Angol kiegészítendő kérdések dallamszerkezete egy kutatás tükrében

1. Angol kiegészítendő kérdések dallamszerkezete egy kutatás tükrében Hires Clark Emőke Debreceni Egyetem Budapest

2. Tartalom 1. Bevezetés 2. A kérdésekről 3. Angol kiegészítendő kérdések 3.1. Az ereszkedő dallam 3.2. Emelkedő/szökő dallam 4. A kérdésfelvetés 5. A kísérlet 6. Az eredmények és az eredmények elemzése 7. Összegzés 8. Hivatkozások Budapest

3. 1. Bevezetés • a beszéd képzés két részre osztása: • szegmentális hangszerkezet • szupraszegmentális hangszerkezet • a nyelvek két típusa: • tonális nyelvek • nem tonális (intonációs) nyelvek • az intonáció vizsgálatának 2 fonológiaia megközelítése: • szűk szemlélet • tág szemlélet az intonáció vizsgálatának 2 felfogása ismert: • amerikai (strukturalista) felfogás • britt (kontúrelemző fonológiai) felfogás Budapest

4. 2. A kérdésekről • két osztálya a kérdéseknek: • - a kérdőszavas (kiegészítendő) kérdések • - eldöntendő kérdések • a kérdések vizsgálatának érdekességa • - a tonális szempontból rugalmasak • - bármelyik fonológiailag megengedettkontur elképzelhető • 3. Angol kiegészítendő kérdések • 3.1. Az ereszkedő dallam • jellemző az angol kiegészítendő kérdésekre. Viszont a dallamcsúcs, nem mindig a kérdőszó lesz, mint, ahogy a következő példák is mutatják Budapest

5. (1) Hi Tommy! I haven’t heard from you in a while. • How are you these days? • H* L-L% • (2) A: Could you lend me your wetsuit? • B: What do you need it for? • H*L-L% • -a dallam indulhat alacsonyról is • (3) This year it’s my turn to take a vacation. • Kim can run the shop. Why should she have all the fun? • H* L-L% L*+H L-L% • - a dallam maradhat alacsony ha a követkző diskurzusjelölő eszközöket használjuk a kérdések elején so, and, but és then. • (4) A: I feel rather uneasy about this gift. • B: Then why did you accept it? • L* H* L-L% • - „magyarázó” vagy “referencia” kérdések • (5) A: Fred didn’t want to abandon her. • B: Fred didn’t want to abandon whom? • H* L-L% Budapest

6. 3.2. Emelkedő/szökő dallam • A visszhangkérdések azok a kiegészítendő kérdések, melyeket szükségszerűen emelkedő vagy szökő dallammal illetünk • emelkedő dallam esetleges hallási zavart fejeznek ki • a szökő dallam inkább a meglepett vagy hitetlenséget kifejező visszhangkérdésekre jellemző (6) A: I left the students at prayer time. B: You left the students at what time? H*/L* H-H%/L% (7) A: I left the students at prayer time. B: At what time did you leave them? H*/L* H-H%/L% • „emlékeztető” kérdések (Bolinger) (8) At what time did you see him leave the house? H* H-H% • ellentmondást kifelyező kiegészítendő kérdések. (9) When do we get to go home? L*+H (!H*) L* H-H% • szintaktikailag “töredék”, nem teljes kérdéseken (Where to now?, Why me?) Budapest

7. 4. A kérdésfelvetés • Varga L.(1975) “A Contrastive Analysis of English and Hungarian Sentence Prosody” hipotéziseket fogalmaz meg: • - bizonyos esetekben az anyanyelv megerősítő jelleggel hat • - más esetekben azonban az angol mondatok közlésénél eltérés fedezhető fel a „helyesnek” tartott dallamszerkezettől • - arra keressük a választ, hogy a jóslatok helyesnek bizonyulnak-e magyar anyanyelvi adatközlőknél Budapest

8. 5. A kísérlet • - az apróbb fonetikai különbségeknek az elsajátítása nem következik be a nyelvelsajátítási folyamat korai fázisában (Ueyama 1997) • - a vizsgálat során csak olyan adatközlőkhöz folyamodhattunk, akik legalább középfokon beszélik az adott idegen nyelvet • - 14 kérdés dallamszerkezete volt elemezve (ebből 5 kiegészítendő kérdés) • - a korpusz párbeszédekből épül fel (két személy valósított meg: az interjú készítője és 20 angol ill. 20 magyar anyanyelvi közlő) • pl. • A: How are you? • B: Thanks I’m fine. • A: And your brother? • B: My brother? Well, he’s got some difficulties at the moment. Budapest

9. A párbeszédek szituációs természetéből adódott, hogy • - a hangmintákat mondatokra/kérdésekrebontattuk • - a kérdések hosszúságát egy adott mondathoz igazítottuk (a leghosszabba kérdéshez) • - ezen kérdések hangmagassága és intenzitása került kimutatásra a Praat program 4.3-as verziójában (ingyenesen letölthető a www.praat.org weboldalról, megalkotói Paul Boersma és David Weenink) • - az adattok feldolgozása Excel táblázatokban történt • egy átlaggörbét kaptunk, amely megadta az átlag hangmagasságát (Hz) és intenzitását (dB) egy adott kiegészítendő kérdésnek Budapest

10. Budapest

11. Budapest

12. Budapest

13. W h y did you do t h a t? W h y d i d you do that? 6. Az eredmények és az eredmények elemzése(10) Why did you do that?- egy tipikus kiegészítendő kérdés - az angol anyanyelvű beszélők eső dallammal ejtenek- jóslat - a magyar anyanyelvű beszélőknél megerősítés foglezajlani és eső dallamot fognak használni. Budapest

14. What's my new flat like? (11) What’s my new flat like?- visszakérdezés (kérdésre adott visszhang-kérdés) - a dallam az angol nyelvben szökő- jóslat - a magyar anyanyelvű adatközlők emelkedő-eső dallammalfogják ejteni What's my new flat like? Budapest

15. W h o d i d y o u s e e? (12) Who did you see?- meglepett kiegészítendő kérdés- a dallam az angol nyelvben szökő- jóslat - a magyar idegen nyelvet tanuló diákok az emelkedő-eső karakterdallamot fogják preferálni W h o d i d y o u s e e? Budapest

16. What did you break? (13) What did you break?- bosszús kiegészítendő kérdés- a dallam az angol nyelvben szökő- ez azonban csak 4 esetben volt kimutatható, a fenmaradó 16 esetben a megjósolt emelkedő-eső dallam volt jellemző Budapest

17. (14) They have gone where?- kiegészítendő kérdés, melynek szórendje nem felel meg a tradicionális kérdőszórendnek- az angol nyelvben a kérdőszón a dallammenet szökő- jóslat - a magyar anyanyelvű diákok emelkedő-eső dallammal fogják majd ejteni a kérdőszót They have g o n e w h e r e? Budapest

18. - a jóslatok megvalósulása jóval gyakorabbi volt a kiegészítendő kérdések esetében az eldöntnedő kérdésekhez képpest ugyanazon adatközlők megkérdezésénél Budapest

19. Budapest

20. 7. Összegzésa kísérlet eredményei gyakorlatilag alátámasztják a kiinduló hipotézist, hogy az ismert dallamok társítása egy másik idegen nyelv dallamrendszerével nyelvspecifikusazok a hipotézisek, melyeket Varga feltételezett ezen kiegészítendő kérdések kapcsán egyes esetekben nagyon is, míg más esetekben kevésbé bizonyultak igaznaka jóslatok megvalósulása jóval gyakoribb volt a kiegészítendő kérdések esetében az eldöntedő kérdésekhez képpest ugyanazon adatközlők megkérdezésénélaz angolt mint idegennyelvet beszélő diákoknak nyilvánvalóan nagyobb nehézséget jelent a kiegészítendő kérdések helyes megformálása Budapest

21. További vizsgálatok: • - az elemzett korpusz bővítése • - További vizsgálata annak, hogy a kétnyelvű diákok esetében, akik az angolt tanulják idegen nyelvéként, vajon melyik nyelv hatása fog dominánsabbnak bizonyulni. Budapest

22. 8. Felhasznált szakirodalom • Allen, V. F. 1971. Teaching intonation, from theory to practise. TESOL Quarterly, 5, 73-81. • Bartels, C. 1999. The Intonation of English Statements and Questions: A Compositional Interpretation. London: Garland Publishing Inc. • Bolinger, D. 1957. Interrogative Structures of American English: The Direct Question. Birmingham: University of Alabama Press • Bolinger, D. 1964. Around the edge of language: intonation, Harvard Education Review, vol. 34, no.2, Spring 1964, pp. 282-93. • Bolinger, D. 1978. ‘Yes-No Questions Are Not Alternative Questions’, in H. Hiz (ed.), Questions, pp. 87-105, Dordrecht: Reidel. • Brazil, D. C. 1985. The communicative value of intonation in English. Discourse Analyses Monograph 8 ELR. • Brazil, D. C., Coulhard, R.M., and Johns, C.M. 1980. Discourse intonation and language teaching. London: Longman. • Brown, A. 1995. Minimal pairs: minimal importance.ELT Journal 49, 169-175. • Counihan, G. 1998.An activity for teaching intonation awareness to ESL/EFL students. The Internet TESL Journal, 4. Available at: http://iteslj.org/ • Fonológia. Szerk.: Kiefer Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó. • Gósy, M. 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó. • Gutknecht, C. 1978. Intonation and language learning: the necessity for an integrative approach. Studies in Second Language Acquisition, 1, 25-36. • Halle, M. and Chomsky, N. 1968. The Sound Pattern of English, Massachusetts Institute of Technology. • Hirst, D. 1998. http://aune.lpl.univ-aix.fr/~hirst/articles/1998%20Hirst.pdf • Jenner, B. 1976. Interlanguage and foreign accent. Interlanguage Studies Bulletin 1 (2-3):166-195. • Jones, R.H. and Evans, S. 1995. Teaching pronunciation through voice quality. ELT Journal, 49, 244-251. • Lepetit, D. 1989. Cross-linguistic influence on intonation: French/Japanese and French/English. Language and Learning 39:397-413.WILLEMS, N. 1982. English Intonation from a Dutch point of view. Dordrecht: Foris Publications • O’connor, J. D. and Arnold, G. F. 1973. The intonation of colloquial English. London: Longman. • Olaszy, G. 2002. A magyar kérdés dallamformáinak és intenzitásszerkezetének fonetikai vizsgálata. http://www.nytud.hu/oszt/fonetika/olaszy/publ/OG_Bkut_2002_cikk_1.pdf • Pike, K. L. 1945. The Intonation of American English, University of Michigan Press, pp. 20-41 • Stockwell, R. P. 1960. The place of intonation in a generative grammar of English, Language, vol. 36, pp. 360-367 • Taylor, D. S. 1993. Intonation and accent in English: What teachers need to know. International Review Of Applied Linguistics, 31, 3-21. • Ueyama, M. 1997. The phonology and phonetics of second language intonation: the case of "Japanese English". Fifth European Conference on Speech Communication and Technology 5:2411-2414. • Varga, L. 1975. A Contrastive Analysis of English and Hungarian Sentence Prosody. London: Linguistic Institute of the Hungarian Academy of Sciences and Centre for Applied Linguistics. • Varga, L. 1994. A hanglejtés. In: Strukturális magyar nyelvtan 2. • Wong, R. 1987. Teaching pronunciation: focus on English rhythm and intonation. New Jersey: Prentice-Hall. Budapest

23. Köszönöm figyelmüket. Budapest