Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020-as időszakban

1. EnergiahatékonyságNemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020-as időszakban dr. Bart István Igazgató Magyar Energiahatékonysági Intézet Gyula, Kétezer-tizenháromszeptemberhuszonhét

2. A Magyar Energiahatékonysági Intézetről Nonprofit Kft., 2011-ben alakult Célja az energiahatékonysági beruházások ösztönzése Partnerei az energiahatékonyságban érdekelt cégek: Termékgyártók, ESCOk, Bankok Nyitott koalíció Az energiahatékonyság közügy, és egyben üzleti lehetőség Főbb akcióink: Akadálymentesítés az energiahatékonyságban + 12 pont Nemzeti Energiahatékonysági Alap 2013 Nov 6-7 Konferencia az energiahatékonyság uniós támogatásáról

3. Áttekintés Az energiahatékonysági beruházások nemzetgazdasági hatásai A lakosság felújítási beruházásai: felmérés Finanszírozás: 2013-as helyzet és a 2014-2020-as EU támogatási időszak lehetőségei

4. 1. Az energiahatékonysági beruházások nemzetgazdasági hatásai Tételezett pozitív hatások: Munkahelyek Gazdasági növekedés és versenyképesség Energiabiztonság Környezetvédelem Kutatások: Energiaklub: Negajoule 2020 (2011) Energiaklub: Hatékonyabb lakások – makrogazdasági hatások (2011 nov) JÖN!: Nemzeti Energiahatékonysági Stratégia: Okt. közepe lakossági energiahatékonysági potenciál felmérése (Pro Regio Kft. 1 Mrd Ft) Ipari energiahatékonysági potenciál felmérése (Virtuális Erőmű NKft – 500 M Ft)

5. Negajoule 2020 lakossági felújítási potenciál • 2000 fős reprezentatív mérés • Épületek ¾-ede megérett a felújításra • Családi ház potenciál kiaknázatlan • Szigetelés, ablakcsere, kazáncsere • Teljes potenciál 152 PJ

6. Makrogazdasági Hatások • Kutatás: • Ágazati kapcsolatok modell – Corvinus, REKK • Feltételezés: Évi 50 Mrd állami támogatás  teljes beruházás 150 Mrd Ft • Energiahatékonysági beruházásokra, 33%os támogatással, 20 éves beruházási időtartam • Hatások a munkahelyekre, rezsire, gazdasági növekedésre, külkereskedelmi mérlegre, államháztartásra, • http://energiaklub.hu/sites/default/files/energiaklub_makrogazdasagi_hataselemzes_pdf.pdf

7. Makrogazdasági Hatások (folyt.) • Eredmények (évente) • 21 Mrd Ft-nyi rezsimegtakarítás • Évi 97 ezer lakás felújítása • Munkahelyek: 50 ezer állás (700 e munka-év) • 50 Mrd Ft-ból a második év végén 52 Mrd Ft adóbevétel lesz • Csökkenő energiafüggőség • GDP-növekedés

8. 2. A lakosság felújítási igényei • Az Energiaklub és a MEHI Felújítási Barométere • Készült 2012-2013 fordulóján - a rezsicsökkentési program előtt • 500 fős reprezentatív országos telefonos felmérés

10. Hány évvel ezelőtt történt? (év, átlag) Mennyibe került? (eFt, átlag) 3 22 8 34 9 297 9 387 8 230 9 230 10 51 7 130

11. A múltban a takarékosság általános tapasztalat és mérhető motiváció a beruházók körében • a múltbeli beruházások elsődleges oka (32%) a lakás érintett elemének elöregedése • jelentős okként (17%) jelent meg a takarékosság és az elromlás (13%) • a múltban energetikai beruházást végzők közel kétharmada (62%) rezsicsökkenést tapasztalt • az elért rezsicsökkenés átlagos mértéke kb. 24%

12. A beruházók háromnegyede a várakozásoknak megfelelő vagy nagyobb megtakarítást ért el

13. A felújítók, beruházók legalább 10, átlagosan 30 százalékos rezsicsökkenésre számítanak

15. A tervezett energetikai célú felújítások elsődleges célja a szigetelés • A tervezett felújítások legnagyobb arányban a külső falszigetelést (7%) és a nyílászárókat (5%) érintik • A fűtési rendszer felújítását, cseréjét, valamint a korszerű energiaellátási rendszerek kiépítését 3-3 százalék említette • Ha három összevont csoportot alakítunk ki a válaszlehetőségekből, az említések aránya a következőképpen alakul • szigetelés 16 százalék • nyílászárók 7 százalék • fűtés és energiaellátás 7 százalék

16. A felújítások/beruházások négyötödét saját forrásból finanszírozták * a válaszadók több válaszlehetőséget is megjelölhettek

17. Csökkent a saját forrásból és a bankhitelből beruházók aránya, nőtt a titkolózás * a válaszadók több válaszlehetőséget is megjelölhettek

18. Az elmúlt 2 évben 63% hallott róla, hogy pályázati támogatás nyerhető energiahatékonyságra

19. 20% nem tudna önrészt felmutatni egy 1 milliós beruházáshoz, de 52% a beruházás felét is állná min: 0% max: 100% átlag: 58%

20. A lakosság felújítási igényeiÖsszefoglalás Energiaklub és a MEHI Felújítási Barométere Óriási az igény a felújításokra (3 év alatt kb. 1 M háztartás akar felújítani) A megvalósult beruházásokkal jórészt elégedettek Jól mérik fel a felújításokkal elérhető megtakarításokat Sokan reménykednek az állami támogatásokban (évi kb. 50 Mrd Forintot tudna felszívni a lakosság) A mostani támogatási rendszer a szükségletek töredékét elégíti ki

21. Állami források az energiahatékonyságra 2013-ban Források: • KEOP (inkl. megújulók): • Zöld Beruházási Rendszer: • Zöld Gazdaság Finanszírozási R.: • Egyéb költségvetési források: • Összesen: Jellemzők • utófinanszírozás • Lakosságnak eddig 830 M Ft (a potenciális ügyfelek kb. 0,04%-át fedi le) • 40%-os vissza nem térítendő támogatás (A magyarok 87%-ának nincs megtakarítása: Csak a tehetőseknek elérhető!) • Ad-hoc jelleg (nincs iparfejlesztési hatás) 54,8 Mrd 4,5 Mrd 5,2 Mrd 1 Mrd 65,5 Mrd

22. A 2014-2020-as időszak újdonságai • Lehetővé válik a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatása • Ajánlott az innovatív finanszírozási eszközök alkalmazása (forgótőke-alapok, hitelgaranciák, etc.) • A források 20%-át éghajlatváltozásra kell fordítani (ennek egyik leghatékonyabb módja az energiahatékonysági beruházások) Nagy lehetőség a Kormánynak • Megvalósítani az eredeti kormányzati elképzeléseket (évi 100 ezer lakás felújítása plusz 50 ezer munkahely  lásd Energiaklub • „Rezsicsökkentés plusz”

23. A MEHI által javasolt forrásmegosztás • Az energiahatékonyság nem csak környezeti, hanem versenyképességi kérdés is! • KKVk energiahatékonysága: GINOP • Lakossági energiahatékonyság: KEHOP • Középületek felújítása: TOP • Az OPk energiahatékonysági forrásai egy kerüljenek egy közös Energiahatékonysági Alapba • Alap: 1/3-ad EU, 1/3-ad fejlesztési banki forrás, 1/3-ad kereskedelmi banki forrás • Évi 60 Mrd uniós forrás - 180 Mrd teljes támogatási összeg

24. Nemzeti Energiahatékonysági Alap • Javasolt paraméterek: • Évi 180 Mrd (33% EUs forrás, a többi EU, illetve kereskedelmi banki forrás) • Önrész nélkül igénybevehető, 15-20%-nyi vissza nem térítendő támogatás, a többi kedvezményes hitel. • A források kihelyezését kereskedelmi bankok, vagy egy Zöld Bank intézi, fix kezelési díjért. • Technológia, és beruházás-semlegesség • A beruházás feltétele egy energia-tanúsítvány. • Standardizált támogatás: pl. 2000 Ft/m2 ha az épület a felújítás után F-ből E kategóriás lesz, 4000 Ft/m2, ha F-ből D lesz.

25. Nemzeti Energiahatékonysági Alap (javaslat)

26. Miért érdemes Alapot létrehozni? • Főbb jellemzők: • Önrész nélküli támogatás, így a szegények is igénybe vehetik • A forrásoknak csak a harmada jönne az EU támogatási keretből • A partner-bankok végzik az ügyintézést • Az EU számítások szerint azonnal elköltöttnek minősül a pénz • Az Alapba helyezett pénz „nem fut el”, így az energiahatékonysági ágazat hosszabb távra is tervezhet • A kedvezményes hitelek idővel visszajönnek, így sokáig maradnak fenntartható források • A hitelfelvevők érdekeltek a hatékony felhasználásban • Nemzetközi példák: • SLOVSEFF, Szlovákia • KREDEX Alap, Észtország

27. Konferencia az energiahatékonyság támogatásáról a 2014-20-as uniós támogatási időszakban • Budapest, november 6 • Nemzetközi eszmecsere: • energiahatékonyság-finanszírozási legjobb gyakorlatok a régióból: Szlovákia, Észtország, Litvánia, stb. • Kapcsolat az Energiahatékonysági Irányelvvel • Cél: A hazai kormányzati gondolkodás táplálása, az ismeretek bővítése • Köszönöm a figyelmet! (bart@mehi.hu)