Falusi turizmus Fejér Megyében

1. Falusi turizmus Fejér Megyében Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért Törzsök Tibor

2. A falusi turizmus fogalma • A falusi turizmus városon kívül elhelyezkedő, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező gondozott vidéki, falusi környezetet biztosító, a belföldi és külföldi vendégek számára szállás és/vagy szabadidő eltöltési szükségletek széleskörű kielégítése, amely kereskedelmi alapokon nyugszik és magában foglalja a szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködését.” (Dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke)

3. A falusi turizmus ismérvei • Fenntartható, • nem tömegturizmus, • helyi és kistérségi vonzerőre alapuló, • családias, emberbarát szemléletű, • munkahelyteremtő, • lakosságot helyben-tartó, • pótlólagos jövedelmet szerző, • a megszerzett jövedelmet rendszerint helyben visszaforgató tevékenység

4. A falusi turizmus kialakulása Fejér megyében • 1989: Pákozd, Csókakő (spontán fejlődés) • 1991: Németország: Magyar Hetek (összefogás szükségességének felismerése) • 1993: Falusi Turizmus Idegenforgalmi és Információt Szolgáltató Iroda – Pákozd (szálláshely-közvetítés, információ-szolgáltatás) • 1995: Megyei szintű szervezet kialakulása (Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért)

5. Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért • Az Egyesület célja: A vidék idegenforgalma: a falusi turizmus, ökoturizmus megismertetése, fejlesztése, szálláshelyek és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások összefogása, koordinálása • Az egyesületi tagsággal együtt járó előnyök: • automatikus Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége tagság • országos adatbázisba való bekerülés • kedvező internetes és nyomtatott hirdetési lehetőségek • különböző fórumokon, kiállításokon bemutatkozási lehetőség • érdekképviselet

6. Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért • Az egyesületi tagság: A tagsági viszony lehet rendes , ill. pártolói tagság. A rendes tag lehet magánszemély vagy jogi személy (vállalkozás, egyesület, önkormányzat stb.). • Tagok száma 100 fő • főképp magánszemélyek, de kb. egy harmada önkormányzat, • továbbá szakmai egyesületek, amelyek kapcsolódnak a falusi turizmushoz (pl. borút, vagy kézműves egyesület)

7. FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE • 1994-ben alakult meg • Az Alapszabályban foglalt célkitűzések: • A vidéki népesség életkörülményeinek javítása • A falusi vendéglátók gazdasági és jogi érdekeinek képviselete • Együttműködés a falusi és agroturizmus fejlesztését szolgáló vagy támogató szervekkel és szervezetekkel • Szakmai fejlődést elősegítő felvilágosító munka végzése, rendszeres tapasztalatcsere biztosítása • Folyamatos és széleskörű tájékoztatás • A falusi és agroturizmus imázsának építése • A kínálat minőségi fejleszése, az értékesítés elősegítése

8. A falusi turizmus, mint kiegészítő jövedelem • Speciális jövedelemkiegészítő tevékenység • Adókedvezményt nyújt (jelenleg 800e Ft éves bevételig) • Nemcsak a szállásadónak ad jövedelmet >>> a kereslet helyben jelentkezik és a megtermelt javakat és szolgáltatásokat helyben lehet eladni

9. „Falusi vendégasztal”a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység • A vidéki térségek lakosságának kiegészítő jövedelemszerzését szolgálja • alkalmi tevékenység • saját lakóházában legfeljebb 15 székkel várja terített asztalánál a vendégeket • saját és helybeli termékeket feldolgozás nélkül is kínálhat • mezőgazdaság alternatívája és egyben a vidékfejlesztés és a vidék megtartó képességének fontos eszköze • A vidéki lakosság a tevékenység legalizálása következtében kiegészítő jövedelemhez juthat, így gazdasági életkörülményeik javulhatnak • Évi 400ezer forint bevételig adómentes tevékenység

10. Jogszabályi háttér • 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról • 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről • 136/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről

11. Falusi vendégfogadói tevékenység elkezdése • minősítési szaktanácsadók: szálláshelyet minősítik, ill. meghatározzák komfortfokozatukat • FATOSZ minősítő jele: maximum 5 évre (majd újraminősítés szükséges) • Közhitelű nyilvántartásba vétel • Bejelentkezés az APEH-nél (magánszemélyes adószám)

12. Keresleti tendenciák • Komfortosabb szálláshelyeket keresik >>> egy napraforgós szálláshelyek eltűnnek • Minőségtudatos belföldi vendégek száma nő • Megfordult a keresleti megoszlás: • Belföldi vendégek száma 80% • Külföldi vendégek száma 20% • Belföldi vendégkör összetétele: • Urbanizációs környezetből érkező • Értelmiségi • Kisgyermekes családok

13. A jövő • Szolgáltatók között élő együttműködés kialakítása >> komplex kínálat kialakítása és specializáció: pl. „lovasudvar”; „szállás a borosgazdánál” • Szállás kizárólag egy elem, a vidéki falvak összessége és kínálata kerüljön értékesítésre >>> Komplex kínálat • Direkt értékesítés, „faluüzletek” létrehozása (helyben megtermelt mezőgazdasági és kézműves termékek helyi piaca) • „Hungarikumok” és hagyományok • Helyben megtermelt javak helyben való értékesítése >>> „vendégasztal” • Védjegy (ellenőrzés és visszaellenőrzés) - minőség

14. További feladatok a falusi turizmus fejlesztése érdekében • Szorosabb együttműködés az állami szervekkel, önkormányzatokkal, polgármesterekkel, jegyzőkkel • Komplex kínálat kialakítása – új célcsoportok megkeresése • Több kiadvány megjelentetése információs és képzési céllal • Az Internet használatának kiszélesítése • Tanfolyamok szervezése a vendéglátók és szaktanácsadók képzése érdekében • Statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása

15. Köszönöm a figyelmet!