A társadalmi rétegződés

1. A társadalmi rétegződés Általános szociológia Bernáth Krisztina

2. Az egyének nem azonos módon veszik ki részüket az egészből, egyenlőtlenségek alakulnak ki a társadalomban. Rétegződés

3. Társadalmi struktúra • az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok (pl. alá- és fölérendeltség) Rétegződés

4. A struktúrát meghatározó tényezők • az egyén vagyonállapota, munkamegosztásban elfoglalt helye, szűkös javakhoz való hozzájutásának módja • az egyes kategóriák között érdekellentétek állnak fenn (ezek lehetnek objektíven adott, vagy tudatosult érdekellentétek) • ezek alapján tömörülnek tömbökbe (osztály, réteg, csoport) Rétegződés

5. A szociológia alapvető szemlélete • az ember életének minden jellemzőjét erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete Rétegződés

6. Egyenlőtlenségek • Horizontálisak: nem azonos dimenzióban merül fel a különbség • Vertikálisak: azonos dimenzióban, pl. jövedelmi különbségek Rétegződés

7. Az egyenlőtlenségek oka: • jövedelem • származás, lakóhely • iskolázottság Rétegződés

8. Alapfogalmak • Társadalmi osztály • A termelöeszközökhöz való viszonyok alapján elkülönített társadalmi kategóriák • Társadalmi réteg • a társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó fontos változók (jövedelem, foglalkozás, iskolai végzettség, stb.) szerint elkülönített társadalmi kategóriák • Elit • a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő politikai és gazdasági hatalommal egyszerre rendelkező szűk csoport Rétegződés

9. Egy vagy több dimenziós? • Két elméleti tradíció • Marx • egy lényeges dimenzió: az anyagi javak elosztása • Weber • figyelembe kell venni több dimenziót • Gazdasági osztályok • Hatalmi osztályok • Rendek-rangok Rétegződés

10. Elméletek • Harmónia • a tagok együttműködése jellemzi a társadalmat • Konfliktus • a társadalmak alapvető jellemzője, előre viszi a társadalmat • Csere • a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek • Kényszer • a hatalommal rendelkezők diktálják a cserefeltételeket Rétegződés

11. Társadalmi formák • ősközösség (minden közös) • osztálytársadalmak (a tulajdon megjelenése után) • kezdeti társadalmak (rabszolgatartók) • feudális társadalmak (a föld az érték) • kapitalista társadalmak (tudományos-technikai forradalom után) • polgári demokrácia Rétegződés

12. A társadalmi rétegződés • különböző ismérvek alapján megállapított társadalmikategóriákhelyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények, életmód dimenzióiban. Rétegződés

13. Fogalmak • OSZTÁLYOK • a termelőeszközhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák • Marx szerint : munkások; kispolgárok, tőkések, nagybirtokosok. • Újabban kiterjesztik munkahelyi viszonyok alapján kategorizálva (nemcsak a TE tulajdona, hanem az afölötti rendelkezés joga alapján  menedzserek, munkások) Rétegződés

14. Fogalmak • RÉTEGEK • foglalkozás, végzettség, lakóhely, jövedelem, stb. alapján definiált társadalmi kategóriák • STÁTUSZCSOPORTOK • olyan egyének, vagy családok, akik együttvéve hasonló helyzetben vannak Rétegződés

15. Az egyenlőtlenségek alapforrásai • Az emberek közötti alapvető különbségek BIOLÓGIAI ADOTTSÁGOK • Az iparosodott társadalomban a GAZDASÁGI-TÁRSADALMI RENDSZER jellege, működése az egyenlőtlenség oka • Műveltség és iskolai végzettség terén fennálló hátrányok • Szegények rossz testi és lelki állapota Rétegződés

16. Az egyenlőtlenségek dimenziói: • jövedelem • vagyon • munkakörülmények • lakásviszonyok • lakóhely környezete • műveltség • szabadidő • egészségi állapot Rétegződés

17. Szociáldarwinizmus: szükséges • Magyarázatai: szűk elitek  tömegek az elit tehetségesebb, intelligensebb, előre viszi a társadalmat, kultúrát • ELITISTÁK álláspontja • a társadalmi beavatkozás a jövedelem eloszlásba sérti a gazdagok szabadságjogait • LIBERTARIÁNUS álláspont • a jövedelem eloszlás a társadalomban betöltött funkció fontosságának javadalmazása • FUNKCIONALISTA álláspont Rétegződés

18. Egyenlő esélyek • A liberálisok ( USA ), szocdemek ( EU ) elmélete : mérsékelt egyenlőtlenségekelfogadhatóak, de az esélyek legyenek egyenlőek. • Az igazságos társadalom két fő elve : • a társadalom minden tagjának joga van az alapvető szabadságjogokhoz, mindaddig, amíg az más szabadságjogával is összeegyeztethető • az egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni, hogy hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák, valamint esélyegyenlőség biztosítása Rétegződés

19. Kommunizmus • Marx, Engels szerint a teljes egyenlőség kívánatos. Rétegződés

20. Empirikus modellek • Jövedelem alapján sorba rendezzük a személyeket • Az így elrendezett populációt felosztjuk népesség egyenként tíz (decilisek) vagy öt (a húsz százalékát kvintilisek) magába foglaló egyenlő részre. • Megvizsgáljuk, hogy az így kialakított kategóriákon belül: a népesség a jövedelem hány százalékában részesedett, vagy mekkora az átlagjövedelem Rétegződés

21. Rétegződés

22. Szintetikus megközelítések • Alsó osztály • Közép osztály • Felső osztály • Foglalkozás, jövedelem, életmód és értékrend alapján • Kék és fehérgallérosok (fizikai és szellemi munkások) • Azonos jövedelmi szinteken a differenciáció a jövedelem alapján megvalósított életmód és az ezáltal kifejezett értékrend adja. Rétegződés

23. Egyenlőtlen eloszlás • Presztízs • Hatalom • Anyagi javak Rétegződés

24. Presztízs • A társadalmi pozícióhoz kapcsolódó megbecsültség • Rendek és rangok. Tisztségek és előjogok • A megbecsültség eloszlásának történelmileg és társadalmilag kialakult rendszere. • Státus alapján kialakult rétegződési rendszerek. • Homogámia – a rang újratermelése a házasság során. Rétegződés

25. Hatalom • Annak a valószínűsége, hogy A, akaratának megfelelően befolyásolja B viselkedését. • Hatalom ennek a gyakorlása függetlenül attól, hogy az akin a hatalmat gyakorolják miként viszonyul. • Autoritás – legitim hatalom. B elfogadja azt, hogy A hatalomgyakorlásának van valamilyen számára racionális alapja. • Karizma • Racionális munkamegosztás (koordinátori szerep) • Tradíció Rétegződés

26. Anyagi javak • A tulajdon elosztás • Vitatott, több elméleti megközelítés létezik • Harmóniaelméletek • Konfliktuselméletek Rétegződés

27. A rétegződés történelmi rendszerei • Rabszolgaság • Kasztrendszer • Rendi tagozódás • Osztálytagozódás Rétegződés

28. Rabszolgaság • Jogilag is szentesített egyenlőtlenség rendszere. • Hatalmilag megalapozott, erőszakkal és jogilag bekódoltan fenntartott, de megváltoztatható. • Ideológiai próbálkozások: fajelméletek. • Szabad – rabszolga. Rétegződés

29. Kasztrendszer • Jogilag, vallási ideológiában és világszemléletben gyökerező rendszer. • Az egyenlőtlenségek mind a társadalmi rendnek a vallásos szemléletében gyökerező megalapozása. • Merev áttörhetetlen határok, párhuzamosan egymásra tevődő társadalmak. Rétegződés

30. Rendi társadalmak • Jogilag megfogalmazott és érvényesített, vallási ideológia és világszemléletben által megerősített rendszer. • Az egyenlőtlenségek valamilyen mértékű elfogadottsága, mint a társadalmi rend alapja. • Korlátozottan, de nem lehetetlen módon létező mobilitási csatorna. Rétegződés

31. Osztálytagozódás • A piaci egyenlőtlenségi viszonyokban gyökerező rendszer. • Jogilag egyenlő személyek között fennálló viszonyok. • A rétegegyenlőtlenségek mellett létezik az esélyegyenlőség ideológiája, és a tényleges, de differenciált mobilitási esélyek. Rétegződés

32. Konfliktus-elméletek. Marxizmus • Marx és Engels. • Magántulajdon. • Eltérő pozíciók a termelésben. • Termelőeszközök tulajdonosai. • Munkaerő birtokosai • A többletterméket a termelési folyamat aktív összetevőjének, a munkaerő tulajdonítható. • Ennek ellenére az elosztását a termelőeszközök tulajdonosai ellenőrzik. Rétegződés

33. Harmónia-elméletek. Funkcionalizmus • Strukturalista-funkcionalista irányzat: Davis és Moore • Munkamegosztás: • Eltérő funkciók • Eltérő fontosság • Eltérő beruházás • Differenciált juttatások Rétegződés

34. Bourdieu: tőkefajták • Anyagi tőke • Társadalmi/kapcsolati tőke • Kulturális tőke • Objektivált • Elsajátított • Intézményesült Rétegződés

35. Könyvészet: • Andorka Rudolf: 156-172. o. • Anthony Giddens: 222-229. o. • Kolosi T. (2000) A terhes babapiskóta Budapest: Osiris Kiadó, 48-61. o. • Wehler, H.U. (2001) ‘Pierre Bourdieu. Az életmű magva’ in Replika 2001 (Tavasz-Nyár),254-260. o. Rétegződés