Call: FP7-2011-ICT-FI Proposal Number: 285 326 Proposal Acronym: SmartAgriFood

1. Smart Food and AgribusinessA jövő internete a biztonságos és egészséges élelmiszerekért - a szántóföldtől az asztaligWP700- Felhasználók bevonása és az eredmények közzététele Call: FP7-2011-ICT-FI Proposal Number: 285 326 Proposal Acronym: SmartAgriFood • Viola Katalin (Campden BRI Hungary - CBHU) • Dr. Sebők András (Campden BRI Hungary - CBHU) • Gábor István (Campden BRI Hungary - CBHU)

2. FI-PPP program felépítése • CONCORD • INFINITY • Alkalmazási forgatókönyvek kidolgozása: • a nemzetközi logisztikai értéklánc hatékonyságának növelése • személyes mobilitás • intelligensebb élelmiszeripari értéklánc (SMARTAGRIFOOD) • közösségi szintű villamosenergia-gazdálkodás • hálózati média • nyilvánosan hozzáférhető környezetvédelmi adatok • városi területek biztonsága • a városi területek nyilvános infrastruktúrájának intelligensebbé és hatékonyabbá tétele • FI-WARE

3. FI-PPP Megvalósítási útiterv Call 1. azonosító: FP7-2011-ICT-FI (2010.07.20-12.02.) – költségvetés 90MEuro Technológiai alapítvány (IP, 41MEuro, 3 év, 30% nyitott) Felhasználói eset forgatókönyvek – 1. szakasz (7-8 terület, IP, 5MEuro, 2 év) Kapacitások kiépítése (CSA, 3MEuro, 3 év) Program támogatása (CSA, 6MEuro, 5 év) Call 2. azonosító : FP7-2012-ICT-FI (2012.05.18-10.28.) – költségvetés 80MEuro Felhasználói eset forgatókönyvekkísérletei – 2. szakasz (5 terület, 13.5MEuro, 2 év) Kapacitások kiépítése (IP, 12.5MEuro, 2 év) Call 3. azonosító : FP7-2013-ICT-FI (2013.12) – költségvetés 130MEuro A kísérletek kiterjesztéseés kibővítése (különböző területek, ~100MEuro, 2 év)

4. A pályázat főbb céljai A jövő internet információs és kommunikációs technológiáinak alkalmazási és felhasználási területének növelése a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorban, az intelligens mezőgazdaság, agrár-logisztika és élelmiszer-tudatosság területén: a jövőbeni internet technikai, funkcionális és nem funkcionális tulajdonságainak kísérletezés útján történő azonosítása és leírása, az agrár-élelmiszeripar nyújtotta specifikus adottságok meghatározása és koncepcionális prototípusok kifejlesztése a technológiai megoldások megvalósításának szemléltetésére a létező kísérletezési struktúrák meghatározása és leírása, valamint egy felhasználói közösség felépítése Mindezek eredménye egy végrehajtási terv az FI-PPP program következő szakaszához

5. A projektben való részvétel A SmartAgriFood konzorciumát 22 résztvevő alkotja 7 országból (Hollandia, Németország, Spanyolország, Finnország, Görögország, Magyarország és Egyesült Királyság), közel egyenlő arányban képviselve az informatikai ágazatot és az agrár-élelmiszeripari szektort A "Campden BRI Magyarország" Nonprofit Kft. vezeti azt a munkacsomagot, amelynek fő feladata: az élelmiszerlánc szereplői („felhasználók”) és az IKT közösség („megoldást szolgáltatók”) közötti párbeszéd és kommunikáció biztosítása az eredmények közzététele és hasznosítása

6. Munkacsomagok (WPs) WP100 Felhasználói esetek forgatókönyvének jellemzése/kialakítása WP200 Intelligens mezőgazdaság WP300 Intelligens agrár-logisztika WP400 Intelligens élelmiszer-tudatosság WP500 Kérések/visszajelzések a Core Platformnak és megvalósíthatósági demo WP600 Megvalósítás tervezése WP700 Felhasználók bevonása és az eredmények közzététele, terjesztése WP800 Projekt menedzsment

7. WP200 Intelligens Mezőgazdaság Szenzorok alkalmazása és monitoring, valamint döntéstámogató rendszerek használata és a bejövő információk pontos felhasználása, a termeléshez szükséges erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében. Az adatáramlás és ezáltal a nyomon követhetőség javítása az élelmiszerláncon belül. 29 alkalmazási forgatókönyv javaslat Két prototípus koncepció: Intelligens üvegház-menedzsment érzékelők (hőmérséklet, páratartalom stb.), riasztó rendszer, automatikus beavatkozás (egyszerű eset), vagy ajánlott intézkedés, vagy a gazdálkodó informálása az eltérésről – döntést támogató rendszer Intelligens permetezés A növénybetegségi állapot, az időjárási viszonyok (nedvesség, szél), a gépek GPS általi vezérlése (optimális sebesség) és az időjárás-előrejelzés összekapcsolt alkalmazása

8. Üvegház menedzsment (1) Gazdaságvezetési rendszerek telepítése (helyileg és a felhőben). Szenzorok és beavatkozók az üvegházakban. A rendszer az összegyűjtött és továbbított adatok alapján megállapítja a szükséges tevékenységeket. A gazdálkodó távolról is tudja ellenőrizni és irányítani a folyamatokat, egyszerűbb esetekben a tevékenységek automatikusak.

9. Üvegház menedzsment (2) Gazdaság Vezető/Irányító Információs Rendszer (FMIS) egy, az adatok gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és terjesztésére tervezett rendszer, ami magába foglalja egy egyéni gazdaság vagy a gépi műveletek intelligens szabályozását/működtetését. operatív tervezés, végrehajtás, dokumentáció, értékelés, a földeken vagy a gazdaságban elvégzett munka optimalizálása.

10. Üvegház menedzsmentFelhasználói felület (1)

11. Üvegház menedzsmentFelhasználói felület (2) • A gazdálkodó tudja ellenőrizni területeit: • Eltérések azonosítása • A probléma kezelésére szolgáló javaslatok A mért adatok megtekintése Értékhatáron kívüli értékek

12. Intelligens permetezés (1) A szükséges információk összegyűjtése (munkafolyamatokkal és a művelés alatt álló növényállománnyal kapcsolatban) és ajánlatok tétele a gazdálkodónak. Két eset: A permetezőgép beállítása A permetezés alatt bekövetkező gépi hiba

13. Intelligens permetezés (2) Az első esetben: a rendszer összegyűjti az időjárási adatokat, a gazdálkodó saját terület-specifikus információit, hogy előre tudja jelezni a betegségek előfordulását (disease forecast service). Az előrejelzések alapján a rendszer elkészít egy permetezési tervet, amely a területen betölthető a permetezőbe, és a folyamatosan gyűjtött adatok alapján menedzseli a munkát (akár több gép esetében is.) Ha valami hiba történik a permetezővel a rendszer: felméri az összes permetező és traktor helyzetét, az elhelyezkedését, a produktivitását, amely a területen van. Felméri az időjárást, az előrejelzéseket, a lehetséges megoldás költségeit, Az optimális tevékenységről értesíti a gazdálkodót vagy automatikusan a mezőgazdasági gépre küldi az információt.

14. WP300 Intelligens Agrár-logisztika A kereslet és a kínálat ésszerű összehangolása az agrár-élelmiszeripari termékek intelligens szállítmányozásával és logisztikájával, döntéstámogatás és monitoring. 7 meghatározott alkalmazási forgatókönyv 2 prototípus koncepció: Friss gyümölcs- és zöldség értékesítési lánc azon objektumok menedzselése, amelyek a termékeket és az információt szállítják az előállítás helyétől a kereskedőig, információszolgáltatás különböző szolgáltatásokon keresztül a termékek eredetéről és jellemzőiről (pl. minőség). Virágértékesítési lánc Azonnali, valós-idejű információ a növény minőségéről Minőség-alapú Szállítók Által Vezérelt Készletezés (VMI)

15. WP400 Intelligens Élelmiszer-tudatosság (1) Élelmiszer termékprofil a végfelhasználóknak A fogyasztók releváns információkkal való ellátása a biztonságra, az elérhetőségre, az egészségre, a környezeti hatásokra, valamint az állatjólétre vonatkozóan amely segíti az átgondolt és tájékozott döntéshozatalt, és átláthatóvá teszi a teljes élelmiszerláncban zajló tevékenységeket Prototípus koncepciók: Személyre szabott információk a fogyasztók számára Minden egyes fogyasztói igény kielégítése átláthatósági és személyre szabott információk szolgáltatásával a Jövő Internetet használva. A fogyasztó képes lehet információt kérni a termékről és a számára érdekes termékjellemzőkről a szupermarketben - gyorsan, egyszerűen és pontosan A fogyasztó kétféle információt kaphat az egyéni érdeklődésének és preferenciájának megfelelően: Milyen sajátosságokkal rendelkezik az adott termék? Milyen kritériumoknak kell megfelelnie, hogy az adott címkét viselhesse?

16. WP400 Intelligens Élelmiszer-tudatosság (2) • Nyomonkövethetőség a hús termékpályán • Reagálás az EU elvárására, hogy bekapcsolják az RFID technológiát az állatállomány határokon túli nyomonkövetésébe, és az ellenőrző folyamatok megkönnyítésére. • A beszállítók támogatása az adattartalmakhoz és adatfeldolgozásokhoz való hozzáférésben a különböző kereskedelemi igényeknek megfelelően • A kétoldali együttműködés javítása a beszállítók és a kereskedők között az információ feldolgozás területén. • Növelni a hústermékekre vonatkozó információk átláthatóságát és hozzáférhetőségét. • Az egyik legfontosabb szempont a kísérleti alkalmazásban és a későbbi piaci megvalósítás során a különböző standardok használata.

17. WP700 Felhasználók bevonásaés az eredmények közzététele Főbb célok, feladatok: Az élelmiszeripari szektor rövid- és hosszú távú, a jövő internetes lehetőségein alapuló IKT megoldások iránti igényeinek és szükségleteinek azonosítása Az IKT közösség tájékoztatása ezekről a szükségletekről Az új internet potenciális lehetőségeinek azonosítása A felhasználók tájékoztatása ezekről a lehetőségekről Hatékony kommunikáció biztosítása az élelmiszerlánc tagjai („felhasználók”) és az IKT közösség („megoldást szolgáltatók”) között Az új internetes lehetőségekhez és potenciális funkciókhoz kapcsolódó, elérhető és új ismeretek átalakítása (a felhasználók (KKV-k) számára is könnyen megérthető legyen) és terjesztése

18. Task 710 felhasználók – élelmiszeripar Módszertan Ötletek azonosítása Rövid prezentáció az agrár-élelmiszeripar részére a jövő internetéről Interjúk – 30 / ország (6) Task 720 ICT közösség – megoldást biztosítók ICT/ ország (5) Kérdőívek az interjúkhoz Fókuszcsoport útmutató Lehetőségek megvitatása Fókuszcsoport 6 országban Főbb eredmények Főbb eredmények Eszmecsere Megbeszélés, egyeztetés Ágazatspecifikus lehetőségek és koncepciók WP 100 WP200 SmartFarming WP300 Smart Agri-Logistics WP400 Smart FoodAwareness WP 500

19. Eredmények 135 interjú kérdőíves felmérés keretében, hat országban A jövő internet funkcióinak bemutatása az élelmiszerlánc tagjainak 8 fókuszcsoport, 69 résztvevővel, öt országban A funkciók fontosság szerinti rangsorolása 4 nemzeti panel megbeszélés, 83 résztvevővel, 4 országban Mit gondolnak az alkalmazott megoldásokról Mik a potenciális akadályai az alkalmazásnak

20. A Jövő Internet funkciói (1) • A fókuszcsoportok résztvevői rangsorolták a funkciókat Legfontosabb funkciók: • Magasabb biztonság – a személyes adatok védelmének biztosítása • Direkt kommunikáció a számítógépek, a gépek és a berendezések között Az adatbázisok elérhetőségét szabályozni és ellenőrizni kell, az adatvédelem – és biztonság garantálása érdekében. • A bizalmas és magán információk illetéktelen használata miatti aggodalom az alkalmazás egyik legfőbb akadálya lehet. • Az alkalmazásoknak és a berendezéseknek integráltnak és standardizáltnak kellene lenniük ( csökkentve a technikai korlátokat).

21. A Jövő Internet funkciói (2) Legkevésbé fontos funkciók: • Felhőszámítás • Kiemelkedő pontossággal történő pozícionálás és azonosítás • A felhasználók rendkívül kevés információval rendelkeznek az új technológiákról és FI funkciókról. • Szükség van a potenciális lehetőségek és funkciók pontosabb elmagyarázására a felhasználók nyelvén. • A jövő internet alkalmazhatóságának rendszeres és módszeres ismertetése a felhasználók számára.  Az üzleti felhasználók (termék –és szolgáltatás előállítók) szempontjainak összeegyeztetése a fogyasztói vizsgálatok eredményeivel.

22. Nemzeti panel megbeszélések A potenciális felhasználók szerint a megoldások hasznosak és valószínűleg alkalmazhatóak lehetnek. Potenciális akadályok: A szenzorok, a kamerák és a befektetések költségei, Kutatási és fejlesztési költségek, Például az üvegházmenedzsment csak hatalmas mennyiségű szenzor és kamera használatával lehet alkalmazható. A gazdálkodások és más agrárvállalkozások többségének azonban kisebb a mérete, így kevésbé rendelkeznek a szükséges adottságokkal, erőforrásokkal.

23. Potenciális akadályok Nagymennyiségű információ (akár kéretlen), A TIC prototípus kulcseleme nem a fogyasztók információkkal való elárasztása, hanem az információk szűrése és szelektálása a fogyasztók igényei alapján. A kereskedők és az előállítók kevésbé hajlandóak részletes információval szolgálni a vevőknek, például a termék eredetéről. A fogyasztók többsége nem jártas az informatikai megoldások és berendezések használatában. A szükséges információt biztosítani kell azoknak a vevőknek is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak ilyen berendezéseket használni.

24. Mit kellene a megoldást szolgáltatóknak változtatniuk vagy javítaniuk? Szolgáltatások részletesebb magyarázata, megbízható és releváns adatok, Befektetési költségek csökkentése, A rendszerek legyenek megbízhatóak és biztosítsák a szükséges védelmi és biztonsági intézkedéseket, A hatóságok és a gazdálkodók közötti direkt kommunikációt segítő alkalmazások, Globális standard interfészek a rendszerek és a szolgáltatások között.

25. A határterületi együttműködés lehetőségei A csúcstechnológiai ágazatok más területekre már kidolgozott, működő megoldásainak adaptálása az élelmiszeripar problémáira

26. Együttműködési területek (1) • Az ICT által lehetővé tett intelligens gyártás • Gyors átállítható gyártás, folyamat tervezés, folyamat szabályozás • Globális hálózatokba szervezett gyártás és logisztika • Tervezési és modellezési eszközök (virtuális tervezés) • Diagnosztikai és képalkotási eszközök • Rugalmas csomagolási rendszerek • Tudás alapú rendszerek • Szakértői rendszerek és döntést segítő segédeszközök • Ajánlórendszerek

27. Együttműködési területek (2) • Az ICT felhasználása a fogyasztó tájékoztatására • Személyre szabott profil szerinti információ szolgáltatás • A fogyasztói gyakorlatot javító kommunikáció az élelmiszer vásárlás, árukezelés és tárolás során • Új anyagok felhasználása a gyártás technológiában • Új anyag tulajdonságok (antimikrobás csomagolás felületek, bioszenzorok, stb.) • A környezetbarát csomagolások új generációja • Az anyagok és az ICT kombinálása – aktív/intelligens csomagolás

28. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!