Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszék

1. Semmelweis EgyetemTestnevelési és Sporttudományi Kar (TF)Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszék A TORNATANÍTÁS, TANULÁS TESTNEVELÉS-ELMÉLETI KÉRDÉSEI Dr. Hamar Pál tanszékvezető egyetemi docens PhD neveléstudomány

2. A tornatananyag helye a tantervben • 1. Miből indulunk ki? • A célból, a miért (?) kérdésből. • A tananyagból, a mit (?) kérdésből. - A módszerből, a hogyan (?) kérdésből. • 2. Mit határoz meg a tanterv? - Az egész éves tanítási anyagot minden osztálynak. - Követelményeket állít. - Módszertani ajánlásokat ad a tananyag feldolgozásához. • 3. Mit nem tartalmaz a tanterv? -  Oktatási, képzési anyagot. - Az egyes tananyagrészeket, melyik időszakban, milyen sorrendben,milyenpárosításbandolgozzuk fel. - Hány tanóra fordítható a tananyag egyes részleteire.

3. Részletesen kifejtve 1. Mit kell szem előtt tartani, amikor a tanítási anyagot, a tornatanítási anyagot kiválasztjuk? 1/a – a tanulók előképzettségét; 1/b – az iskola tárgyi feltételeit; 1/c – a rendelkezésre álló évi óraszámot. 2. A tanítási anyag és a követelmények bontása Példa egy torna követelményszint bontásra 3. A tanítási anyag elrendezése három lépésben zajlik: 3/a – a tananyag elrendezése gyakorlóhelyek szerint; 3/b – anyagelrendezés az őszi-tavaszi időszak figyelembevételével; 3/c – a tananyag elrendezése tanítási egységekre. Összefüggő tornagyakorlat IX-X. hónap - nincs torna tananyag feldolgozás; XI-XII. hónap - 2+2 elemkapcsolat; I. hónap - 3+3 elemkapcsolat; II. hónap - 4+3 elemkapcsolat; III-IV. hónap - összefüggő egész gyakorlat; V-VI. hónap - ugyanaz, mint a III-IV. hónapban, csak szebb kidolgozással. A tanmenet készítés folyamata1.          A tanítási anyag kiválasztása2.          A tanítási anyag és a követelmények bontása3.          A kiválasztott tanítási anyag elrendezése

4. A tornatananyag a testnevelési órán „A nevelési-oktatási folyamatnak a legkisebb egységei a tanórák.” Erre készülni, tervezni kell – a tervező munka utolsó állomása a tanmenet tovább bontása.  • Elsődleges tervező munka – a tanórára szóló célok, feladatok kijelölése - képzési feladatok - nevelési feladatok - didaktikai feladatok  • A testnevelési óra viszont rendelkezik „saját” speciális feladatokkal, ami alapján a tanóra három – bevezető, fő, befejező– részre osztható.  • Ezeket kell tartalommal megtölteni, azaz - bevezető rész bemelegítő gyakorlatok, - fő rész jelen esetben tornaelemek és gyakorlatok, - befejező rész lazító-, nyújtó- és légző-gyakorlatok.

5. A testnevelési óra három részes szerkezete a feladatok tükrében(Arday László nyomán)

6. A tanár közvetlen felkészülése az órára 1. ÓRAVÁZLAT (lásd Tn-elméletben tanultak) 2. Fontos tornavonatkozások: - segítségadási módok; - a foglalkoztatási formák helyes megválasztása. 3. HELYI ELŐKÉSZÜLETEK (szervezés) Például - ékszerek, karórák levétele; - szükséges, szerek felállítása; - a már álló szerek ellenőrzése.

7. A tornatananyag oktatásának szervezeti formái Azonos tananyag esetén: - együttes foglalkoztatás; - csoportonkénti foglalkoztatás; - egyenkénti foglalkoztatás. Különböző tananyag esetén: - együttes csapatfoglalkoztatás; - csoportonkénti csapatfoglalkoztatás; - egyenkénti csapatfoglalkoztatás. KÖREDZÉS – a csapatfoglalkoztatás egy kiszélesített formája.

8. A csapatfoglalkozások szervezése 1.     A csapatok kialakítása 2.     A terem, a gyakorlóhelyek, a szerek berendezése 3.     A csapatfegyelem megkövetelése 4.     A csapatvezetők kijelölése 5.     A gyakorlási anyag közlése 6.     A cserék fegyelmezett lebonyolítása 7.     Ellenőrzés, irányítás - helyezkedés; - minden csapathoz eljutni; - az új tananyagot tanulókra több figyelem; - hibajavítás, jellemző hibánál a gyakorlást meg kell állítani; - nevelési helyzetek kihasználása.