300 likes | 429 Views
A globális gazdaság pénzügyi rendszere. Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu. Pénzügy Intézeti Tanszék. A nemzetközi pénzügyi rendszer trilemmája. „A l ehetetlen szentháromság ” (Robert Mundell ) 1. rögzített valutaárfolyam (2. és 3. )
E N D
A globális gazdaság pénzügyi rendszere Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék
A nemzetközi pénzügyi rendszer trilemmája • „A lehetetlenszentháromság” (Robert Mundell) 1. rögzítettvalutaárfolyam(2. és 3.) 2. szabadtőkeáramlás (1.és 3.) 3. monetárisautonómia(1. és 2.)
A korai globalizáció pénzügyi rendszere • Liberalizáció. Teljes konvertibilitás, a periféria országok (emerging markets) kénytelenek jobban nyitni. • Dereguláció. Tűzfalak (kínai falak) lebontása a pénzügyi szolgáltatóiparban (Glass-Steagel eltörlése) • Privatizációs kivásárlások. • A pénzügyi szolgáltató piacok koncentrációja (M&A)
Mi a globalizáció? • Jovitt: „új világrendetlenség”. A világ ügyeinek határozatlan, szabálytalan és önműködő karaktere, irányító centrum nélküli működés, „totális piac”. • Z. Bauman: A globalizáció nem több, mint a pénzügyi piacok működési logikájának kiterjedése az élet minden területére.
Mi a globalizáció?- Komplex jelenség • 1. Politikai-katonai. • A két pólusú világ megszűnése, • A gazdasági erőközpontok (tirád) mentén új hatalmi érdekek. • Nemzetállam leértékelődése. • 2. Társadalmi. • A társadalmak hiararchiája megmarad, • Centrum és periféria helyett globális és lokális tényezők.
Mi a globalizáció?- Komplex jelenség • 3.Gazdasági. • Liberalizáció és dereguláció. Totális piac. • Nemzetközi vállalatok mellett globális vállalatok. • 4. Kulturális. • Lokális kultúrák leértékelődése, • Egységesülés és kommercializálódás • A kultúra hordozó nyelv az angol.
A gazdaság nemzetköziesedése -indikátorok • Nyitottság: • Nemzetgazdasági szinten: export/GDP, • Világ export növekedése/világ termelés növekedése. (1913-as szint 1968-ban) • Nemzetközi tőkeáramlás iránya • A tőkeexport a 19. század és a 20. sz. első felében fejlett országokból fejletlen országokba. • A 20. sz. közepétől fejlettből fejlettbe.
Következmények a mindennapi működésben • Az arbitrázs és spekuláció szerepének növekedése • Derivatív ügyletek szerepének növekedése. • A monetáris rendszer meghatározó szerepét a pénzügyi piacok uralma váltotta fel. (jegybanki függetlenség) • A kvázi-pénzek elszaporodása, a pénzforgalom kontrollálhatóságának romlása.
A „PIACOK” elvárásai- a Washingtoni konszenzus • – fiskális fegyelem, • – a közkiadások prioritásainak megváltoztatása, • – privatizáció, • – a gazdaság egészében, de különösen a közmű, és pénzügyi szektorban dereguláció, • – az adózási bázis kiszélesítése, • – külkereskedelmi liberalizáció, • – pénzügyi liberalizáció, • – külföldi működőtőke belépésének liberalizációja, • – exportösztönző árfolyampolitika, • – a tulajdon biztonsága.
Pénzügyi válságok fajtái Fő válságtípusok: • Valutaválság: ha a valuta elleni támadás a tartalékok jelentős leapadásához és/vagy jelentős leértékeléshez vezet • bankválság:a bankszektor helyzete megrendül (többféle def.) • ikerválság
Valutaválságok okai –I. Első generációs modellek(Krugman, 1979): A fejlődő országok ’70-es, ’80-as évek beli válságára ad magyarázatot (pl.Argentína 1978-80) Válságok támadás jellegűek: hatásos, ha feladásra kényszeríti a fix árfolyamot v. árfolyamcélt, új lebegő árfolyam leértékeltebb Fő oka: fundmentális, gazdaságpolitikai inkonzisztencia a makrogazdaság és az árfolyam között Leértékelés kiváltó oka: tartalékok kimerülése
Valutaválságok okai–II. Második generációs modellek A ’90-es évek valutaválságainak magyarázatára fejlesztették ki (Európa 1992, Mexikó 1994) A támadás célja itt is az árfolyam feladás, de az ok nem elsősorban fundamentális, hanem spekulációs eredetű.(Akkor adják fel a célt, ha túl drága a megvédés költsége) Tipikus lefolyás: kockázati megítélés megváltozása- pánikreakció-menekülés a valutától- önbeteljesítő válság A támadás valószínűsége nem független a fundamentumoktól
Valutaválságok- összefoglaló • Mind az első-, mind a második generációs modellek szerint a fundamentumok gyengesége sebezhetővé teszi az országot a spekulatív támadással szemben, és gyengíti a hatóságok képességét a valuta megvédésére • Legfőbb fundamentális gyengeségek: • Makro-egyensúlytalanság (pl. monetárisan finanszírozott magas költségvetési deficit) • Gyenge pénzügyi-, vagy vállalati szektor miatti sebezhetőség
Bankválságok • Nincs egyetlen, általános definíció • Inszolvencia vs. Illikviditás • Szolvencia válság: a bankszektor számottevő része inszolvens • Likviditási válság(pánik): a bank betétesei hirtelen készpénzre akarják váltani betéteiket. • Rendszer szintű bankválság vs. nem rendszer szintű válságepizódok
Bankválságok okai- bankpánikok • A bankok eleve kitettek a pániknak • Az eszközök hosszabb lejáratúak, mint a források, a hitelek nem likvidek A banktevékenység lényegéből fakad az illikviditásra való hajlam,a bizalmi válságnak való kitettség
Bankválságok okai – inszolvencia • A bank mérlegére ható sokk nagy a bank tőkéjéhez képest (nagy kockázatvállalás és/vagy kevés tőke) • Kérdés: mekkora a bank mérlegének érzékenysége a gazdasági környezet változására, és mekkora tőke áll rendelkezésre a veszteségek fedezésére.
A banki sebezhetőség okai - mikro • Bank specifikus: hozzáértés hiánya, csalás • Nem megfelelő szabályozás és felügyelés • Liberalizáció hatására bekövetkező értékvesztés (verseny hatása) • Fertőzés
A banki sebezhetőség okai - makro • Magas infláció - magas kamatláb • Leértékelés • Eszközárak összeomlása • Recesszió • Cserearány romlás
Lehetséges kapcsolat a bank-, és valutaválság között • Független események • Kapcsolódó események: • a valutaválság bankválságot okoz • a bankválság a valuta összeomlását eredményezheti • a kétfajta válság közös okokra vezethető vissza
2007-2008-as válság természete • A bankárok és a kockázatkezelők a hibásak? • A pénzügyi rendszer válsága? • A rendszer válsága?
A pénzügyi rendszer szerepe a korai globalizációban • A globális pénzügyi piacok vezérelte gazdaság. Euró-atlanti modell. • Alternatív modellek jelentkezése • Kínai modernizáció. • Iszlám világ.
A modern pénzügyi rendszer válsága • Eszköz típusú válság (a centrumban, subprime) • Institucionális válság • a monitor szervezetek rossz pozicionálása, • a felügyelet lokális, a felügyelt globális, • A Bázel II. adekvát válasz volt-e? • Forrásoldali válság (periférián)
Az új pénzügyi architektúra körvonalai • A fizetési rendszerek biztonságának nagyobb garanciáira van szükség. Tűzfal építés? • A valutaspekuláció és bizonyos pénzügyi termékek tilalma- teljes konvertibilitás korlátozása. • A pénzügyi rendszernek követnie kell a reálgazdasági viszonyokat (BRICK-G20) • Erősíteni a globális kormányzást.
A globális kormányzás kezdetei 1. • Regionális és globális koordinációs szervek • G8, EU, NAFTA, • Nemzetközi intézmények, amelyek nem elszámoltathatók. „Demokratikus deficit.” • OECD(világ népességének 1/5-ét képviseli) • WTO, • IMF, BIS, EKB
A globális kormányzás kezdetei 2. • Nemzetközi standardok • Statisztikai (SNA, GFS, ESA) • Számviteli standardok: IFAC a koordinálója a nemzetközi üzleti és kormányzati számviteli standardok kidolgozásának. IFRS vs. GAAP. • Ellenőrzési standardok: INTOSAI és CIA.
A globális kormányzás kezdetei 3. • A közpénzügyi rendszer szerepének felértékelődése, a közpénzekkel kapcsolatos kockázatok. • OECD, adózás és közpénzügyi menedzsment, PUMA • INTOSAI tevékenysége,