉS HOSSZÚ TÁVON JÖVEDELMEZŐ FEJLŐDÉS A TURISTAFOGADÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS A MAGYAR TURIZMUS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA • Termékfejlesztés • Desztináció fejlesztés • Kiemelt desztinációk fejlesztése • A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása • A turisták komfortérzetének növelése EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS HATÉKONY MŰKÖDÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • Szemléletformálás • Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása • Kistérségi intézményrendszer átalakítása • A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása • A kistérségi turizmus versenyképességének növelése • A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés A turistafogadás feltételeinek javítása Attrakciófejlesztés KISTÉRSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA • Termékfejlesztés • Desztináció fejlesztés • Kiemelt desztinációk fejlesztése • A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása • A turisták komfortérzetének növelése Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • Szemléletformálás • Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása • Regionális intézményrendszer átalakítása • A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

  9. A TDM célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése egy turistákat fogadó térségben.

  10. A TDM feladata A TURIZMUS OLYAN MENEDZSELÉSE, HOGY TÖKÉLETES UTAZÁSI ÉLMÉNYT NYÚJTSON A LÁTOGATÓNAK, A DESZTINÁCIÓ KÖZÖSSÉGE SZÁMÁRA PEDIG OPTIMÁLIS GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI ELŐNYÖKET, MA ÉS HOSSZÚ TÁVON EGYARÁNT

  11. A szervezeti rendszer kiépítésének alapelvei • ALULRÓL FELFELÉ ÉPÍTKEZÉS – a helyi, közép-, majd regionális szint • PARTNERSÉG – minden turizmusban érdekelt szereplő bevonása • PROFESSZIONALIZMUS – szakmailag felkészült munkaszerv felállítása • PÉNZ ÉS KOMPETENCIA – a cselekvőképesség feltételeinek biztosítása

  12. A TDM meghatározása A turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) azon tevékenységek összessége, amely egy turisztikai fogadótérség (desztináció) számára ahhoz szükséges, hogy látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás során tökéletes utazási élményt nyújtson úgy, hogy a látogatóforgalom gazdasági és környezeti hatásai a desztináció közössége számára előnyösek legyenek, ma és hosszú távon egyaránt.

  13. A desztináció: fogadótérség (avagy – a turista szemszögéből nézve – az utazási célterület). A desztinációnak képesnek kell lennie a turisták vonzására, majd a szükségleteiket kielégítő valamennyi szolgáltatás nyújtására – komplex turisztikai terméket kell biztosítania. A desztináció tehát lényegében a komplex turisztikai terméket felkínálni képes térség egésze, a kínálat helyszíne. A desztináció területe nem mindig követi a közigazgatási határokat.

  14. A desztináció turizmusának fenntartható fejlesztése A fenntarthatóság elérése napjaink alapvető követelménye az élet minden területén, hogy az ember civilizációt megmenthessük. Ez érvényes a turizmusra is. A turizmus számos (vissza)hatást gyakorol természeti, társadalmi és gazdasági környezetére, amelyek ma még jobbára előnyösek, de sok közöttük hosszú távra kedvezőtlen is lehet.

  15. A tudatos fejlesztés fő eszköze a tervezés, amely előre számol tevékenységünk várható hatásaival is és igyekszik erősíteni azokat, amelyek pozitív hatásokkal járnak, illetve elkerülni a múltbeli tapasztalatok által károsnak bizonyultakat. A tervezés azonban csak a kiindulási alap, a terveket sikeresen meg kell valósítani, amihez felkészült szakemberek és szervezetek, valamint megfelelő jogi és közgazdasági szabályok kellenek, szakszerűn és környezetbarát módon kell működtetni a létrehozott szolgáltatásokat és intézményeket, ismerni kell a turisták igényeiket, befolyásolásuk módszereit és a piaci trendeket.

  16. A turizmus egész rendszerének és a rendszer vezérléti technikáinak átfogó ismeretére van szükség ahhoz, hogy a mit csinálunk fenntartható legyen.Csak a Professzionalizmus, a fenntartható fejlődés szemlélete és belátáson alapuló együttműködés hozhat a turizmusban (is) megújhodást.

  17. A turizmus szereplői • a turista • a turistáknak szolgáltatásokat nyújtó szervezetek • a fogadó közösség és • a természeti-kulturális környezet

  18. VICE-modell a fenntartható TDM-hez Visitor (látogató) Enviroment (környezet) Industry (turisztikai szektor) Community (helyi közösség)

  19. A turizmus akkor fenntartható, ha nem ütközik a fenti szereplők egyikének az érdekével sem. Ez a turizmus olyan menedzselését felételezi, amely elősegíti, hogy a látogatóforgalom fejlődjön és hatásai a desztináció közösségére, gazdaságára és környezetére egyaránt előnyösek legyenek ma és hosszú távon egyaránt, tehát: • a turista jusson élményhez és tartózkodásával legyen elégedett; • a desztináció gazdasága fejlődjön, a turisztikai vállalkozások prosperáljanak; • a közösség és kultúrája gazdagodjon; • a természeti és épített környezet részesüljön védelemben.

  20. A desztináció versenyképessége A desztináció akkor versenyképes, ha a turisták úti célul választják, jó hírét keltik és visszatérnek oda. Ez azt jelenti, hogy olyan vonzerőt és szolgáltatásokat – komplex turisztikai terméket vagy termékeket – képes nyújtani, amelyek a turisták számára igazi élményt jelentenek, és a versenytársakhoz képest is jó vagy azokénál jobb ár-érték-arányt képviselnek, ami a forgalom alakulásában is megmutatkozik.

  21. A fenntarthatóság és a versenyképesség megteremtése igen összetett feladata, amely sok szereplő együttműködését kívánja meg és feltételezi a turizmus rendszerének és irányításának átfogó ismeretét. Ezt az összetett feladatot csak akkor lehet sikeresen ellátni, ha annak irányítását és koordinálását egy olyan szervezet végzi, amelyben az összes szereplő részt vesz vagy képviselteti magát, a szervezetnek szakmailag felkészült irányító szerve van, amely döntéseit az érdekeltek bevonásával hozza és a döntések végrehajtásához megfelelő önállósággal, azaz kompetenciával, saját erőforrásokkal és eszközökkel rendelkezik.

  22. TDM szervezeti rendszert alulról felfelé kell építeni és kialakításának további három feltétele a professzionalizmus, a partnerség ésa pénz, a TDM kellő anyagi forrás bázisa.Az Európai Unió kohéziós politikája is szorgalmazza a fejlesztési tervek és programok alulról való kidolgozását, hogy azok a személyek, vállalkozások, helyi önkormányzatok stb., akikre majd a megvalósítás feladata hárul, részt vegyenek a tervek kialakításában is, különben nem fogják magukénak érezni azokat.

  23. A partnerség kiépítése teszi lehetővé, hogy a fogadóközösség egésze megfelelő szemlélettel viszonyuljon a turizmushoz és a látogatók ne csak a turisztikai létesítményekben kapjanak igényeiketkielégítő szolgáltatásokat. Az utazás értelmét a turista számára az élmény nyújtja, amelyre desztinációban szerzett benyomások és tapasztalatok összessége hat. Ez pedig a lakosság, a helyi intézmények, vállakozások alkalmazottainak a viselkedésétől, a rend- és a tisztaságon mulik. Így a felelősök között a köz-és a magánszektor szereplői mind megtalálhatók. Ezért is fontos az alulról építkezés, mert csak így lehet mindegyiküket bevonni és hatni rájuk.

  24. Tartós gazdasági eredményeket szakszerűség és a turizmus egészének átfogó ismerete nélkül érhetünk el. A TDM-ben a turizmus minden szereplője tag lehet, de a mindennapi, gyakorlati munkát a szervezet operatív szervére kell bízni, amely felkészült menedzser irányításával szakszerűen készíti elő és valósítja meg a közös döntéseket, végzi el a mindennapi munkát, ezen belül a turisták kiszolgálását.

  25. A turisztikai menedzsment lényege a turizmusrendszer kialakításának, fejlesztésének és működésének irányítása. A menedzsment általános feladatai: • Tervezés; • Erőforrás-menedzsment, amelynek összetevői: • attrakciómenedzsment, • fejlesztésmenedzsment, • pénzügyi menedzsment, • emberi erőforrás menedzsment, • operációs és változásmenedzsment; • Marketing.

  26. A pénz ahhoz szükséges, hogy a turizmus összes helyi szereplőjét tömörítő TDM központi vagy más támogatások nélkül, önállóan is cselekvőképes legyen. Legalább a működéséhez, a marketinghez és a pályázatokon való részvételhez legyen saját ereje, amit tagjai tagdíj-hozzájárulásukkal biztosítanak, és egyéb forrásokkal (pályázat, szponzorok stb.) kiegészítenek. A kompetencia szintén a tagoktól származik.

  27. TDM SZERV FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETSÉGES FORRÁSAI • Egyesületi tagdíjak; • Központi támogatás(önkormányzat,állam); • Adományok (alapítványok, szponzorok, magánszemélyek); • Pályázatok; • Egyéb (ajándéktárgy értékesítés, szolgáltatások nyújtása); • IFA visszaforgatása; Cél a hosszabb távon kiszámítható működési keretek megteremtése

  28. TDM • mind a turisták, mind a fogadó közösségek érdekeit szem előtt tartó és azokat szolgáló tevékenység, mert küldetése: • a turisták számára utazási élmény, • a fogadó közösségeknek pedig gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök nyújtása; • a turizmus rendszerének egészét átfogja, mert a turisztikai kereslet és kínálat meg-megújuló összhangját igyekszik és képes megteremteni; • a turizmus irányításának valamennyi alapvető feladatát ellátja, mert a tervezés, fejlesztés, marketing, szakmai képzés és adminisztráció egymást feltételező tevékenységek a sikeres turizmus megteremtése érdekében.

  29. A szervezeti rendszer szintjei A TDM első szakaszban kiépítendő szervezeti rendszere három szintből áll: • a helyi szint (település, ill. térségi), • a középső szint (mikrorégió), • a regionális szint (régió).

  30. A TDM rendszer kiépítése TDM Tagság: Önkormányzatok Vállalkozások Civil szervezetek Szakmai szervezetek Társszervek Munkaszervezet A TURIZMUS REGIONÁLIS ÁLLAMI SZERVEZETE Együttműködés TDM RÉGIÓ MIKRO-RÉGIÓ TDM TDM TDM TELEPÜLÉS TDM TDM TDM TDM TDM TDM TDM TDM TDM Közvetlen részvétel

  31. Helyi szint: a település. Az alulról építkező regionális TDM szervezeti rendszer legalsó szintjét a települések jelentik. Első ütemben azokban a településekben célszerű létrehozni helyi TDM szervezetet, ahol ehhez megvan vagy felkelthető a megfelelő érdeklődés az önkormányzatok, a turisztikai vállalkozások és az érdekelt lakosok, civil szervezetek és más partnerek részéről. Az érdeklődés érdekeltségen alapul, ez utóbbi viszont döntően a jelenlegi turistaforgalom függvénye.

  32. Az induláskor a településeket a turizmusban való jelenlegi érdekeltségük és szerepük alapján rangsorolhatják magukat és ennek alapján szervezkedhetnek az első települések ahol várhatóan eredményesen kialakítható a helyi TDM-szervezet. Ezzel egy időben fontos azonban elkezdeni a középszintű szerveződést, és abba igyekeznünk kell bevonni a térség valamennyi települését, azokat is, amelyek jelenleg még érdektelenek.

  33. A középső szintű TDM-t a helyi szintű szervezetek hozzák létre, például szövetség formájában. Erre a szintre azért van szükség, mert a partnerségi kapcsolatok kialakítása a nagy kiterjedésű régió központjától távol eső térségek számára nehéz lenne, a mindennapos munka- és életfeltételek általában kisebb térségekben kapcsolják inkább össze a településeket.

  34. Fontos indok a középső szintű szervezet létrehozása mellett az is, hogy egy-egy település, vagy kistérség nem, de egy nagyobb térség már képes lehet önálló turisztikai terméket kialakítani és így önálló desztinációvá válik, mert a földrajzi közelség következtében a vonzerők összegződének és hatókörük megnő, ami sajátos turizmusformák létrehozását teszi lehetővé (például falusi-, öko-, lovas-, kulturális-, bot-, termál-,stb.turizmus). A turizmusban szerepet még nem játszó települések bevonása a partnerségbe szintén ezen a szinten válik lehetővé, a régió ehhez már túl nagy.

  35. A mikrotérségi TDM-szervezetek a gyakorlatban sokszor egyszerre látják el a helyi és a középszintű feladatokat. Egy másik megoldás lehet önálló középszintű TDM munkaszerv (nonprofit kft.) létrehozása saját irodával és személyzettel.

  36. Az állami intézményrendszer regionális turisztikai szervezetének korszerűsítése feltehetőleg mind a regionális irányítószervet, mind annak munkaszervét érinti majd. A regionális TDM szervezet elvileg a teljes szerepkör betöltésére alkalmas lehet, de kialakítható egy olyan szoros együttműködés is az állami és a regionális szervezetek között, amely a részfeladatok ellátásának és finanszírozásának átgondolt megosztásán alapul, illetve fokozatosan is megvalósítható.

  37. A regionális TDM megalakítása • csak a regionális tervezés segítségével lehet eljutni a helyi ötletektől a Nemzeti Fejlesztési Tervig és így hozzájutni a legjelentősebb külső forráshoz, az EU által társfinanszírozott pályázati pénzekhez; • ez a külső koordináció legfontosabb szintje, mert csak a régiós szinten találkozik az alulról építkező TDM szervezeti rendszer és a központi turisztikai intézményrendszer; • szinte minden TDM-feladat és tevékenység esetében fontos a mikrorégiók munkájának koordinálása és szakmai támogatása; • a desztinációs marketing és a tervezés mellett a kutatás, a stratégiai munka, a szakmai képzés, a minőségbiztosítás és a monitoring is ezen a szinten a leghatékonyabb; • a szakmai és érdekképviselet legfontosabb szervezete a régión belül és kívül egyaránt a regionális TDM.

  38. A TDM-ek számára minden szinten kötelező feladatok a következők: • a partnerség kialakítása és fenntartása, • koordináció, • kutatás- és információmenedzsment, • marketing, • turisztikai termékfejlesztés, • projektmenedzsment, • beruházások ösztönzése, • pályázatokon való részvétel, pályáztatás, • emberi erőforrás menedzsment, • szakmai segítségnyújtás, tanácsadás, • adminisztráció.

  39. A TDM-szervezetek sajátos feladatai a különböző szinteken

  40. A TDM munkaszervezet két módon is létre hozható: : 1. Tourinform iroda (vagy más, például vállalkozói információs iroda) válhat a TDM munkaszervezetévé és láthatja el annak a feladatait, ha ezt a tulajdonos az egyesület számára szerződésben biztosítja. Ekkor a Tourinform-iroda vezetője lesz egy személyben az egyesület titkára és a munkaszervezet vezetője, a turisztikai menedzser. 2. Az egyesület önálló munkaszervként nonprofit kft-t hoz létre.

  41. A TDM általános előnyei • valamennyi szereplő érdekével számoló tudatos fejlesztés valósul meg (mert a tervezésben részt vesz mindenki); • a partnerség kialakulásával létrejön az önálló cselekvőképesség (saját forrás és kompetencia), amit külön-külön egyik szereplő sem tudna elérni; • a marketing hatékonyabb lesz (internet), amivel jobban alakítható a forgalom; • a közös tevékenység túllép a marketingen és kiterjed a tervezésre, a fejlesztésre, a minőségellenőrzésre, a képzésre stb. is; • kialakíthatók a komplex turisztikai termékek, a térség sajátos arculatot nyer, márkatermékek jöhetnek létre, így a turisták tökéletesebb élményhez jutnak és visszatérnek, jó hírünket keltik – mindez versenyelőnyt jelent; • elégedettebbek lesznek a turisták és jobb forgalom várható.

  42. Előnyök az önkormányzat és a helyi közösség számára: • az önkormányzat több turisztikai feladata elvégzését a TDM-re bízhatja; • a turizmussal kapcsolatos döntések szakszerűen elő lesznek készítve; • nagyobb és tisztább forgalom várható a térségben, így másképpen nem hasznosítható erőforrások (tájkép, vízpartok, népi hagyományok stb.) a turizmusban az eddiginél jobban értékesíthetővé válnak; • a turizmus nagyobb mértékben hoz be máshol megtermelt jövedelmeket a település/térség gazdaságába; • új munkahelyek teremtődnek, a fiatalok kevésbé vándorolnak el a térségből; • a közösségteremtés új lendületet kap; • az önkormányzat idegenforgalmi adóbevételei nőnek.

  43. Előnyök a vállalkozások számára: • egyedül meg nem valósítható szakmai feladatok válnak teljesíthetővé, például komolyabb marketingakciók, közösségi léptékű fejlesztések; • biztosabb forgalom és nagyobb bevételek várhatók; • jobb érdekérvényesítés; • szakmai gondokkal lesz kihez fordulni, senki sem marad egyedül.

  44. A helyi TDM létrehozásának javasolt lépéseiIsmerkedés a TDM-el. A TDM céljának és lényegének megértése – elsősorban az önkormányzat és annak vezetője részéről ( a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv és a ROP-ok megismerése, a TDM kézikönyv elolvasása, részvétele partnerségi programokon). A TDM szervezet létrehozásának kezdeményezése (önk. vagy vállalkozók)

  45. Turisztikai fórum megrendezése (külső) szakértő bevonásával. • az érintettek tájékoztatás a TDM-ről - az önkormányzat részéről kompetenciák, források és infrastruktúra felajánlása a jövőbeni TDM számára, • pályázati lehetőségek figyelembe vétele; - a leendő tagság összetételét tükröző, a fórum résztvevői által legitimált szervező csapat felállítása (önkormányzat, vendéglátók, szállásadók, információs iroda, utazási irodák kultúrház, sportegyesület, szakmai és lakossági civil szervezetek stb. 1-1 képviselője, összesen 5-15 fő) - alapító (belépési) szándéknyilatkozatok gyűjtése.

  46. A szervező csapat felkészülése a szervezésre • közös helyi gondok és célok megvitatása; - a szerezés stratégiájának felállítása; • a TDM alaposabb megismerése (kézikönyv, működő TDM meglátogatása); - ki lehet a menedzser? - javaslatok megvitatása, a és a közös jelölt bevonása a további szervezőmunkába. - a közösség széles körű tájékoztatása az előkészületekről (sajtó, internet).

  47. A szervezés első szakasza: Ismeretterjesztés - A szervező csapat tagjainak személyes beszélgetése a helyiekkel. - Lakossági és szakmai fórumok (előadók meghívása) - Folyamatos híradás a szervezésről (tájékoztató, sajtó, internet, élőszó stb.) - További csatlakozási szándéknyilatkozatok gyűjtése.

  48. A szervezés második szakasza: Felkészülés a TDM létrehozására - A szervezet jogi formájának megvitatása. - Alapító okirat, tagdíjrendszer, az önkormányzat és a létrejövő szervezet közötti szerződés tervezetének elkészítése - Javaslat kidolgozása a munkaszervezet felállítására és a menedzser személyére (ahol van információs iroda, annak átvételére). - Javaslat kidolgozása a szervezet tisztségviselőinek személyére (elnök, választmányi tagok, felügyelő bizottság)

More Related