Miért foglalkozom ezzel a kérdéssel? a három szektor együttműködése felé megy a világ

1. Demokrácia, piacgazdaság, fiatalok Vannak-e ifjúságpolitikai szempontok szerint és értékelhető kezdeményezések a forprofit szektor szereplői körében?Szeged, 2011.04.22.Kátai Gábor 

2. Miért foglalkozom ezzel a kérdéssel? a három szektor együttműködése felé megy a világ a gazdasági válság azt mutatta meg, hogy hitelre és nagy tőkeáttétekre nem lehet stabil gazdaságot építeni, egyre több szó esik a felelős vállalatirányításról és a vállalatok szerepéről a társadalomban április 4 óta nyilvános az EU zöld könyve a Felelős Vállalatirányításról, mely átláthatóságot (új indexek és adatok), sokszínűséget (igazgató tanács sokféle szemponttal), generációk közötti együttműködést javasol nálunk is megjelent sok eddigi kategóriákkal nem leírható kezdeményezés EU kulcskompetenciák – megjelenik a vállalkozás EU új ifjúságpolitika: egyik tengely a kreativitás és vállalkozás Kádár Péter által ismertetett szomorú kép

3. 11 – 14 September 2005 Alexandria, Egypt Mi az ifjúságpolitika definíciója? A nemzeti ifjúságpolitika annak a hozzájárulásnak az egységbe és írásba foglalása, melyet egy ország (állam?) nyújt a fiataloknak. Az érintettek nemzeti párbeszéden kell alapulnia. Az ifjúságpolitika konkrétan kell, hogy fogalmazzon a célok, stratégiák, konkrét lépések, célcsoportok, időkeret, követés és értékelés területén. Vannak, akik ennél szélesebben definiálják az ifjúságpolitika kereteit. Milyen a jó társadalom, a fiatalok számára? Ki számít manapság fiatalnak? Milyen hatással van a globalizáció a fiatalokra? – Péter Lauritzen az Európa Tanácstól az, aki ezeket a nagyon is releváns kérdéseket feltette. Time Magazin, világ 100 legbefolyásosabb embere: Az első helyet a harminc éves Wael Gonim kapta, aki a Google egyik afrikai igazgatójából lett az egyiptomi forradalom hőse. Az őt méltató Mohamed El-Baradei azt írta róla az amerikai hírmagazinban, hogy ő testesíti meg az országa társadalmának többségét jelentő ifjúságot.

4. Európa Tanács indikátorok Nem-formális oktatás Ifjúsági képzések Ifjúsági törvény Ifjúsági költségvetés Ifjúsági információ Többszintű politika Ifjúságkutatás Ifjúsági részvétel Minisztériumok közötti együttműködés Innováció Ifjúsági tanácsadó testületek

5. Milyen formákra gondolok, amikor vizsgálatra javasolok a szűken vett civil és állami szektor mellet forprofit kezdeményezéseket, vagy azok holdudvarát is: Szociális/közösségi vállalkozások (socialentrepreneurship) MagNet Bank KAP projekt (közösségi bank) Multik belső rendszerei (GE) Multik támogatásai (Velux, ALDI, T-Group, stb.) Szimpla, Azért7 – romkocsma – ifjúsági közösségi tér (bike kitchen, ifjúsági iroda, közösségi kapcsolatok, önkéntesség – profitból finanszírozva) Közösségi kertészet, Tűzraktér, Critical Mass, stb. FBN-I, FBN-H, EFB-GEEF (Felelős Családi Vállalatok) – next generation FIVOSZ http://www.youtube.com/watch?v=rvtuUewiF6Q

6. A közösségi vállalkozásoknak számos megkülönböztető tulajdonsága van. Ezek közösségek által kezdeményezett vállalkozások - más szavakkal inkább alulról építkező, semmint felülről irányított megközelítésű gazdasági tevékenységek; ezt időnként “szerves megközelítésnek" is nevezik. A közösségi vállalkozások tárgyi eszközei a helyi közösség tulajdonát képezik. A nyereséget a területen belül fektetik be újra, ami megakadályozza a jövedelmek kiáramlását a helyi gazdaságból. Növelik a terület nettó rendelkezésre álló jövedelmet. A befektetések a területre áramoltatásának újabb csatornájává válnak. Nem egyének irányítják, hanem a közösségen belüli közös részvételen és döntéseken alapuló tevékenység. A nyereség nem vonható ki egyes személyek szeszélyei szerint. Főleg társadalmi előnyökhöz juttatnak, de behatárolt gazdasági nyereséggel járó javakat és szolgáltatásokat is nyújthatnak, Egyértelmű cél az, hogy ne termeljenek veszteséget, hanem életképes kereskedelmi és üzleti egységként működjenek. Olyan eszköz, amelynek segítségével a helyi lakosság a saját környezetében fektethet be. Ennek a befektetésnek több formája lehetséges, például szakértelem, idő, pénz, tudás.

7. Eredmény: Kezdeményezések, melyeket a hagyományos szektoriális felosztásba nem tudok belehelyezni. Kezdeményezések, melyeket multik indítanak a humán fejlesztés területén, mégis, mintha ide tartoznának. Kezdeményezések, melyeket forprofit cégek csinálnak a közösséggel együttműködve Kezdeményezések, melyek a fiatalokat érintik, céges belső ügy, mégis a következő generáció formális, nemformális, informális felkészítésére irányulnak . Következtetés: Amíg a magyar ifjúsági munka nem iratkozik vissza az európai áramlatokba (ahol nagyjából 1999 és 2006 között tartózkodott, addig ez a terület elég csábító a vizsgálatra. Új megközelítések – folyamatos párbeszéd a Bizottság és az „új kapitalizmus” között. Nem foglalkozunk ezzel a megközelítéssel, mert nem érdekli a szakmát, nem akarjuk megtanulni, bizonytalanok vagyunk.

8. Demokrácia, piacgazdaság, fiatalok Vannak-e ifjúságpolitikai szempontok szerint és értékelhető kezdeményezések a forprofit szektor szereplői körében?Szeged, 2011.04.22.Kátai Gábor katai.gabor@katai.eu