A modern állam jellemzői

1. A modern állam jellemzői

2. Az állam létrejötte • A Föld különböző részein időben és térben is eltérő a fejlődés • Amikor a társadalom fejlődése miatt szükséges volt az emberek együttműködését központilag irányítani, a környezeti kihívásokra egyre bonyolultabb szervezetek jöttek létre • 2 ismertetőjegy: • a polgárok területi alapon való felosztása,politikai intézményekbe szervezése • a néptől elkülönült közhatalom (fegyveres hatalom) megléte

3. Az állam fogalma • olyan szervezet, amely főhatalmat* gyakorol • egy meghatározott területen • élő népesség felett *Rendelkezik a kényszer monopóliumával: • Legitim erőszakot alkalmazhat lakosságával szemben

4. Az állam kritériuma • Saját lakosság • Önálló terület • Államszervezet: a közügyek intézésére létrehozott speciális intézményrendszer

5. Az állam szuverenitása szuverenitás= az államhatalom politikai és jogi kifejeződése • 2 részből áll: • Belső szuverenitás: az állam azon joga, hogy önállóan alkossa meg és tartsa fenn alkotmányát, jogrendjét + az a hatalom, amelyet a területén tartózkodó dolgok és személyek felett gyakorol (pl. törvényes erőszak) • Külső szuverenitás: az állam a nemzetközi jogi életben, mint jogalany jelenik meg (szerződést köthet, háborúzhat, nemzetközi bírósághoz fordulhat stb.) • A szuverenitás korlátai: az államok vállalják, hogy együttműködnek a béke és biztonság érdekében (pl. ENSZ), szövetségre lépnek egymással (pl.:NATO), föderációt alkotnak és közös szerveken keresztül gyakorolják jogaikat (pl.:USA és tagállamai) • Nemzeti szuverenitás= a nemzet önrendelkezési joga (Wilson-elv): minden nemzetnek joga van eldönteni, hogy egy adott államalakulatból kilépjen-e vagy ilyenhez csatlakozzon, esetleg önálló államot hozzon létre (állami és nemzeti szuverenitás csak nemzetállamban esik egybe) • Népszuverenitás= a népnek azon joga, hogy maga döntse el, saját sorsát, azokat a kérdéseket, amelyek államát érintik: • Az állama politikai irányvonalát (monarchia, népköztársaság stb.) • Államhatalom szerveinek összetételét • Ellenőrizhesse az állam szerveit • Részt vehessen az állami feladatok megvalósításában

6. Az állam funkciói • = az állam társadalmi rendeltetése, az állami tevékenység fő iránya • A társadalom és a természet viszonyának befolyásolása • Gazdasági funkciók • Politikai-igazgatási funkciók • Ideológiai-kulturális funkciók • Külpolitikai funkciók • Nemzetközi együttműködési funkciók • Modern társadalmakban az emberek létszükséglete szerint: (általában az alkotmányokban, nemzetközi egyezményekben és szerződésekben is szerepelnek) • Jogbiztonság garantálása: emberi jogok védelme, diszkrimináció tilalma, az állam nem él vissza hatalmával stb. • Gazdasági és szociális rend kialakítása: gazdasági feltételek biztosítása, jövedelmek igazságos elosztásáróll gondoskodás, javak és szolgáltatások igazságos elosztása • Kulturális fejlődés előmozdítása: művészet, tudomány, vallás, oktatás és erkölcs védelme, támogatása • Környezetvédelem:emberi környezet kialakítása és biztonsága a természet használatának korlátait

7. Államtípusok Főbb államtípusok: • a.) Monarchia, arisztokrácia, demokrácia • b.) Abszolút állam • c.) Totális állam • d.) Liberális állam • e.) Jóléti állam: • liberális jóléti állam • korporatista-etatista hagyományokra épülő modell • skandináv országok • f.) Jogállam

8. Monarchia, arisztokrácia, demokrácia • Az államok mai alapvető felosztása Hérodotoszra, Platónra és Arisztotelészre vezethető vissza. Eszerint van: • Monarchia: (olyan egyeduralom, amely a közjóra irányul. Elfajult alakzata a tyrannis (egyedi haszon, zsarnokság és önkényuralom). =Az állam kormányzásának az a formája, amikor az állam élén korlátlan, életfogytiglani és rendszerint öröklődő hatalmú személy áll. • Arisztokrácia: a legjobb elit uralma, ahol a legjobbak a népért a legjobbat akarják. Ellentéte az oligarchia, ahol egy tetszés szerinti (gyakran értéktelen) csoport a legjobbat önmagának akarja elérni. =a nemesség főleg a főnemesség uralma, valamely osztály vagy társadalmi csoport kiváltságokat élvező felső rétege. • Demokrácia: a nép uralma. Eltorzult változata a törvény és féknélküli "csőcselékuralom" vagy ochlokrácia, ahol önkényes kedvezmények dominálnak ahelyett, hogy törvény és jog szerint a közös jóért kormányoznának. = a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a közügyek eldöntésében

9. Abszolút állam (jellemzően a XVIII. századi Európában) • „Az állam én vagyok.” (XIV. Lajos francia király)=Az uralkodó szuverenitásában az állam szuverenitása nyilvánul meg, s fordítva: az állam szuverenitása az uralkodó szuverenitásaként fejeződik ki. Az uralkodó hatalma korlátlan • Szükséges hozzá a hatalom gazdasági és intézményi alapjainak kiépítése: l • a királyi pénzügyek megszervezése • a reguláris hadsereg megteremtése • Az új feladatok ellátására a modern bürokrácia létrehozása, vagyis a szakképzett, fizetett és az uralkodótól függő hivatalnoki kar kiépítése • Az állam megszerzi a legális fizikai erőszak alkalmazásának monopóliumát • A rendszer elősegítette a gazdasági növekedést, az iparosodást és a kereskedelem térhódítását (védővámok, kereskedelmi monopóliumok stb.) • Az állam és az egyház elkezd szétválni (szekularizáció), az egyház fokozatosan háttérbe szorul • Egységes jogrendszer kiépítése:partikuláris jog felszámolása( tartományi jogok) jogszabályi hierarchia (törvény, rendelet egymáshoz való viszony), racionális szabályrendszer (egymással összhangban lévő, kiszámítható szabályok) létrehozása. A törvényhozás súlya elkezdett nőni. • nyugati abszolutizmusok viszonylag rövid ideig (50-150 évig) álltak fenn, míg a keletiek mintegy négy és fél évszázadon keresztül. • Ma is vannak még abszolút monarchiák: pl. Bhután, Katar, Brunei, Omán, Szváziföld, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia

10. Totális állam • „mindent az államért, semmit az állam ellen, semmit az államon kívül” (Mussolini) • Lényegében egypártrendszer(ha vannak más pártok az csak a látszatot szolgálja,az uralkodó párt van monopol szerepben) • Totális állam= korlátlan hatalmon alapuló államrendszer, amely nem ismer különbséget állam és társadalom között: részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat • Megszűnik: • a személyes szabadság • a gazdasági önállóság • a társadalmi pluralizmus (emberi kapcsolatrendszerek, szubkultúrák, baráti közösségek) • Átpolitizálják a gazdasági életet (pl. korporatív alapú állam) • elnyomják az önkéntes egyesüléseket, (minden szerveződés a hatalom eszközévé válik, folyamatos felügyelet alatt állnak) • mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni (szellemi- és ideológiai kényszer –pl. fajelmélet, marxizmus) • Lelki és fizikai terror alkalmazása a rendszer ellenségeivel, és a „gyanúsakkal” szemben, könyörtelen állambiztonsági rendszer (pl.:Gestapo, ÁVH) és széles besúgóhálózat segít ebben • A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) mellőzik vagy háttérbe szorítják • a törvényesség egyoldalú, a törvényeket a párt szájíze szerint magyarázzák, koncepciós perek (pl.: Mindszenty-per) • minden hatalmi ágban (törvényhozás, igazságszolgáltatás, végrehajtás) a párttagok kulcsszerepet játszanak • Pártállam alakul ki = az állam egyetlen párt uralma alatt áll, a párt és az állam közötti határok elmosódnak, szinte összeolvad a kettő • Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus, nácizmus és a baloldali bolsevizmus

11. Liberális állam • egyrészt a modern polgári állam egyik történeti alakzata, • másrészt annak egy önálló típusa, amely a mai állami gyakorlatban is érvényesül. • lassú történelmi fejlődés eredményeként jött létre, s az egyes államok a nyugati féltekén is különböző korban (jellegzetesen a XIX. században) és különböző mértékben váltak liberális jellegűvé (a legteljesebben Anglia, Hollandia, USA). A liberális állam jellemző vonásai: • az egyéni szabadság politikai és jogi elismerése, az egyén szabadságát az állammal szemben is garantálja, • a szabadpiaci verseny híve, • az emberi és polgári jogok egyetemességét vallja, • "minimális állam" eszméje, azaz a "legkevesebb kormányzás a legjobb" elvnek a hangsúlyozása (bakterállam eszme: csak akkor avatkozik be, ha gond van) • Jellemzően negatív funkciókat tölt be az állam (közrend védelme, igazságszolgáltatás) csak ritkán vállal pozitív funkciókat (pl.:közoktatás kiépítése) • a hatalmi ágak kölcsönös korlátozásának elve (később kiegészül közigazgatási- és alkotmánybíráskodással, helyi önkormányzatokkal) • kiemelkedő a jog, a törvényesség, valamint az alkotmányos biztosítékok szerepe, ezért jogállamnak is leírható, (törvény előtti egyenlőség, eljárásjogi garanciák, fellebbezés) • a politikai érdekképviselet legszembetűnőbb formája a modern parlamentek megjelenése, a parlamentarizmus gyakorlata, • a nyilvánosság elve és az információk szabadsága a liberális államok fontos komponensei.

12. Jóléti állam • A kifejezést 1945 után kezdték használni a munkáspárti Anglia jellemzésére. • A jóléti állam egyfelől a fogyasztói társadalmat létrehozó és az ahhoz szükséges gazdaságot állami (s ekként politikai) eszközökkel vezérlő, másfelől a piacgazdaságban keletkezett jövedelmeket szociális szempontok szerint újraelosztó államot jelent. • Olyan államkonstrukció, amelyben a kormányzat a társadalom tagjainak biztosítékot nyújta piacgazdaság bizonytalanságai és a "szociális kockázat" ellen, s állampolgári jogon mindenki számára biztosítja a minimális szinten való megélhetést. • Elismeri a szociális jogokat pl. a létminimumhoz, a gazdasági biztonsághoz, a társadalombiztosítási szolgáltatáshoz, az oktatás valamilyen mértékének állami biztosításához, esetleg a lakáshoz való jogot. • Legelterjedtebb osztályozás szerint három fő típusa létezik: • a liberális, • a korporatista-etatista és • az un. skandináv országok

13. Jóléti állam • Liberális jóléti államok • A piaclogikája uralja (pl. USA, Kanada). A jövedelemigazolásokhoz kötött segélyezés, valamint a szerény társadalombiztosítási programok jellemzik, s univerzális ellátások csak egészen szűk körben, alacsony színvonalon működnek. • Az állam ösztönzi a magánjellegű piaci ellátási formákat (magánbiztosítási, munkahelyi jóléti szolgáltatások). • A korporatista-etatista hagyományokra épülő modell • E típushoz tartozó országokban (Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria) konzervatívhagyományokra épülő, többnyire erős egyházi hatásokkal átszőtt szociálpolitika alakult ki. A hangsúly a státuszdifferenciák, hagyományos hierarchiák megőrzésén van. Ennek érdekében szívesen elfogadják az állam domináns szerepét pl. - rétegenként differenciált - társadalombiztosításban. • A család és a kisközösségek önerejének fontossága miatt erőteljesen érvényesül a szubszidiaritás elve, vagyis hogy az állam csak akkor avatkozik be, ha a családtagok vagy kisebb természetes közösségek segítőkészsége és képessége kimerült. • Skandináv országok • A legkevésbé elterjedt típusban az univerzális elveket és a szociális jogokat a középosztályokra is kiterjesztették, azaz a piaci szabályozás a középosztályoknak is kedvez. • Az állam fenntartásának költségei hatalmasok, magas adókulcsok • A cél a jó színvonalú, a középosztály igényeit is kielégítő, azaz a társadalom egészét integrálni képes ellátás. (pl.:zeneoktatás, internet stb.) • Az államot nem másodlagos vagy végső segélyforrásnak, - eltérően a többi típustól - hanem az összes állampolgár szociális jogainak érvényesülését biztosító alapvető eszköznek tekintik.

14. Jogállam • =korlátozott állam, az állami szerveket és tevékenységüket korlátozzák különböző jogelvek, eljárásjogi garanciák, intézmények=közhatalom jognak alávetettsége • Lényege: a TÖRVÉNY URALMA AZ ÁLLAM FELETT! • A történelmi fejlődés során a jogállamiságnak két válfaja alakult ki • a közigazgatás jogszabályok szerint működik:XIX. század második felében német jogterületen és bizonyos fokig Kelet-Közép Európában jelent meg, a jog az, amit a törvény tartalmaz • lehetővé teszi a jogi szabályozás tartalmi felülvizsgálatát: második világháborút követően terjedt el a bírói revízió bevezetésével ( a bíró „felülírhatja” a jogszabályt) az angolszász jogrendszerekre jellemző • A jogállamnak három fejlődési szakasza: • a liberális, • a szociális és • az alkotmányos jogállam

15. Jogállam • A liberális jogállam jellemzői közül az állam önkorlátozásának keretében kiemelkedik a közigazgatás törvényhez kötöttsége. • A szociális jogállam törvényalkotása a társadalmi, gazdasági és kulturális élet mindegyik szférájában enyhíteni törekszik a szociális feszültséget és serkenti a társadalmi csoportok és polgárok közötti szolidaritást és együttműködést. • Az alkotmányos jogállam hasznosítja és meghaladja az előbbi kettő értékeit

16. Az alkotmányos jogállam főbb alapelvei: • Közvetlenül kötik a törvényhozót és a többi hatalmi ágaknak is el kell fogadniuk, be kell tartaniuk • 1.)a hatalom megosztásának, a hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elve, • 2.)a hatalom erőszakos megszerzésének és kizárólagos gyakorlásának tilalma, • 3.)a többpártrendszerű szabad választásokon nyugvó népképviselet, • 4.)a közvetlen népképviseleti formák (népszavazás, petíciós tevékenység ) gyarapodása, • 5.)az alkotmányban foglalt elvek, alapjogok és egyéb rendelkezések érvényesülésén őrködő, megsértésüket megszüntető alkotmánybíráskodás, • 6.)a közigazgatás törvényes működését garantáló közigazgatási bíráskodás, • 7.)a bírói függetlenség, • 8.)az önkormányzatiság, • 9.)a nemzetközi egyezményekben is rögzített emberi és állampolgári jogok.

17. Vicc • A világ politikai-társadalmi berendezkedéseit és néhány idegen kifejezést viszonylag könnyű megérteni, íme néhány kézzelfogható példa: • 1. FEUDALIZMUS: Van két tehened. A földesúr a tej egy részét megtartja magának. • 2. FASIZMUS: Van két tehened. A kormány mindkettőt elveszi tőled, felbérel, hogy vigyázz rájuk, majd eladja neked a tejet. • 3. VALÓDI KOMMUNIZMUS: Van két tehened. A szomszédaid segítenek az őrzésben és megosztoztok a tejen. • 4. ALKALMAZOTT KOMMUNIZMUS: Van két tehened. Neked kell rájuk vigyázni, de a tejet elveszi a kormány. • 5. DIKTATÚRA: Van két tehened. A kormány mindkettőt elveszi, téged meg lelövet. • 6. NIGERI DEMOKRÁCIA: Van két tehened. A kormány mindkettőt elveszi, téged lelövet, a teheneket pedig Svájcba küldi. • 7. MILITARIZMUS: Van két tehened. A kormány mindkettőt elveszi, téged meg besoroz. • 8. VALÓDI DEMOKRÁCIA: Van két tehened. A szomszédaid eldöntik, kié lesz a tej. • 9. REPREZENTATÍV (MEGBÍZOTTI, KÉPVISELETI) DEMOKRÁCIA: Van két tehened. A szomszédaid kijelölnek valakit, aki megmondja neked, hogy kié lesz a tej. • 10. AMERIKAI DEMOKRÁCIA: A kormány ígér neked két tehenet, ha rájuk szavazol. A választások után az elnököt bíróság elé állítják, mert tehenek jövőjével spekulált. A sajtó Tehén-gate néven ír az ügyről, a tehén pedig beperel szerződésszegés miatt. • 11. BRIT DEMOKRÁCIA: Van két tehened. Valamivel megeteted őket és megkergülnek. A kormány semmit nem tesz. • 12. EURÓPAI DEMOKRÁCIA: Van két tehened. A kormány szabályozza, hogy mivel etesd és mikor fejd meg őket. Később fizet azért, hogy ne fejd meg őket. Majd elveszi tőled mindkettőt, az egyiket lelövi, a másikat megfeji, a tejet pedig a csatornába önti. Végül arra kötelez, hogy űrlapokat töltögess ki az eltűnt tehenek ügyében. • 13. KAPITALIZMUS: Van két tehened. Az egyiket eladod, és veszel helyette egy bikát. • 14. HONG-KONGI KAPITALIZMUS: Van két tehened. Hármat eladsz belőle a saját cégednek, és azokkal a hitellevelekkel fizetsz, amelyeket a sógorod váltott a bankban. Ezután végrehajtasz egy kötvényadósság/méltányossági részesedés csereberét, minek következtében mind a négy tehenet visszakapod, vagy adóvisszatérítéssel, vagy úgy, hogy megtarthatod az ötödiket is. A hat tehén tejelési jogait egy panamai közvetítőn keresztül átengeded egy Kajmán-szigeteki cégnek, amelynek titokban a főrészvényes a tulajdonosa, aki mind a hét tehén tejelési jogát eladja a tőzsdén jegyzett cégednek. Az éves jelentésben megtalálható, hogy a cégnek nyolc tehene van, és még egyre opciója. Eközben megölöd a két tehenet, mert a feng-shui szempontjából károsak. • 15. TOTALITARIANIZMUS: Van két tehened. A kormány elveszi midkettőt, és letagadja, hogy valaha is léteztek. A tej tiltólistára kerül. • 16. POLITIKAILAG KORREKT: Kapcsolatban állsz ( a 'tulajdonjog' és 'birtok' eszméje a fallokrata, uszító, intoleráns múlté) két korosabb ( de a társadalom számára nem kevéssé hasznos), meghatározatlan nemű szarvasmarhával.

18. Államformák • Alapvetően 2 forma terjedt el, mellékessé vált mára, inkább a politikai berendezkedésből lehet következtetéseket levonni: demokratikus v. diktatórikus-e az állam • =az államhatalom gyakorlásának módja, szervezetek, intézmények és kormányzási módszerek rendszere, melyen belül az egyes szervek sajátos együtthatása az állam fő funkcióinak ellátását eredményezi

19. Az államforma összetevői • Az államforma 2 összetevője a kormányforma és az államszerkezet • Kormányforma= a legfelsőbb állami szervek rendszere, ezek egymáshoz való és a lakossághoz való viszonya • Államszerkezet=az állam, mint egész részei, valamint az állam egyes részei közötti viszonyok rendszere (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás, helyi-, központi szervek) • Az államszervezet felépítésének és irányításának elvei: • Centralizáció (egységes, központi irányítást biztosító elv) • Decentralizáció (az állami hatalom megosztása az állam központi szervei és az alárendelt helyi szervek között)

20. Az államformák felosztása • Világnézeti alapon • Kormányforma • Szerkezete szerint

21. 1. Világnézeti-politikai szempontú felosztás • A felosztás alapja az állam azon képessége, tulajdonsága, hogy képes-e és milyen mértékben biztosítani az állampolgárai részvételét az államügyek intézésében (közvetlenül, közvetetten), ellenőrizhetik-e az állam és szerveinek működését • Példák: • Szocialista népköztársaság (Kuba, Észak-Korea) • Teokratikus köztársaság (Irán) • Abszolút monarchia (Egyesült Arab Emírségek ) • Prezidenciális köztársaság (USA)

22. 2. Kormányforma szerinti felosztás • Monarchia: ha az államfői tisztséget • egy személy (király, császár, sah stb.) • öröklés vagy választással kombinált öröklés útján, • élethosszig terjedő időtartamra tölti be • A monarcha (király, cár stb.)jogköre jellegétől és terjedelmétől függően az államforma lehet: • Abszolút • Alkotmányos • Parlamentáris monarchia

23. Monarchiák csoportosítása • Abszolút monarchia: az uralkodó teljhatalommal rendelkezik pl. XIV.Lajos francia király (ma: Brunei Szultánság) • Alkotmányos monarchia: a monarcha és az irányítása alatt álló végrehajtó hatalom hatáskörét az alkotmány korlátozza, az állampolgárok jogai (formálisan)biztosítottak pl. XVI.Lajos francia király, aki nem örült hatalmának ilyetén való korlátozásának (ma: Jordánia) • Parlamentáris monarchia: a végrehajtó hatalom a legfelsőbb törvényhozó népképviseleti szervnek (a parlamentnek) felelős, annak alárendelve működik, s annak ellenőrzése alatt áll. A parlament szerepe a meghatározó. A végrehajtó hatalom feje a király, de igazi jogosítványai nincsenek, sem politikailag, sem jogilag nem felel tevékenységéért. pl. Egyesült Királyság

24. Köztársaság • Köztársaság = ha az államfői tisztséget • meghatározott időre szóló • választással töltik be • Típusai: • Prezidenciális (elnöki) • Félprezidenciális • Parlamentáris

25. Prezidenciális köztársaság jellemzői • A végrehajtó hatalom csúcsszerve az elnök, ami ötvözi a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki funkciót. • A kongresszus (parlament) előtt politikai felelősséggel nem tartozik, a kongresszus nem vonhatja meg tőle a bizalmat. • A törvényhozó hatalom elsőbbsége csak annyiban érvényesül, hogy a végrehajtó hatalom szervei kötelesek a törvényeket betartani és végrehajtani. Alkotmány- és jogsértés esetén a szenátus megfoszthatja tisztségétől. • Az elnök a hatalmat az általa kinevezett minisztereken keresztül gyakorolja, ők sem felelősek a kongresszusnak, csak az elnöknek. Az elnök nem feltétlenül a kabineten keresztül gyakorolja hatalmát, hanem széleskörű tanácsadó testülettel rendelkezik. • Az elnök jogosítványai: • a hadsereg főparancsnoka, • ő nevezi ki az Legfelsőbb Bíróság bíráit, • nemzetközi szerződéseket köt, • vétójog illeti meg, • törvényt kezdeményezhet. • Alkotmánysértésért felelősségre vonható, ez esetben az Legfelsőbb Bíróság jár el. Az Legfelsőbb Bíróság alkotmánybíróságként is működik, nagy befolyása van a törvényekre, alakítja az Alkotmány tartalmát. • Legismertebb példája :USA

26. Félprezidenciális köztársaság • Átmeneti kormányforma a parlamentáris és a prezidenciális köztársaság között. • A végrehajtó hatalomnakkét csúcsszerve van, • a köztársasági elnök • és a kormány. • A parlamentnek felelősséggel csak a kormány tartozik. • A köztársasági elnököt közvetlenül választják, politikai felelőssége van. • Elnök jogkörei: • Vezetheti a kormány üléseit: ilyenkor minisztertanácsnak hívják a gyűlést. Ha nem ő vezeti, kabinet a neve.

27. Parlamentáris köztársaságok jellemzői • A végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány, amely a parlamentnek politikailag felelős • A köztársasági elnök csak formálisan feje a végrehajtó hatalomnak vagy még úgysem, politikai felelősségre nem vonható. • A köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki általában a többségi párt vezetőjét vagy a koalíció által megjelölt személyt.

28. 3. Az állam szerkezete szerint • Unitárius: ebben az államban nincsenek különálló részek (pl. tartományok, tagállamok), melyek az önálló államiság jegyeivel rendelkeznek (önálló parlament, kormány) Pl: Magyarország • Föderatív: több állam egyesüléséből létrejött új állam, a tagállamok szuverenitásuk egy részéről lemondanak a központi irányítás javára (pl. pénzügyek), más részét viszont megtartják (pl. saját tagállami parlament) Pl: USA • Konföderáció: államszövetség, melyben a tagállamok megőrzik szuverenitásukat, csak meghatározott kérdésekben kötelezik magukat együttműködésre (pl.:kereskedelem, postaügy, hadügy stb.). Nem jön létre új állam! A közös szervek csak koordinálnak, kötelező döntéseket nem hozhatnak! Pl: Brit Nemzetközösség • + Történelmi típusok: • Perszonálunió: 2 vagy több államnak közös az államfője. Az államok megőrzik szuverenitásukat, az államok között csak nemzetközi viszony lehet, pl. ha egyik háborúzik, a másik maradhat semleges stb. • Reálunió: 2 vagy több államnak közös az államfője volt és közös szerveket hoztak létre Pl: hadügy, külügy, pénzügy

29. Felhasznált irodalom • Visegrády Antal: Jogi alaptan, JPTE, Pécs 1996 • Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2011