1 / 31

Az alapjogok bírói védelme

Az alapjogok bírói védelme. 2014. s zeptember 22. Vissy Beatrix egyetemi tanársegéd. Kiindulópont: az alapjogok fogalma. morális gyökerű az ember jogi pozícióját meghatározó hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető. jogosultságok.

kedma
Download Presentation

Az alapjogok bírói védelme

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az alapjogok bírói védelme 2014. szeptember 22. Vissy Beatrix egyetemi tanársegéd

  2. Kiindulópont: az alapjogok fogalma • morális gyökerű • az ember jogipozíciójátmeghatározó • hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető jogosultságok

  3. Kiindulópont: az alapjogok fogalma • morális gyökerű • az ember jogipozíciójátmeghatározó • hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető jogosultságok „Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.” [At. I. cikk (1) bek.]

  4. alkotmánybeli elismerés normativitás mint ALKOTMÁNYOS NORMÁK MÉRCÉÜL SZOLGÁLNAK A MINDEN MÁS NORMA ALKOTMÁNYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSÉHEZ mint ALANYIJOGOSULTSÁGOK JOGOSULT ÁLTAL JOGI ÚTON KIKÉNYSZERÍTHETŐEK

  5. alkotmánybeli elismerés normativitás mint ALKOTMÁNYOS NORMÁK MÉRCÉÜL SZOLGÁLNAK A MINDEN MÁS NORMA ALKOTMÁNYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSÉHEZ mint ALANYIJOGOSULTSÁGOK JOGOSULT ÁLTAL JOGI ÚTON KIKÉNYSZERÍTHETŐEK

  6. egyéni alapjogsérelmek bíróság előtti érvényesíthetősége = az a jogállami követelmény, hogy minden alapjogában sértett személy jogsérelmére alanyi jogon bírói jogvédelmet kereshessen és kapjon

  7. Miért a bíráskodás? Miért a bíróság? • a közjogi függetlenségmaximumát biztosító jogállás(vö. pl. a hatósági típusú alapjogvédelemmel) • szigorú garanciákkal övezett eljárás(vö. tisztességes bírósági eljárás követelményének összetevői) • kötelező és végleges döntés(vö. az ombudsmani és hatósági jogvédelemmel) Adekvát jogvédelmet csak az ezen ismérvek összességével rendelkező intézmény biztosíthat.

  8. Miféle bíráskodási funkció vezethető leaz egyéni bírói alapjog-érvényesítés jogából? ALANYI ALAPJOG sérelem ALAPJOGI IGÉNY ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS = egy konkrét ügy tárgyává vált alapjogi jogosultság bírósági érvényre juttatása

  9. ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS = egy konkrét ügy tárgyává vált alapjogi jogosultság bírósági érvényre juttatása • igazságszolgáltatási funkció része • sajátos természetű jogvita – specifikum: a jogvita tárgya • nem vívott ki önálló területet a bíráskodás rendszerében (nincs alapjogi bíróság, ügyszak, kollégium, eljárásrend stb.)  a klasszikus bíráskodási ”ágakon” (közig; polg; büntető) valósul meg ( anomáliák)

  10. Mely bírósági ügyek követelik meg az alapjogi bíráskodást? az igazságszolgáltatás teljes spektrumán felbukkanhatnak(bármely ügyszakban) másfajta igények érvényesítésére irányuló jogviták (pl. polgári vagy büntetőper), haalapjogi relevanciával is bírnak alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogviták

  11. Mely bírósági ügyek követelik meg az alapjogi bíráskodást? PÉLDÁK alapjogi igény érvényesítésére irányuló ügyekre • Tüntetések, demonstrációk megtiltása, ill. feloszlatása miatt indított nemperes eljárások, ill. perek [ld. Gytv. 9. § (1) bek.; 14. § (3) bek.] • Személyes adat jogellenes kezelése, ill. közérdekű adat kiadásának megtagadása miatt indított perek [ld. Infotv. 22. § és 31. §] • Egészségügyi ellátás visszautasításának megtagadása miatt indított perek (önk. passzív eutanázia kikényszerítése) [ld. 117/1998. (VI. 16.) Korm. Rendelet 7. § (1) bek.]

  12. Mely bírósági ügyek követelik meg az alapjogi bíráskodást? PÉLDÁK alapjogi relevanciával bíró ügyekre • Közhatalom-gyakorló szervek, személyek, közszereplő politikusok által indított személyiségi jogi perek, büntetőeljárások (rágalmazás, becsületsértés) • Közösség elleni uszítás miatt indított büntetőper • NAIH, EBH határozatának jogszerűségének felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perek

  13. Mely intézményfelelőssége Magyarországon e funkció megvalósulása? az igazságszolgáltatási funkció letéteményese: DE NINCS TELJES ÖNÁLLÓSÁG centralizált alkotmánybíráskodási modellben szükségszerűen az alkotmánybíráskodási funkció letéteményese is: » RENDESBÍRÓSÁG « » ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG «

  14. Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban ALANYI ALAPJOG SÉRELEM ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő egyedidöntés alapjogsértő norma

  15. Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban-- SZEMLÉLTETŐ PÉLDA – GYÜLEKEZÉSI JOG melegfelvonulás megtiltása ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő egyedidöntés alapjogsértő norma

  16. Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban-- FIKTÍV SZEMLÉLTETŐ PÉLDA – GYÜLEKEZÉSI JOG melegfelvonulás megtiltása ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő egyedidöntés alapjogsértő norma a rendőrség tiltó határozatában csűri-csavarja az egyébként alkotmányos gyülekezési törvényt a tiltó határozat a gyülekezési törvény azon új rendelkezésén alapul, amely utat nyit a „jóerkölcsbe” ütköző rendezvények megtiltásának

  17. Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban a normák alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése: AB monopólium rendesbíróságoknaknincs ún. „félretételi” joga az olyan alapjogsérelmet, amely mögött egy alapjogsértőnorma (is) áll, csakis az AB közbenjárásával lehet orvosolni ez alapozza meg: konkrét (egyedi) normakontroll-hatáskör vö. At. 24. cikk (2) bek. b) pontja + Abtv. 25. §

  18. Az alkotmányjogi panasznormatív háttere, fajtái Alkotmányjogi panasszal élhet az egyedi ügyben érintettszemély, HA • bírósági eljárásában alkalmazottalaptörvény-ellenes jogszabály VAGY • alaptörvény-ellenesbírói döntés (= bírói jogértelmezés, -alkalmazás) folytán sérült valamely Alaptörvényben biztosított joga, ÉS • jogorvoslati lehetőségei kimerítette, vagy • jogorvoslati lehetőség eleve nem is állt rendelkezésére. Kivételesen akkor is, ha alapjogsérelme alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be. [Ld. Alaptörvény 24. cikk (1) bek. c) és d) pont; Abtv. 26- 27. §]

  19. Az alkotmányjogi panasznormatív háttere, fajtái HÁROM TÍPUSA „Valódi panasz” (Abtv. 27. §) • alapjogsértő jogértelmezésre alapított bírósági döntéssel szembeni (bírói jogértelmezést támadó) „Kvázi panasz”(Abtv. 26. § (1) bek.) • alapjogsértő jogszabályra alapított bírósági döntéssel szembeni „Közvetlen panasz” (Abtv. 26. § (2) bek.) • alapjogsértő jogszabályt közvetlenül támadó – kivételes

  20. Az alkotmányjogi panasz rendeltetése OBJEKTÍV (JOGRENDSZERBELI) szerep (AP mint jogintézmény): • alapjogi relevanciával bíró, fontos alkotmányértelmezési kérdések eldöntése (az AB az alapjogokra ”hangolja” a rendesbíróságok, a közhatalmi szervek döntéseit) • normakontroll-típusú panaszok esetén: az alkotmány kötelező erejének kikényszerítése is SZUBJEKTÍVJOGVÉDELMI szerep • alanyi alapjogi igények kikényszerítésére irányuló jogvédelmi mechanizmus  jogorvoslati funkció (a két funkció együttes jelenléte korántsem feszültségektől mentes)

  21. Az alkotmányjogi panasz szubszidiaritása Szubszidiaritás = az alkotmányjogi panasz rendkívüli jellegét, kivételességét hangsúlyozó követelmény • FORMÁLIS értelemben: csak végső soron… • TARTALMI értelemben: nem szuperbíróság… eljárásjogi lecsapódása: befogadási szűrő BEFOGADÁSI FELTÉTELEK • alaptörvényben biztosított jogsérelme • kvalifikált érintettség: (1) személyes, (2) közvetlen, (3) tényleges-aktuális • jogorvoslatok kimerítése (formális szubszidiaritás) • panasz tárgya (tartalmi szubszidiaritás) • bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség; • alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés • határidők • határozott kérelem és kimerítő indokolási kötelezettség

  22. Elbírálás és jogkövetkezmény HÁROM SZAKASZOS eljárás (vö. Abtv. 55-56. § és Ügyrend) • Főtitkári vizsgálat - egyesbírói eljárás • Befogadási eljárás • Érdemi elbírálás megalapozott panasz támadott állami aktus megsemmisítése BEFOGADHATÓSÁGI VIZSGÁLAT

  23. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!vissy.beatrix@ajk.elte.hu

More Related