4. Családjogi előadás bontás házastársi tartás

1. 2009. március 3. 4. Családjogi előadásbontás házastársi tartás

2. A bontóper • Felek személyes meghallgatása – főszabály • Eljárás lassítása: • Folytatást kérni kell • Közösen kérhető a szünetelés • Főszabályként legalább két tárgyalás szükséges • Első tárgyaláson felbontható: • Hároméves különélésre hivatkozással • Nincs közös kiskorú gyermek + tisztázott tényállás

3. Vétkesség szerepe • A házasság felbontása terén nincs jelentősége • A járulékos kérdések rendezésénél igen • A magatartás családjogi szempontból súlyos felróhatósága szükséges • DE: mindkét fél magatartását értékelni kell • DE: az egész folyamatot vizsgálja a bíróság • Szerepe lehet: • Házastársi tartás megítélésénél • Közös lakás megosztott használatának elrendelésénél • Gyermekelhelyezés és kapcsolattartás körében közvetetten

4. A házasság megszűnésének joghatásai • megszűnik a hozzátartozói kapcsolat • kérhető a közös vagyon megosztása • megszűnik az öröklési jogi kapcsolat • új házasságot köthetnek mindketten • rendezni kell a közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog kérdését – szülők maradnak mindketten! • DE: névviselési jog fennmarad (főszabály) • DE: házastársi tartás terhelheti a feleket

5. A házasság megszűnésének szabályai a készülő Ptk-ban 1. • Házasság új esete: a házastárs nemének megváltoztatása - • A Csjk. levonná a nemet megváltoztató műtét családjogi következményeit • Bírói hatáskörben maradna • Határozottan elválasztja a közös megegyezésen alapuló és „tényállásos” bontást

6. A házasság megszűnésének szabályai a készülő Ptk-ban 2. • Közös megegyezéses bontás esetén: • A járulékos kérdések között nem szerepel a közös vagyon megosztása • Megszűnik a 3 éves különélésre hivatkozás lehetősége • Közvetítői (mediációs) eljárás hangsúlyozása

7. A házastársi tartás • Három (két) típusa: • Házastársi együttélés során nyújtott tartás (támogatási kötelezettség) • Különélő házastárs tartása (életközösség megszakadása után) • Volt házastárs tartása (bontóítéletet követően)

8. Tartás a jogi szabályozásban • Egyik személy szükséges igényeit egy másik személy által nyújtott szolgáltatások fedezik • A létfenntartást biztosító szolgáltatások: • lakhatás • élelmezés • ruházkodás • gondozás • gyógyíttatás • Természetben vagy pénzben • Függ: • Eltartott körülményeitől • Egészségi állapottól • Rászorultság mértékétől

9. Tartás a polgári jogban (családjogban) • Szerződésen alapuló tartás (kötelmi jog): tartási, életjáradéki sz. • ellenszolgáltatás fejében (főszabályként) • csak szerződéses megállapodás alapján • nem szükséges a rászorultság • Törvényen alapuló tartás (családjog): rokontartás • ingyenes (főszabályként) • törvény alapján kötelezhető • rászorultság szükséges

10. Házastársi tartás története • Korábban (1894. évi Ht.): nőtartásként • Csak a NEM vétkes nő kérhetett: • Különélő nő ideiglenes tartást • Házasság felbontása után végleges tartást • Mértéke a férj vagyoni helyzetétől és társadalmi állásától függött • Vagyontalan férj esetén – ritkán – férjtartás

11. Jelentősége ma • Egyenjogúság meghatározó • Mo-n nem gyakori – kétkeresős családmodell • Ha mégis, akkor • a feleség tartása • a bontást követően • Indokolja: • Házasság mint családi kapcsolat • Házastárs védett helyzete • Szolidaritás a bontás után is

12. Házastársi tartás a családjogi tartási kötelezettségek sorában • Házastársi tartás, rokontartás (gyermektartás, szülőtartás) • Házastárs kötelezettként az első • Házastársat jogosultként megelőzi a kötelezett • kiskorú gyermeke, • továbbtanuló nagykorú gyermeke, • volt házastárssal EGYSORBAN: jelenlegi házastársa

13. Házastársi tartás együttélés alatt • Lényegében közös háztartás fenntartása • A költségek közösek – közös vagyonból • Ha nem elég: különvagyonból egyenlő mértékben járulnak hozzá • Ha csak egyiküknek van különvagyona: neki kell fedezni a háztartási kiadásokat • Ennek megtérítése később nem kérhető

14. Különélő és volt házastárs tartása • Feltételek azonosak: • Jogosult oldalán: • rászorultság • önhiba hiánya • érdemtelenség hiánya • Kötelezett oldalán: • teljesítőképesség

15. Rászorultság • Objektív feltétel • Magát nem képes eltartani • Jövedelem, vagyon hiánya • Tipikus: • Betegség – munkaképtelenség • „Csak” közös háztartásban történt munkavégzés • Nyugdíjkorhatár elérése ? • Munkanélküliség ? • Gyakorlatban: • Gyermeket gondozó anya – (GYES, GYED) • Nyugdíjas életkorban

16. Önhiba hiánya • Összefügg a rászorultsággal • Szubjektív feltétel • Elvárhatóság • Nem létesít munkaviszonyt • Különösen: vagyontárgyak értékesítése, hasznosítása • Erre nézve konkrét törvényi rendelkezés nincs

17. Érdemtelenség hiánya • V. PED • Magatartás: • Házasság fennállása alatt • Házasság felbomlásában közrehatott • Házasság erkölcsi alapját sértette • Másik fél magatartására is figyelemmel • Objektív megítélés szükséges • Utólagos érdemtelenség • Felbontás után tanúsított felróható magatartás

18. Teljesítőképesség • Kötelezett vagyonának és jövedelmének vizsgálata • Saját tartását nem köteles veszélyeztetni • Hivatkozhat kiskorú gyermeke tartására • Ma nehezen vizsgálható

19. Tartás időtartama és mértéke • Határozott vagy határozatlan időre • Idős kor, betegség: inkább határozatlan • Gyermekgondozás, tanulmányok folytatása: inkább határozott • „Átlagos” tartás • Kötelezett és jogosult vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz igazodik • Nem lehet szűkös tartás • Nem kell elérnie a házasság alatti színvonalat

20. Körülmények megváltozása • Lényeges változás • Megszűnik a tartáshoz való jog: • Új házasság megkötésével • Utólagos érdemtelenség • Kérhető megszüntetése, mértékének csökkentése vagy emelése – indokolni kell • Később bekövetkező rászorultság: • kérhető tartás • DE: bontást követő 5 év elteltével csak különös méltánylást érdemlő esetben (pl. élettársi kapcsolat, újabb közös gyermek)

21. Házastársi tartás a Csjk-ban • Kisebb módosítások, pontosítások • Két eset: különélő és volt házastárs tartása • Egy helyen történő szabályozás • ÚJ: korlátozott mértékű tartás, ha • az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn • ÉS gyermektelen volt házasság • DE „méltányosság” alapján korrigálható • Érdemtelenség definíciója a PED-ből beemelésre kerül • Háttérszabály: rokontartás