PSZICHOLÓGIATÖRTÉNET 1. Ókori előzmények: Filozófia és orvoslás

1. PSZICHOLÓGIATÖRTÉNET 1.Ókori előzmények: Filozófia és orvoslás

2. A testre - lélekre vonatkozó vélekedések két vonulata filozófia; orvoslás A két nagy világnézeti tradíció: holisztikus vs. analitikus megközelítés Filozófia filozófia - „a bölcsesség szeretete” (az ógörögφιλοσοφία szóból) vallás /teológia – világkép, hit, erkölcs, viselkedési normák Orvoslás – a test gyógyítása, a test megismerése mágikus gyógyítás tapasztalati holisztikus orvoslás nyugati racionális orvoslás - test: orvostudomány lélek: pszichológia

3. VÁZLAT 1. Orvoslás az ókorban: Kína, India, Egyiptom, görögök 2. Ókori filozófia: Keleti filozófiák A görög filozófia: a nyugati gondolkodásmód alapjai

4. 1. ORVOSLÁS AZ ÓKORBAN Holisztikus tradíciók: India Ajurvéda=„az élet tudománya” Két könyvben: Csaraka Szamhita (belgyógyászat) Szusrita Szamrita (sebészet) Kína Nej csing (ie. .-4.sz.) akupunktúra/ csi, meridiánok 16 ezer féle „gyógyhatású készítmény” leírása

5. Egyiptom Edwin Smith sebészeti papirusz (i.e.3.ez.) Az agy első leírása, de a szív a legfontosabb szerv Ebers papirusz (i.e. 1500) Betegségek és tünetek rendszerezett leírása Mumifikáció - mégis viszonylag kevés anatómiai ismeret!

6. Görög orvostudomány

7. Alkmeon (i.e. 500 körül , Kroton) – az „első idegtudós” • Az érzékelés helye az agy • Boncolás alapján elsőként írta le pl. hogy a szemben víz van, hogy az agyhoz fényszállító pályák mennek Hippokrátész (i.e.460-377, Kos szigetén orvosi iskola, könyvtár). • Pontos klinikai betegségleírások • Az epilepszia szervi magyarázata • Betegség= a négy testnedv („humor”: epe fekete/sárga, vér, nyálka) egyensúlyának megbomlása

8. Alexandria - i.e. 4.sz vége: Alexandriai Múzeum: (Létrehozta I. Ptolemaiosz, Arisztotelész tanítványa) • komplex tudományos központ, • tudományos célú emberboncolás, élveboncolás • legkiterjedtebb anatómiai feltárás: az emberi agy első részletes leírása, oda vezető érzékelő és mozgató idegek, stb. „Herophilosz és Eraszisztratosz szerint ennek az a legjobb módja, ha az élő emberen, a királyoktól kapott, börtönből származó rabon ejtenek metszést. És amíg még a bűnözőknél megmarad a légzés, megvizsgálják a testrészeket, amiket a természet korábban elrejtett... Nem, ez nem kegyetlenség, ahogyan azt a legtöbb ember állítja, mivel a gyógymódot az ártatlan emberek számára a bűntényt elkövetők némelyikének feláldozásával kell keresni.”

9. Galenus (i.sz. 2. sz, Róma) – „az orvoslás Arisztotelésze” A pergamoni gladiátoriskola orvosa, 500 kötetet írt, 100 fennmaradt. Állatokon végzett boncolást és élveboncolást. A kísérleti neurológia megalapozója; Megfigyelte, hogy az agy első részének ingerlése ellenkező oldali végtagmozgást idéz elő Leírta, hogy az érzékszervekből eredő idegek nem a szívhez, hanem az agyhoz futnak „Személyiségelmélet”: valamely testnedv túlsúlya =temperamentum - Szangvinikus - túl sok vér; vidámság, életkedv - Melankolikus - fekete epe; szomorúság - Kolerikus - sárga epe; ingerlékeny,szenvedélyes - Flegmatikus - nyálka; lassú, lomha, tompa Galenus 1541-ben, Velencében kiadott Opera Omnia c. művének címlapja/

10. 2. FILOZÓFIA AZ ÓKORBAN India Védák(i.e.15.sz), Buddhizmus, Jóga implicit pszichológia Kína Konfucianizmus (i.e. 6.sz)–elsősorban etika, a tökéletes, a lelkiekben nemes ember (junzi) ideálját helyezi előtérbe Taoizmus Tao Te King (Lao-ce, i.e.. 5. sz.), nincsen vallásos tartalma, „helyes út”: a természettörvény felfedezése A tao mindenekelőtt az örökké mozgó, változó világ végső egységének az elve

11. A GÖRÖG FILOZÓFIA A filozófia teljessége megjelenik: Természetfilozófia, kozmológia Metafizika: ontológia:Miből áll a világ; mi a valóság természete? episztemológia:Megbízhatunk-e az érzékeinkben, az észben? Hogyan ismerhető meg a világ, honnan származik a tudás? A tudás megszerezhető / velünkszületett? Logika: A gondolkodás törvényei Filozófiai etika: Az erkölcsi parancsok filozófiai alapjai Politikai filozófia: Ember és állam viszonya Esztétika: A szépség természete A lélek természete; psyché = pillangó, lélek

12. A delphoi Apollon jósda felirata:Gnóthi szeauton - Ismerd meg önmagadat! A jós a jövőjükre, sorsukra kíváncsi embereknek azt felelte: - Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat. Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is.Ez a gnóthi szeauton igazi értelme.* * * "Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat,ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet,ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat,ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet, ésügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat."

13. Törésvonalak a görög gondolkodásban: • statikus vs. dinamikus világkép (being vs. becoming) • racionalizmus - empirizmus • test-tudat dualizmus vs. monizmus • idealizmus vs. materializmus • innátizmus vs. tapasztalatelvűség • mechanikus redukcionista v.s. organikus holisztikus világkép

14. I.e. 9-6.sz: társadalmi –politikai változások: a zárt, arisztokratikus társadalom átalakul nyitott polisz társadalommá, új értékek. Átmenet a mítoszból a filozófiába. Kronologikus áttekintés: Preszokrateszi filozófia Thalesz Herakleitosz Demokritosz ARISZTOTELÉSZ Szokrátész Püthagorasz Parmenidész Protagorasz PLATON szofisták

15. Preszokratészi filozófia (i.e. 6.-5.sz) • A milétoszi természetfilozófusok: Thalesz, Anaxagorasz - • első tudományos kozmológia (víz) • mérnöki tudás, napfogyatkozás bejóslása, távolságok kiszámítása, stb. • a világ tapasztalati úton történő megismerése • A matematika primátusa: Püthagorasz, Kroton • a matematika, geometria segítségével mindenre található magyarázat • halhatatlan lélek, reinkarnáció • Minden mozgásban van: Herakleitosz, Ephesos • „panta rei”- a változás primátusa • az ellentétek egysége • A mozgás csak látszat: Parmenidész, Elea • „minden dolgok változatlanok” a változás látszat, • az igaz valóság örök az istenektől származik, ők ültetik a fejünkbe a valóságra vonatkozó gondolatokat = tudás (v.s. vélemény)

16. Materializmus, atomizmus: Demokritosz • az érzékszervekben megbízhatunk • minden atomokból áll; Az elmét a tűzhöz hasonlóan kicsi, sima, gyorsan mozgó atomok alkotják • érzékelés: a dolgokról atomok válnak le és az érzékszervekbe jutva érzékleteket hoznak létre (elsődleges minőségek, pl. súly) vagy kapcsolatba lépnek a test molekuláival és így (másodlagos minőségek, pl. íz) • látás: eidola hipotézis. Az elme atomjai rendelkeznek az észlelt tárgyak képeivel (eidola); ezek a tárolás során dörzsölődnek egymáshoz, így megváltoznak. • a halállal az elme/lélek elmúlik • Relativizmus, szkepticizmus: Protagorasz - szofisták • „Minden dolgok mértéke az ember” • a tudás korlátozott és viszonylagos

17. 2.2. A „nagyok” Szokratesz(469-399) Athén tanítványa Platon cél: biztos tudás – ez csak saját lelkünk tanulmányozásából születhet érzékelés: konkrétumok (látszat); a valóság a látszat mögött van, tapasztalatilag nem ismerhető meg formák elmélete: Egyetemes formák (ideák) léteznek, az Istenek a lelkünkbe ültetik, ész által ismerhető meg (pl. erkölcs) tanítási módszer: a tudás kicsalogatása, „bábáskodás”

18. A természettudományos magyarázat elégtelen - Szokratesz kritizálja Anaxagoraszt: „/Anaxagorasz szerint/ mivel a csontok izületeiken csüngnek, elernyedő és megfeszülő inaimnak a műve, hogy most képes vagyok meghajlítani tagjaimat, és ez az oka annak, hogy most itt ülök behajlított térddel. A veletek folytatott beszélgetéssel kapcsolatban ugyanígy efféle okokat hozna fel… és közben épp az igazi okokat nem mondaná meg: hogy miután az athéniak jobbnak látták, ha elítélnek engem, én is jobbnak láttam, ha itt ülök, és igazságosabbnak, ha bevárom és alávetem magam a rám mért büntetésnek....” Háttér: Kr. e 399-ben bíróság elé állították a hetvenesztendős Szókratészt, mert az athéniak attól tartottak, hogy a szabadgondolkodó megrontja az ifjúságot és megingatja a szabadság és demokrácia alaprendjét. Szókratész nem védekezett. Bögölyhöz hasonlította magát, abban látva a dolgát, hogy csípéseitől el ne alhassanak az athéniak. A bögölyt viszont - még az athéni demokráciában is - agyon szokták csapni.http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/szemelyek/szokrates.htm

19. Platoni.e.427-347 Athén, Akadémia (900 éven át működött!) Művek: Phaedros, Az állam (37 műve maradt ránk) „Az európai filozófia nem más, mint egy sor Platónhoz fűzött lábjegyzet” – Alfred Whitehead Filozófiája hatalmas szintézise az addigi görög gondolkodás főbb elemeinek, Szókratész tanaira építve A filozófia az élet egészére kiterjedő tanítás

20. Raffaello: Az athéni iskola c. képe

21. Két világ létezik: Formák /ideák világa és az érzékelhető világ barlang hasonlat (Az állam, VII. könyv) • Tanulás = anamnézis • 3 részes lélek: Ész /a gyeplőt tartó kocsi Szellem/ két vad ló Étvágy • Etika: a jó és az erény tárgyalása; az „én” nem különül el a cselekedeteitől • Az eugenika gondolata: „Az eddig elfogadott elvek alapján a legkiválóbb férfiaknak és nőknek minél gyakrabban kell közösülniök, a legsilányabbaknak pedig épp ellenkezőleg. Az előbbiek gyermekeit föl kell nevelni, az utóbbiakét azonban nem, ha azt akarjuk, hogy a nyáj a legegészségesebb legyen, s mindezen intézkedésekről senkinek sem szabad tudnia, csak a vezetőknek, ha azt.akarjuk, hogy az őrök nyájában a lehető legkevesebb torzsalkodás legyen." /Platón: Az állam, 186.o./

22. Arisztotelész (i.e.384-322) • Mestere Platon • Athén, Lükeion, peripatetikus iskola • Antidualista, funkcionalista világkép • Nagy Sándor tanítója Biológiája: • „Bárhová nézek, azt látom, hogy a dolgok együtt (azaz egyetlen egész részeiként) olyanok, mintha valami kedvéért lettek volna létrehozva, ezek a dolgok megőrződnek, és egy belső spontaneitás megfelelően rendezi egésszé őket.” (Arisztotelész, Physicae Auscultationes) • Scala naturae: a létezés nagy láncolata, az élővilág hierarchiája Metafizikája: Négy fő okozatifajta; az okok összefonódnak • materiális (anyagi) • formális (formai) • ható (létrehozó) • végső (célszerűségi)

23. „Pszichológiája” - 3 kötetes mű: „A lélekről” (görögül Peri psychês, latinul: De Anima) • Minden élő dolog rendelkezik psychével; Öt erő: • táplálkozás, növekedés • érzékelés • mozgás • vágyak • gondolkodás • A psyche három fokozata : • vegetatív psyche - növekedés(növények) • szenzitív psyche – növekedés, érzékelés, mozgás, vágyak (állatok) • racionális psyche – gondolkodás; kp.a SZÍVBEN! csak az emberben van meg mind az öt erő.

24. A gondolkodás képessége a világot átható racionális rend része (ez a felfogás se nem azonos a középkori világképpel se nem azonos a modern világképpel) • Antidualizmus: a lélek a testi folyamatok szerveződése; Minden pszichés erő a kiteljesedésre törekszik • Az érzékelés megelőzi a gondolkodást; az érzékelés nélküli tudat üres palatábla. Az egyes érzékletek (látás, hallás, szaglás, tapintás, íz) a „6.érzékben” kapcsolódnak össze („common sense”) • Az asszociáció „törvényei” (hasonlóság, ellentét,kontiguitás, ismétlés) Miután Justinianus császár az athéni filozófiai iskolákat bezáratta, (i.sz.529) a görög bölcselet keleten lelt folytatásra. A görög filozófiai műveket arabra fordították. Az arab filozófia őrizte meg Arisztotelész, Platón és a többi görög műveit!

25. Összefoglalás • Az ókori görög orvoslás megalapozta a test tudományos megismerésének igényét • Az ókori görög kultúra létrehozta az európai racionális, analitikus gondolkodás hagyományának alapjait; ezzel együtt a bizonytalanság és a kétkedés is részévé lett a gondolkodásmódnak • Ugyanakkor a görög világ- és ember- (lélek-)kép egy alapvetően organikus felfogáson alapul, amely nagyon különbözik a középkoritól és a moderntől • Az ókorban a szívet ill. az agyat tekintették a lélek szervének • Az ókori görög filozófia megfogalmazta az összes, később a pszichológia szempontjából is lényeges tudományos világnézeti fogalompárt és filozófiai alap problémát

26. Ajánlott olvasmány • Richard Tarnas: A nyugati gondolat stációi, AduPrint, 1995 • Robert Pirsig: A Zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete, 1989 Honlap • http://hu.wikipedia.org/wiki/Filozófia - teljes filozófiatörténet • http://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztotelész

27. Nevek: Alkmeon Hippokrátész Thalész Anaxagorasz Püthagorász Herakleitosz Parmenidész Demokritosz Protagorász Szokratész Platon Arisztotelész