Az almásfüzitői vörösiszap-zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai

1. Az almásfüzitői vörösiszap-zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai Viczián István Juhász Viktor

2. Bevezetés • Almásfüzitőn 1950-1997 között timföldgyár működött • Eredmény: hatalmas mennyiségű veszélyes hulladék (vörösiszap) keletkezett. Ebből 12 millió tonnát Almásfüzítőn helyeztek el!

3. A vörösiszap jellemzői A timföldgyártás egészségre igen káros mellékterméke. (II. veszélyességi kategória) Tartalmaz: - nátronlúgban oldhatatlan ásványok (pH=10) - lúgos reakciókból: szilárd sók - nehézfémtartalom: 7x magasabb - radioaktív leányelemek (10-20x-os)

4. 1. táblázat. Almásfüzítő környékén felhalmozott vörösiszap minták radioaktivitása (UGRON Á., OSSKI, Számítás- és Mérést. Oszt. Elemzése, 1991)Gamma-spektrometriai analízis eredményei (Akt. Konc. Bq/kg) Tipikus hazai talaj  U-sor: 25-50, Th-sor: 30-50

5. Vörösiszap fizikai tulajdonságai • Vízzel telítve nem vízzáró • Víztartalmát hosszú időn át megőrzi • Térfogata a hőmérsékleti és csapadékviszonyoktól függ

6. Almásfüzitő földtani és geomorfológiai viszonyai • Győr-Tatai-teraszvidék K-i részén • Mezozóos, karbonátos medencealjzat • Oligocéntől kezdve süllyedő alaphegységre vastag harmadidőszaki rétegsor, legfelül agyagos pannonüledékek

7. Duna és mellékfolyói  alluviális üledék (pliocén vége) • Győr-Tatai-teraszvid. süllyedése megállt (középső pleisztocén)  Duna a hordalékkúpjába bevágódot • Teraszok (vizsgált területen): • Duna II/b, • Duna II/a. • Magasártér • Alacsony-ártér

9. Régen: - Almásfüzitő környéke (Tata, Ó-Szőny, Dunaalmás térsége) vízrendezési munkálatok előtt  mocsarak Táplálás: karsztforrások + Duna felől táplálkozó talajvíz Ma: • 10 km árvízvédelmi töltés, ami helyenként az zagytározó gátja is • Mélyebben fekvő részek  nádas Táplálás: Duna

10. Problémák • Nagyrészt nem ármentes teraszfelszín • Élő és elhagyott folyó- és patakmedrek (talajvízáramlás) • Vörösiszapos fakadóforrások a gátak dunai oldalán • gátrogyások

11. Vörösiszap-tározók szennyező hatása Szennyezések: - magas Na koncenráció - magas fajlagos elektromos vezetőképesség - magas fluoridkoncentráció - lúgos pH - toxikus fémek jelenléte Ellenőrzés: 11 talajvízfigyelő kút a tározóktól D-re! (- miért nem a Duna felöli oldalon?) (- miért nem a tározók alatt húzódó medrek vonalában?)

12. Szerencsés lenne… • A tározók felszínének vízzáró réteggel való lefedése • kevesebb átszivárgó csapadék • kevesebb por 1970-es évek: voltak kísérletek a lefedésre - talajréteg rá  elszikesedett - fák, bokrok ültetése  kipusztultak Ma: I-VI. sz. kazetták már nagyrészt fedettek - VII. sz. kazetta 60%-a még nem (lefedés: dorogi pernye) Gátak: bőrgyári cserzőanyagok, pernye, kommunális szemét, galvániszap, stb. (Hiba!!)

13. Vörösiszap radioaktivitása Közvetlen sugárzás elhanyagolható az anyag alacsony aktivitása miatt Legnagyobb veszélyforrás: szél által szállított sugárzó anyagok  belélegezve tüdőrákot okoznak. pl.: radon  leányelemei aeroszol-részecskékhez tapadnak, tüdőben lerakódnak  ott bomlanak tovább (alfa-részecskék) Vizsgálat a közeli házakban: - talajvíz 3,1-3,5 Bq/l (alacsony) - szellőztetés (az eltérések oka)

14. Tektonika, földrengések • Almásfüzitő környéke negyedidőszak során tektonikailag aktív volt. • Teraszok és tektonikus deformálódásaik • Hévizes források • Történelmi feljegyzések • Mai lassú mozgások az iszaptárolók környezetében: • Gátakban feszültséget kelthetnek  stabilitás csökkenés

15. Összegzés Szakszerű tervezés és kivitelezés (és a technika) hiánya: - környezetkárosítás a mai napig - rekultivációs intézkedések

16. Végee