Előadás a Szellemi alkotások joga köréből

1. Előadás a Szellemi alkotások joga köréből Pusztahelyi Réka 2013. december 10.

2. A szellemi alkotások joga • Szerzői jog • Iparjogvédelem • Műszaki szellemi alkotások védelme • Vállalat- és árujelzők joga • (iparjogvédelmi versenyjog) • know-how(védett ismeret) jogi védelme PTK. 2:47.§

3. A szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyok jellemzői, a PTK szabályozási módszere • A jogi oltalom abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében biztosított • A szellemi alkotások létrehozására, felhasználására, a jogok átruházására vonatkozó jogviszonyok relatív jellegűek • A PTK a személyiségvédelem után, de attól elválasztva rendelkezik a szellemi alkotások védelméről (kiv. know-how 2:47.§) a Második Könyv Negyedik részében. Egyetlen utaló norma formájában! Megszűnik valamennyi emberi alkotás feletti általános polgári jogi védelem (2:55. §) • A jogi oltalmat a különös törvények biztosítják.

4. A szerzői jogi és az iparjogvédelmi szabályozás alapvető eltérései Szerzői jog Iparjogvédelem • Valamennyi szerzői alkotás általános védelme • Az oltalom a szerzői mű megalkotásával keletkezik • Legfontosabb kritérium a mű egyéni, eredeti jellege • A védelmi idő relatíve hosszabb, a személyhez fűződő jogok időben ˝korlátlanok˝ • A különös törvények által megteremtett speciális oltalom meghatározott műszaki szellemi alkotások felett • Az oltalom nyilvántartásba vételi eljárás eredménye (de! találmánybitorlás) • Legfontosabb kritérium a műszaki szellemi alkotások körében az újdonság • Az oltalmi idő relatíve rövidebb (20, 10, 25 év), a vagyoni jogok védelme előtérbe helyezett

5. Szerzői jog • 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról szabályozza • A szerzői jogi védelem legfontosabb kérdései • A szerzői mű kritériumai • A szerzői jogviszony, a szerzői minőség • A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai • A szerzői jog korlátai • szabad felhasználás esetei • szolgálati jellegű művek • Szomszédos jogok • Szerzői jogbitorlás következményei

6. A szerzői mű kritériumai • Az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére eső alkotás, amely • Pl. az irodalmi mű,a nyilvánosan tartott beszéd, a szoftver, a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a zenemű, a rádió- és a televíziójáték,a filmalkotás,, a fotóművészeti alkotás, az építészeti alkotás és annak terve, az iparművészeti alkotás és annak terve, a jelmez, a díszlet és azok terve, a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis stb. • Kizárt az oltalomból: a hivatalos iratok, a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek, ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet, valamint a folklór kifejeződései (pl. népmese, népdal). • egyéni, eredeti jellegű, • minimális szellemi színvonalat elérjen, és • valamilyen formában rögzített (reprodukálható) legyen.

7. A szerzői jogi oltalom • A mű megalkotásával, törvény erejénél fogva keletkezik • A szerzőt illeti meg. • Szerző az, aki a művet megalkotta. • szerzőtársak – társszerzők, • együttesen létrehozott művek • gyűjteményes művek • név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott művek • árva művek • Szerzői minőségét igazolhatja az önkéntes műnyilvántartásba felvett művek esetében az SZTNH tanúsítványával.

8. A szerző személyhez fűződő jogai • a szerző személyéhez fűződő jogaira jellemző: • a személyhez fűződő jogok időben ˝korlátlanok˝ (de! védelmi idő eltelte után: szerző emlékének megsértése); • a szerző személyéhez fűződő jogok nem ruházhatók át és más módon sem szállhatnak át más személyre; • személyhez fűződő jogairól a szerző nem mondhat le; • a szerző személyhez fűződő jogai • A mű nyilvánosságra hozatala • A mű visszavonásának joga • Névjog • A mű egységének védelme (integritáshoz való jog).

9. A szerző vagyoni jogai • Főszabályként a vagyoni jogok sem ruházhatók át, azok nem szállhatnak át más módon és azokról lemondani sem lehet, DE: • a személyhez fűződő jogokkal szemben a vagyoni jogok örökölhetők és róluk halál esetére is lehet rendelkezni; és • a vagyoni jogok a jogszabály által meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetőleg átszállhatnak, azonban • időben mindig korlátozottak. • Kiterjednek a mű bármely anyagi formában vagy nem anyagi formában történő felhasználására: • többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz való közvetítés, továbbközvetítés, átdolgozás, kiállítás. • A mű egészének vagy részének • a mű sajátos címének a felhasználása vagy • a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének joga is kizárólagosan a szerzőt illeti meg.

10. A szerzői jog korlátai • A szabad felhasználás fogalma, esetei • Csak a már nyilvánosságra hozott művek esetében teljes körű, díjtalan felhasználásra jogosít. • Pl. idézés, oktatási, kutatási célra való felhasználás, oktatási célú többszörözés, magáncélú másolás, rögzítés. (részletes feltételek!) • Szolgálati jellegű művek • munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban készült alkotások • a vagyoni jellegű jogosultságok – főszabályként – a munkáltatót illetik, azonban nem mint szerzőt, hanem mint jogutódot, vagyis ez esetben a jogutódlás törvényen alapul. Amennyiben a munkáltató harmadik személy részére a műre vonatkozóan felhasználási engedélyt ad, úgy a szerzőt díjazás illeti meg.

11. A védelmi idő • A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. • Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. • Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani. • Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. • A filmalkotás védelmi idejét az utoljára elhunyt szerzőjének halálát követő év első napjától kell számítani. • A védelmi idő leteltét követően nyilvánosságra hozott művek esetén az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év.

12. Szomszédos jogok • Előadóművészek • Hangfelvétel előállítók • Rádió- és televízió szervezetek védelme

13. Szerzői jogbitorlás következményei A szerző az alábbi polgári jogi jogkövetkezményeket támaszthatja: • követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; • követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; • követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; • követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról; • követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; • követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. • A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.(sérelemdíj)

14. A műszaki szellemi alkotások A találmányok oltalma, a szabadalom (1995. évi XXXIII. tv.) Használati mintaoltalom (1991. évi XXXVIII. tv.) Formatervezési mintaoltalom (2001. évi XLVIII. tv.) Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma (1991. évi XXXIX. tv.)

15. A szabadalom • A szabadalmazható találmány kritériumai • Újdonság • Feltalálói tevékenységen alapul • Iparilag alkalmazható • Nem kizárt az oltalomból

16. A szabadalom • A feltaláló és a szabadalmas jogai • A szabadalmi igény jogosultja és a feltaláló eltérő személy lehet pl. szolgálati találmány • A szabadalmas kötelezettségei: • A találmány feltárása nem nyer oltalmat • A szabadalom fenntartása megszűnik továbbhasználati jog keletkezik • A szabadalom hasznosítása kényszerengedély

17. A szabadalom • A szabadalom hatálya • tárgyi hatály a találmány egysége • területi hatály tranziteszközök, áruk • időbeli hatály 20 év elsőbbségi időpontok előhasználati, továbbhasználati jog

18. Példák a szabadalmi bejelentés közzétételére (leírás és igénypontok)

20. A szabadalmi oltalom korlátai • Előhasználati, továbbhasználati jog • Tranziteszközökre és árukra vonatkozó korlátozás • Szabadalmi kényszerengedélyek • Közös szabályok • hasznosítás elmulasztása miatt • szabadalmak függősége miatt • közegészségügyi problémák kezelése miatt • Szolgálati és alkalmazotti találmány • Találmányi díjszerződés

21. Találmánybitorlás és szabadalombitorlás • A szabadalombitorlás jogkövetkezményei: • A szabadalmas • követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását; • követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől; • követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról; • követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak (így pl. a bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő nyilvánosságra hozatalát – országos napilapban vagy interneten); • követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését; • követelheti a kizárólag vagy elsősorban a szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. • Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. • Nemleges megállapítási eljárás

22. A használati minta oltalma A kisszabadalom

23. A használati minta oltalma • Használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részei elrendezésére vonatkozó megoldás, • Oltalmazhatóság feltételei: • újdonság (írásbeli közlés vagy belföldigyakorlatbavétel) • feltalálói lépésen alapul : mesterségben járatos személy (ki?) számára nem nyilvánvaló • iparilag alkalmazható • nem kizárt az oltalomból

24. A használati minta oltalma • Oltalmi idő : 10 év • !nem hatályos: ipari mintaoltalomból való származtatás

26. A formatervezési minta oltalma A szerzői jog és az iparjogvédelem határán A design védelme

27. A formatervezési minta oltalma • Formatervezésimintaoltalombanrészesülhet:minden • újés • Ha az elsőbbségi időpontot megelőzően azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra. • egyénijellegű • ha azelsőbbségidőpontjaelőttnyilvánosságrajutottbármelymintáhozképest a tájékozotthasználóraeltérőösszbenyomásttesz. (alkotói szabadságfok!) • formatervezésiminta. • Mintánakminősülvalamelytermékegészénekvagyrészénekmegjelenése, amelyetmagának a terméknek, illetve a díszítésének a külsőjellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, azalak, a felület, illetve a felhasználtanyagokjellegzetességei – eredményeznek.

28. Kizárt a mintaoltalomból • Az a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye. • Az a külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy szerkezetileg összekapcsolható legyen ! kivéve, ha azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását. • ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik. • ha az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogosulatlanul használ; • ha olyan kitüntetést, jelvényt, címert, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet tartalmaz, amelynek használatához közérdek fűződik.

29. Példa a formatervezési mintaoltalmi feltételek vizsgálatára: újdonság, eltérő összbenyomás Korábbi minta Későbbi minta

30. A végeredmény

31. Védjegyoltalom Vállalat- és árujelzők joga: kereskedelmi név védelme védjegy földrajzi jelzés és eredet megjelölés (földrajzi árujelzők)

32. Védjegyoltalom • Fogalma: olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. • Az lehet különösen: a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; HAVE A BREAK ... HAVE A KIT KAT ADIDAS, „Balfi, tele élettel!” „MinDigTV Extra – minden, ami kell, semmi, ami nem” Szállunk rendelkezésére! – MALÉV” „Go well, Go Shell” „TIBI BÁCSI ELINTÉZI” „HAVE A BREAK, HAVE A KIT KAT”

33. Védjegyoltalom b) betű, szám,; c) ábra, kép; d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; Lego építőkocka (?!) e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram; Adidas csíkok, Benetton zöld f) Hang (MÁV szignál); valamint g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele.

35. Példa a védjegybejelentés közzétételére Példa lajstromozott védjegy közzétételére

36. Védjegyfajták: Áru- vagy szolgáltatásvédjegy Együttes vagy tanúsító védjegy (!területi védjegy)

37. Védjegyoltalom ABSZOLÚT, feltétlen kizáró okok • nem alkalmas a megkülönböztetésre, • kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. • a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik; • az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére; • rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. • meghatározott felségjelvényt, jelzés, jelképet tartalmaz • lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza.

38. Védjegyoltalom Relatív, viszonylagos kizáró okok • azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés; • a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; • eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. • korábban belföldön közismertté vált védjegy • amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené; • amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is.

39. Lajstromozási eljárások Forrás: www.SZTNH.gov.hu

40. Földrajzi árujelzők Földrajzi jelzés Eredet megjelölés

41. Kizárólag közösségi eredetvédelem az agrártermékekre: a szegedi paprika, a Pick szegedi téliszalámi, a Herz budapesti téliszalámi, a csabai kolbász, a gyulai kolbász, a hajdúsági torma és a makói vöröshagyma, gönci kajszibarack, szőregi rózsatő • A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. (pl. Hollóháza) • Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. (p. herendi porcelán)