A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Széchenyi Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar 2009

2. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK JOGI SZABÁLYOZÁSA Sokrétű és összetett • Polgári anyagi jog alkalmazása – mellérendeltség, horizontális jogviszony (pl. export szerződés) • Külkereskedelmi igazgatás (engedélyezés): gazdasági vállalkozások és a honosságuk szerinti állam közötti – alárendeltséget kiváltó vertikális jogviszony. • Államközi megállapodások az államok szuverenitásán alapuló horizontális viszonyok.

3. Általános rész - alapvetés A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tárgya és szabályozási módszere Tárgya: a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban létrejövő, lényeges nemzetközi elemmel bíró jogviszonyok • egyrészt több jogág, • másrészt • - a nemzeti polgári jogok és - közigazgatási jogok, - valamint a nemzetközi jog közreműködésével történő, együttható jogi szabályozás. Lényeges nemzetközi elem: jogalkotó határozza meg.

4. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmen túlmenő, túlmutató, nemzetközi elemmel bíró, nyereségre törekvő, üzletszerű gazdasági tevékenységet a maga egészében értjük nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alapján előálló jogviszonyok kiválnak a nemzeti polgári jog, közigazgatási jog és nemzetközijog kereteiből. Új, a hagyományos három jogágétól eltérő szabályozás tárgyaként jelenik meg e jogviszony.

5. Miért kell elhagyni a hagyományos jogterületeket? • A nemzetközi gazdasági kapcsolatokra vonatkozó jogviszonyoknak olyan vonzatuk van, amely a három említett jogágat „együtthatóan” érinti, szerves egységben. • A nemzetközi elemet tartalmazó jogviszony két jellegadó vonása közül az egyik feltétlenül veszendőbe menne. a.) A polgári jog ugyan kifejezi a vagyoni viszonyokat, de a nemzetközi jelleget nem. (A kollíziós jog segíthet ezen, de ekkor szintén kilép a nemzeti polgári jogból.) b.) Jogegységesítés, egységes anyagi jog esetén az egységes, nemzetközi anyagi jog nem helyezhető el valamely nemzeti polgári jogon belül.

6. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga szabályozásának módszere Módszere vegyes : alapvetően közvetlen jogrendezést nyújtó anyagi jogi, emellett a polgári jogi vonzatok tekintetében kivételesen közvetett jogrendezést nyújtó (utaló) kollíziós normákból áll.

7. Különös rész(közjogi és magánjogi keretek) A.) Közjogi természetű keretek Három viszonyrendszer: 1.) belső jogi feltételrendszer a vállalat és az állam kapcsolatában : közigazgatási jogijogviszonyok (pénzügyi jog, vámjog, stb.) Fontos az állam szuverenitása, belső jogalkotó tevékenysége. 2.) államok közötti viszonyok: külső jogi feltételrendszer megteremtése (GATT). Alapvetően a nemzetközi jogi jogviszonyok. (kapcsolat a közigazgatási és nemzetközi jogi szabályok között) 3.) vállalat és egy külföldi állam közötti viszony: pl. külföldön lévő vállalati tulajdon, ill. tulajdonjog, beruházás védelme. Ez is külső jogi feltételrendszerhez tartozik. Államok közötti szerződés a beruházások védelméről.

8. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok belső: közigazgatási jogi feltételrendszere a magyar jogban: jogforrások és fogalmak • A külkereskedelem igazgatási rendje –jogforrások Az EU csatlakozás óta: (i) közösségi rendelkezések, (ii) tagállami hatáskör kivételes. Európai Közösségekről szóló Szerződés 133. cikke: közösségi hatáskör • vámmegállapítás; • piacvédelmi intézkedések dömping vagy szubvenciós termék importjánál. A belső piacon nincs „külkereskedelem” – itt az uniós szabályok rendezik az árumozgást. A harmadik országokkal folytatott kereskedelemre az európai jogi rendelkezések hatályosak. Az EKSZ 30. cikke ad lehetőséget az uniós szabályoktól való eltérésre szűk körben. A magyar jogban az alábbi jogforrások irányulnak a külkereskedelem igazgatására: • 2004.évi XXIX. törvény • 110/2004 (IV.28.) Korm. rendelet – áruk, szolgáltatások, anyagi ért. képviselő jogok forgalmáról

9. Külkereskedelmi tevékenység és külkereskedelmi szerződés Külkereskedelmi tevékenység fogalma: - áruk (ingó, energia, értékpapír), szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalma, ideértve a tranzit forgalmat is ; • nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés (kooperáció) és szakosodás (specializáció) pl. Opel Agila + Suzuki WagonR.

10. Külkereskedelmi tevékenység 1.) Vagyoni viszonyokból kihasítjuk a külkereskedelmi tevékenységet – ez a nemzetközi gazd. kapcsolatok körébe tartozik. (a nemzetközi elem miatt sajátos szabályozás) 2.) Az állam szűk körben rendelkezik államigazgatási hatáskörrel, engedélyezhet, pl. hadi termékek kereskedelmi forgalmát.

11. A külkereskedelmi tevékenység tartalma A külkereskedelmi szerződés: • Előkészítése, • Megkötése, • Teljesítése. (igényérvényesítés, ill. ilyennel szembeni védekezés is) Fogalma: tárgya: külkereskedelmi tevékenység • áru: adásvételi, csere-, bérleti, haszonbérleti és letéti, vállalkozási (bérmunka is), nemzetközi kooperációs és szakosítási szerződés. • szolgáltatás: megbízási, képviseleti-ügynöki, árufuvarozási és szállítmányozási szerződés. • anyagi értéket képviselő jog: átruházásról, hasznosításról, bizományba adásról szóló szerződés, vételi jog adása vagy megszerzése. • a fenti szerződések bármelyikével kapcsolatos piacszervezés vagy piacfelosztási szerződés, valamint biztosítási szerződés. Kivételek: vb tisztségre megbízási szerződés, ajándékozás nem tartozik ide! Tartalmi következmények: a.) külker. tevékenységhez engedély kell, b.) engedély hiányában a külker. szerződés semmis (Ptk 200.§ (2) bek.) c.) engedély nélküli külker. tev. Btk 298.§ -a szerint büntetendő)

12. A külkereskedelmi tevékenység állami ellenőrzése, a belföldi piac szabályozása: a külkereskedelem közigazgatási rendje 1.) A külkereskedelmi tevékenység teljesen szabad. DE lehetőség van kivételesen az állami beavatkozásra (2004. évi XXIX.tv. 140.§): 2.) Engedélyezés: alanyi oldal: a.) alanyi jogon külkereskedhet, export-import forgalom. b.) természetes személynek egyéni vállalkozónak kell lennie, jogi személy csak gazdasági társaság lehet (bizonyos esetekben költségvetési szervezet). c.) Engedélyezés kivételes: általános tevékenységi engedély, tevékenységi kör-külkertevékenység. Adott termékkörben joga van exportálni és importálni. Engedélyköteles termékek: radioaktív anyagok, robbanószerek, pirotechnika, fegyverek, lőszer, pénzpapír .

13. tárgyi oldal: a.) belső gazdasági körülmények • Általános körülmény (biztonság, lakosság ellátása, nemzetközi egyezmény-pl. embargó. • Konkrét körülmények: engedélyköteles termékek kivitele, behozatala. b.) külső gazdasági körülmények: fizetési mérleg problémák, állami kereskedelmű országok, reciprocitás, konkrét körülmények. ENGEDÉLY: a külkereskedelmi szerződés megkötésére, teljesítésére terjed ki, ill. az igények érvényesítésére. .

14. Az állami beavatkozás, a piac szabályozásának különös, sajátos esete: az európai belső piac védelme import esetén • Piacvédelem: közösségi hatáskör (Tanács, Bizottság) a.) Dömping b.) Állami támogatás

15. Az állami beavatkozás, a piac szabályozásának különös, sajátos esete: a belföldi piac védelme Jogforrások: a.) Dömpingellenes és értékkiegyenlítő vámokról szóló szabályok b.) Áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalánál alkalmazandó piacvédelmi intézkedések Piacvédelem: Különös tényállás: 1.) dömping 2.) állami támogatás Általános tényállás: a magyar piacnak kárt okoz vagy azzal fenyeget!

16. Piacvédelem különös tényállásai esetén alkalmazott védelmi eszközök • Vám kiszabása • Az exportáló ország, ill. vállalata kötelezettségvállalása DÖMPING Fogalma:az importált termék belföldi ára alacsonyabb, mint az un. „rendes érték” és a dömping ár kárt okoz a piacon vagy azzal fenyeget. (konjunktív feltételek) Kár: tényleges anyagi hátrány. Kárveszély: előre láthatónak és közelinek kell lenni. Eszközök: a.) dömpingellenes vám: arányos és ideiglenes (5 év) b.) kötelezettségvállalás:exportáló kötelezettséget vállal.

17. Piacvédelem különös tényállásai esetén alkalmazott védelmi eszközök ÁLLAMI TÁMOGATÁS 2 konjunktív feltétel: 1.) a származási országban az importált terméket támogatják és 2.) ezzel a magyar gazdaságnak kárt okoznak, vagy kárral való fenyegetettség áll elő. Védelmi eszközök: a.) értékkiegyenlítő vám b.) állami vagy vállalati kötelezettségvállalás

18. EU piacvédelem • Tanácsi rendelet a versenytorzítása estén alkalmazott kivételes intézkedésekről • Piacvédelmi intézkedések alkalmazhatók: • import megnövekedett mennyiségben vagy olyan sajátos körülmények között, • amely a hasonló termékek belső piacon honos, közösségi termelőinek kárt okoz, vagy azzal fenyeget, és • a tervezett intézkedés a Közösség érdekével összhangban áll. Időben korlátozott az alkalmazása: max. 4 év.

19. Külső nemzetközi jog feltételrendszer („közjogi”) A nemzetközi kereskedelem liberalizálásának multilaterális (univerzális) feltételrendszere: a GATT/GATS/TRIPs és a WTO A világkereskedelem liberalizálása: GATT – Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény (1947) • Protekcionizmus (vámok), • Nem vám jellegű akadályok (NTB), • Fogyasztóvédelmi és reklámszabályok, • Állami szubvenciók, • Mennyiségi korlátozások.

20. Külső nemzetközi jog feltételrendszer („közjogi”) A szabadkereskedelem történetének áttekintése Atlanti Karta 1941 Bretton Woods 1944 – Nemzetközi Valutaalap Havannai Karta ENSZ konf. 1947: • Áruk kereskedelmének liberalizálása, vámok lebontása, piacgazdaság. • Intézményes keret: ITO, majd GATT (hatály-1948) GATT címzettjei és kötelezettjei: tagállamok. Meg kell teremteniük az összhangot az egyezménnyel. Magyarország 1974 óta tagja a GATT-nak. Kennedy forduló 1963-1967, Tokió forduló 1973-1979.

21. Uruguay forduló (1986-1993) és a WTO létrejötte Marakes-i Egyezmény (WTO Egyezmény) 1998. évi IX. törvény • anyagi jogilag továbbfejlesztette a GATT(1947): (i) Understanding - GATT 1994 (ii) GATS, TRIPs • Intézményi – szervezeti rendszer megteremtése: vitarendezési eljárás rögzítése. A WTO Egyezmény mellékletét képező anyagi és eljárásjogi egyezmények kötelezők. Egyes más szerződések (pl. közbeszerzésről szóló) opcionálisak.

22. WTO

24. A WTO szervezete és működése Funkciók: (i) szervezeti keret az egyezmények végrehajtásához, (ii) tanácskozási fórum, (iii) jogviták eldöntése. Szervezete: a.)Miniszteri Konferencia (2x évente és döntéseket hoz) b.) Állandó Tanács (MK ülései közötti időben, és szükség esetén bármikor ülésezik) Speciális tanácsok: Árukereskedelmi Tanács, TRIPs Tanács, GATS Tanács. A WTO konszenzus, egyhangúság alapján működik. Kivételes a tagállamonkénti szavazás. Minősített többség (3/4): felmentés. Felmentés indokai: (i) különleges körülmények, (ii) felmentés feltételei, (iii) megszűnés időpontja.

25. Az áruk nemzetközi kereskedelmének főbb szabályai a GATT 1994 szerint • Diszkrimináció általános tilalma (legnagyobb kedvezmény elve, nemzeti elbánás). • Szabályozása tárgya: vámok és nem vám jellegű kereskedelmi korlátozások. • Integrált vitamegoldó rendszer (Integrated Dispute Settlement System - IDSS) • Pascal Lamy WTO director – general

26. A GATT 1994 alapelvei (diszkrimináció tilalma) Legnagyobb kedvezmény elve (most favoured nation clause - MFN) • Előjog, mentesség, liberalizációs intézkedés az importálandó vagy exportálandó áru számára. • Ezt a kedvezményt valamennyi tagállamból származó áru számára biztosítani kell azonnal és feltétlenül. • Az elbánás automatikusan jár. Tárgyi hatály: nem csak vámra, illetékre, de a termék belföldi adóztatására, belföldi forgalmazásra is.

27. A GATT 1994 alapelvei (diszkrimináció tilalma) Alanyi hatály: a.) erga omnes b.) kivételek alkalmazhatók Kivételek: • vámuniók, szabadkereskedelmi öveztek • Waiver clause: feltétele (i) rendkivüli körülmények (ii) 2/3-os többség/a jelenlévők a tagok felét képviselik. Nemzeti elbánás (régim nationale, national treatment) Tiltja a különbségtételt a külföldi származású termék és a belföldi között.

28. Vámok és nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások • GATT 1994 nem tiltja új vámok bevezetését A külkereskedelem szabályozására a vámokat alkalmazzák, mellőzzék a nem vámjellegű korlátozásokat! Vámok mérséklése a körtárgyalásokon, 2 alapelv: (i) legnagyobb kedvezmény, (ii) viszonosság (reciprocity) Tárgyalások technikája:1.) elvi vámcsökkentés, 2.) negatív lista a kivételekről, 3.) konszolidált lista = nemzetközi megállapodás. Vámkivetés: darab, súly szerinti mennyiség vagy érték. Kódex a vámérték megállapítására: Bizottság Fontos az ügylet értéke megállapításánál a számla.

29. www.wto.org

30. Nem vámjellegű korlátozások(non tariff barriers) • Mennyiségi korlátozások és engedélyezési rendszer: tilos: kvóta, export vagy import engedélyek fenntartása! • Kivételek: pl. élelmiszerek, áruhiány. Alkalmazása nem lehet diszkriminatív. • Egyéb hasonló hatású intézkedések: nincs általános tilalom, de a.) Technikai jellegű követelmények: minőség, csomagolás, összetétel, eredet megjelölés, minőség - ellenőrzés, stb. Szabvány Kódex b.) Import termékek diszkriminatív adóztatása: „kiegyenlítő vám”, diszkriminatív adóztatás, közbeszerzések.

31. Felmentések és kivételek a GATT 1994 szabályai alól 1.) Felmentés (waiver): általános: előzetes konzultáció, 2/3 tagállamok fele. Különleges körülmények alapján, amelyeket a tagállamnak kell bizonyítania. a.) piacvédelmi intézkedések: • Megnövekedett import, károkozás vagy azzal való fenyegetettség. Az intézkedés csak szükséges mértékű, határozott idejű és diszkriminációtól mentes lehet. • Gazdasági tényezők + kár– kauzalitás b.) közerkölcs, emberi – állati – növényi egészség megóvása, arany és ezüst forgalma, művészeti-történeti kincsek, stb. Nem lehet diszkriminatív! Nem valósíthat meg joggal való visszaélést! 2.)Különös felmentések: (i) nemzetbiztonsági érdek, (ii) fizetési mérleg egyensúlyának megőrzése.

32. A szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény • TRIPs (Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights) Két alapelve: 1.) Az idevonatkozó nemzeti szabályozás a GATT fő elveit követi: MFN és nemzeti elbánás. 2.) Meg kell felelnie a BUE és PUE szabályainak. A hamis termék importja gyanúja esetén a vámhatósághoz lehet fordulni az ilyen termék bevitelének megakadályozására.

33. Jogviták rendezése a WTO keretében A GATT anyagi jogának közvetlen hatálya: USA – igen, EU – nem. Nemzetközi jogi kötelezettség – a tagállamokat kötelezi. Integrált vitarendező rendszer (Integrated Dispute Settlement System) Vitarendező Testület (Dispute Settlement Body – DSB) döntése kötelező a tagállamokra nézve. Döntéshozatal: egyhangú. Nem „alkothatnak” jogot! Panelok általában 3 tagból állnak.

34. Jogviták rendezése a WTO keretében Az eljárás öt szakaszra bomlik: 1.) Konzultáció (60 nap). Sikertelenség esetén a Vitarendező Testülettől panel kérhető. 2.) A panel állítását csak egyhangúan utasíthatja el a Testület. 3.) A panel 6 hónapon belül a Testületnek jelentést készít. A Testület szótöbbséggel fogadhatja el. Elutasítás – egyhangúan vagy fellebbezés bejelentése esetén. 4.) Fellebbezés a Fellebbezési Testülethez (Appellate Body) Csak jogértelmezéssel foglalkozik. A Vitarendező Tetület fogadja el vagy utasítja el jelentését. Ez a döntés kötelező a felekre. 5.) Végrehajtás: felek jelentési kötelezettsége a Vitarendező Testületnek. Végrehajtás elmaradása esetén, megtorló intézkedések.

35. A nemzetközi jogegységesítés útjai • A lex causae és a lex pro voluntate alkalmazása nem megnyugtató. • Nemzetközi kollíziós szabályok egységesítése: az egyezményben részes tagállamok mindig ugyanazt a jogrendszert alkalmazzák (uaz a kapcsolóelv). • Anyagi kötelmi szabályok egységesítése nemzetközi szerződésben. A tartalom minden szerződő állam viszonylatában ugyanaz. Itt nincs kollízió. Viszont nehéz egységesített, kompromisszumos szöveget létrehozni az eltérő jog kultúrák miatt.

36. A kollizíós jogi jogegységesítés eredményei • ingó dolgok adásvételi szerződéseire alkalmazandó jog: Hágai Egyezmény 1955. Nem lépett hatályba. • EU (EK)Római Egyezmény adásvételre, de mindenfajta nemzetközi elemmel bíró szerződéses kötelmi jogviszonyra alkalmazandó jog meghatározására vonatkozóan egységesíti a tagállamok kollíziós magánjogi szabályait.

37. Az anyagi jogi egységesítés eredményei • Ernst Rabel – UNIDROIT 1930: (i) a nemzetközi adásvételi szerződés megkötésének alaki követelményei, (ii) az anyagi jog tartalom kidolgozása (jogok és kötelezettségek). • 1964 –ben Hágában két egyezményt dolgoztak ki, de ezeket csak kevés ország ratifikálta (pl. USA és Franciaország nem). • 1968 UNCITRAL magyar javaslatra kezdi el az egyezmények felülvizsgálatát. • 1980 Bécs diplomáciai konferencia, magyar elnökkel. Nemzetközi szerződés fogadtak el: „Az ingó dolgok nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó bécsi ENSZ-egyezmény (United Nation’s Convention on Contracts for the International Sale of Goods (CISG). 1988-ban lépett hatályba. 56 ország tagja. Magyarországon kihirdette: 1987.évi 20.tvr.

38. Az anyagi jogi egységesítés eredményei • Az egyezmény jelentősége: először sikerült egységes kötelmi jogi, nemzetközi anyagi jogi szabályokat alkotni. • Figyelembe vették az egyes jogrendszerek sajátosságait, pl. „alapvető szerződésszegés” kategóriája. A nemzetközileg elterjedt kereskedelmi szokásokat a szerződésekben hallgatólagosan alkalmazzák a felek. (törvényi vélelem – megdönthető.) • Az államok konszenzusával megalkotott nemzetközi jogi szerződésre, nemzetközi egyezményre tartozik.

39. Az anyagi jogi egységesítés eredményei • Jogi akadályok felszámolása: (i) nemzetközi kollízió problémájának „kikapcsolása” az egyezmény által szabályozott terjedelemben, (ii) a kollíziós úton ne kelljen a nemzeti szabályokat alkalmazni olyan szerződésekre, amelyek ezektől „távol” esnek. A Kódex szabályait itt nem lehet alkalmazni (szubszidiaritás), ha nemzetközi egyezmény, így a Bécsi Szerződés másként rendelkezik. • Egységesített jog feleslegessé teszi az ún. forum shoppingot. Jogbiztonságot erősíti az Egyezményhez csatlakozott államokban. • Hátránya: az egységes jogot 56 tagállam alkalmazza, nincs „közös bíróság”, tehát nincs egységes jogértelmezés. Jelentős kérdéseket nem szabályoztak: a szerződés érvényessége, tulajdon átszállása, itt változatlan a lex fori kollíziós joga jelöli ki az alkalmazott jogrendszert.

40. BÉCS-WIEN-VIENNA-VINDOBORA

41. A Bécsi Egyezmény Az Egyezmény két kérdéskört fog át, tehát nem szabályoz teljes körűen: • A szerződés megkötésének alaki feltételeit. • A felek jogainak és kötelezettségeinek anyagi jogi tartalmát • rész: Alkalmazási kör és általános rendelkezések. • A szerződés megkötése; ajánlat. • Adásvételi szerződés. • Nemzetközi közjogi kérdések.

42. A Bécsi Egyezmény hatálya Tárgyi hatály: az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire terjed ki. ÁRU Ingó dolog a.) nem minősül árunak: ingatlan és vagyoni értékű jog (kft-üzletrész) b.) kizárt: fogyasztói vétel (személyes, családi vagy háztartási célra vásárolt áru, feltéve, ha erről az eladó tudott vagy tudnia kellett; villamos energia, (de földgáz, kőolaj igen) pénz, értékpapír (részvény, kötvény, stb.), de az áru tulajdonjogát megtestesítő árupapírok igen: hajóraklevél, közraktári jegy. Továbbá kizárt: árverésen, végrehajtáson vagy hatósági intézkedésen alapuló adásvétel. c.) Az áru sajátos természete indokolja a kizárást hajók, repülők esetén.

43. A Bécsi Egyezmény hatálya Adásvételi szerződés Nincs definíció, de a felek kötelezettségeit meghatározza: eladó – az áru, szolgáltatás tulajdonjogának átruházása ; vevő: az áru átvétele, a vételár megfizetése. Atipikus adásvételi szerződések: a.) Kereskedelmi képviselet – a képviselő vásárol is. A vételi tevékenység elkülöníthető. b.) Szerelvények szerelése: adásvétel + munkavégzés, de az adásvételi elem értéke nagy. c.) Vállalkozási elemek az adásvételi szerződésben. (Ki bocsátja rendelkezésre a szükséges anyagokat a vállalkozáshoz?)

44. A Bécsi Egyezmény hatálya Az Egyezmény nem ad átfogó szabályozást! Pl. Szerződés érvénytelensége és a tulajdonjog átszállása, minőségi hibát, elévülést, valutanem, cselekvőképesség. (Lex causae dominál) Általában megállapítható a Bécsi Egyezmény hatálya, ám az Egyezmény nem tér ki pl. az érvénytelenségre, tehát az adott ország Ptk-ja alkalmazandó.

45. Személyi hatály Ez ad arra a kérdésre választ, hogy mi minősül nemzetközi adásvételi szerződésnek? Lényeges nemzetközi elem: a felek telephelye különböző államokban van. A feleknek tudniuk kell a szerződés megkötésekor, hogy nemzetközi adásvételi szerződést kötnek. Több telephely esetén a „legszorosabb kapcsolat,” vagy ha nincs telephely: tartózkodás hely a döntő. Telephely: tartósan létező, meghatározott jogosultságokkal rendelkező hely. (jogilag nem kell önállónak lenni).

46. Az Egyezmény területi hatálya • Az államok, ahol a felek telephelye van, szerződő államok, vagy • a telephelyek (vagy egyik telephely) nincsenek a szerződő államokban, de a fórum nemzetközi kollíziós magánjoga szerint olyan állam jogának alkalmazását írja elő, amely szerződő állam. Két lehetőség: lex pro voluntate, ill. lex causae (rendszerint az eladó joga). Magánautonómia és diszpozitivítás A felek az Egyezmény alkalmazását részben vagy egészben kizárhatják. (opting out) • Nemzetközi magánjogi akarati autonómia (jogválasztás), • Polgári jogi magánautonómia (diszpozivítás).

47. A Bécsi Egyezmény általános rendelkezései 1.) Jogértelmezés és joghézag Joghézag: az Egyezmény tartalmaz szabályozást, de az nem kimerítő jellegű. Jogértelmezés: az Egyezmény egészének jogalkalmazói kezelésére vonatkozik.

48. A Bécsi Egyezmény általános rendelkezései A jogértelmezést az Egyezmény maga szabályozza elveken keresztül: • Nemzetközi jelleg (nem belső jogrend). • Egységes jogalkalmazás. • Jóhiszeműség érvényesítése. Joghézag kitöltése: a.) Egyezmény általános elvei (ezek az Egyezményből adódnak vagy a nemzetközi kereskedelemben kialakult általánosan elfogadott elvek), b.) ezek hiányában lex causae - hoz folyamodás. • lépés: Egyezmény kiterjesztő értelmezése vagy analógia. • lépés: Egyezmény alapjául szolgáló általános elvek. • lépés: A fórum koll. Joga által kijelölt lex causae.

49. A felek jognyilatkozatainak értelmezése • A jognyilatkozatot a fél szándéka szerint kell értelmezni. Erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. Nyilatkozatot tevő fél bizonyít! (akarati elv) • Ha a bizonyítás eredménytelen: a másik fél bizonyítja, hogy ő miképpen értelmezi a szerződést. „egy hasonló helyzetben lévő, ésszerűen gondolkodó személy (reasonable person) azonos körülmények között” (nyilatkozati elv) • A fenti kettő alkalmazásához segítséget nyújthat: „a konkrét egyedi eset valamennyi jelentős körülményét veszi figyelembe” a felek akaratának megállapításához. (üzleti gyakorlat, kereskedelmi szokások)

50. Kereskedelmi szokások szerepe Mikor válnak a kereskedelmi szokások a szerződés tartalmává? • A felek kiköthetik a szerződésben a kereskedelmi szokásokat. Ezek derogálhatják az Egyezmény szabályait. • A ki nem kötött és nemzetközi szokások alkalmazása. (fikció a hallgatólagos alkalmazásról) Az Egyezmény szűkítő feltételei: (i) a felek ismerték a szokást, (ii) széles körben ismert szokásról van szó, (iii) az adott kereskedelmi ágazatban a szokás rendszeresen alkalmazzák.