Makroökonómia

1. Makroökonómia Feladatmegoldás

2. 1. Feladat Tételezzük föl, hogy egy autógyár 2002-ben 5 milliárd Ft értékben gyártott gépkocsikat. A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű autót raktárra vettek, a többi eladták. A gépkocsik gyártása során a gyár 2 milliárd Ft értékben használt fel mások által gyártott anyagokat és alkatrészeket, valamint 400 millió Ft értékű energiát fogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a 2002. év GDP-jéhez • 5 milliárd Ft volt. • 4,5 milliárd Ft volt. • 2,6 milliárd Ft volt. • 2,4 milliárd Ft volt.

3. 1. Feladat Tételezzük föl, hogy egy autógyár 2002-ben 5 milliárd Ft értékben gyártott gépkocsikat. A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű autót raktárra vettek, a többi eladták. A gépkocsik gyártása során a gyár 2 milliárd Ft értékben használt fel mások által gyártott anyagokat és alkatrészeket, valamint 400 millió Ft értékű energiát fogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a 2002. év GDP-jéhez • 5 milliárd Ft volt. • 4,5 milliárd Ft volt. • 2,6 milliárd Ft volt. • 2,4 milliárd Ft volt.

4. 2. Feladat Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül fogyasztásnak, • ha egy háztartás új autót vásárol. • ha egy családi ház világítására villanyáramot használnak fel. • ha egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. • ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel.

5. 2. Feladat Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül fogyasztásnak, • ha egy háztartás új autót vásárol. • ha egy családi ház világítására villanyáramot használnak fel. • ha egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. • ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel.

6. 3. Feladat Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül beruházásnak, • ha a vállalatok új hazai gyártású gépeket vásárolnak. • ha a vállalatok új importgépeket vásárolnak. • ha új kibocsátású részvényeket vásárolnak a tőzsdén. • ha a vállalatok termelése meghaladja eladásaik értékét, így raktárkészlet állományuk növekszik.

7. 3. Feladat Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül beruházásnak, • ha a vállalatok új hazai gyártású gépeket vásárolnak. • ha a vállalatok új importgépeket vásárolnak. • ha új kibocsátású részvényeket vásárolnak a tőzsdén. • ha a vállalatok termelése meghaladja eladásaik értékét, így raktárkészlet állományuk növekszik.

8. 4. Feladat Ha a banán ára jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus • növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-deflátor értékét is. • nem növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-deflátor értékét sem. • növeli a fogyasztói árindex értékét, de nem növeli a GDP-deflátor értékét. • növeli a GDP-deflátor értékét, de nem növeli a fogyasztói árindex értékét.

9. 4. Feladat Ha a banán ára jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus • növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-deflátor értékét is. • nem növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-deflátor értékét sem. • növeli a fogyasztói árindex értékét, de nem növeli a GDP-deflátor értékét. • növeli a GDP-deflátor értékét, de nem növeli a fogyasztói árindex értékét.

10. 5. Feladat Az adóemelés változatlan GDP és kormányzati vásárlások mellett • csökkenti a magánmegtakarítást, de növeli a társadalmi megtakarítást. • növeli a magánmegtakarítást, de csökkenti a társadalmi megtakarítást. • csökkenti a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is. • növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is.

11. 5. Feladat Az adóemelés változatlan GDP és kormányzati vásárlások mellett • csökkenti a magánmegtakarítást, de növeli a társadalmi megtakarítást. • növeli a magánmegtakarítást, de csökkenti a társadalmi megtakarítást. • csökkenti a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is. • növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is.

12. 6. feladat Adott reálkamatláb mellett a beruházási kereslet növekszik, ha ceteris paribus • fejlődik a termelési technológia. • növelik a vállalati nyereségadó rátáját. • Az a) és a b) válasz is helyes. • Egyik fenti válasz sem helyes.

13. 6. feladat Adott reálkamatláb mellett a beruházási kereslet növekszik, ha ceteris paribus • fejlődik a termelési technológia. • növelik a vállalati nyereségadó rátáját. • Az a) és a b) válasz is helyes. • Egyik fenti válasz sem helyes.

14. 7. feladat Tegyük föl, hogy a fogyasztási függvény lineáris, s ha a magánszektor rendelkezésre álló jövedelme DI=2000, akkor a fogyasztás értéke C=1900, míg ha a magánszektor rendelkezésre álló jövedelme DI=1900, akkor a magánmegtakarítás értéke S=90. A fentiek alapján • a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,8. • a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,75. • a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,9. • a fogyasztási határhajlandóság értéke meghatározhatatlan.

15. 7. feladat Tegyük föl, hogy a fogyasztási függvény lineáris, s ha a magánszektor rendelkezésre álló jövedelme DI=2000, akkor a fogyasztás értéke C=1900, míg ha a magánszektor rendelkezésre álló jövedelme DI=1900, akkor a magánmegtakarítás értéke S=90. A fentiek alapján • a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,8. • a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,75. • a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,9. • a fogyasztási határhajlandóság értéke meghatározhatatlan.

16. 8. feladat A megtakarítási határhajlandóság megmutatja, hogy • a fogyasztók egységnyi többletjövedelemből mennyit nem költenek fogyasztásra. • a fogyasztók egységnyi jövedelmére mennyi megtakarítás jut. • a megtakarítások egységnyi emelkedéséhez mekkora jövedelembővülés szükséges. • a fogyasztók jövedelmük hány százalékát takarítják meg.

17. 8. feladat A megtakarítási határhajlandóság megmutatja, hogy • a fogyasztók egységnyi többletjövedelemből mennyit nem költenek fogyasztásra. • a fogyasztók egységnyi jövedelmére mennyi megtakarítás jut. • a megtakarítások egységnyi emelkedéséhez mekkora jövedelembővülés szükséges. • a fogyasztók jövedelmük hány százalékát takarítják meg.

18. 9. feladat Ha a jövedelem-kiadási modellben az aktuális jövedelemszint elmarad az egyensúlyi jövedelemtől, akkor • az árupiacon túlkínálat uralkodik. • az árupiaci túlkereslet hatására a vállalatok növelik termelésüket, s így jön létre az egyensúly. • az árupiaci túlkereslet hatására a vállalatok növelik áraikat, s így jön létre az egyensúly. • az árupiaci túlkereslet hatására a fogyasztók csökkentik fogyasztásukat, s így jön létre az egyensúly.

19. E E = C+I+G CA+I+G Y Jövedelem-kiadási modell: tervezett kiadások görbéje E Y = Y E = C+I+G Túlkínálat E = Y Túlkereslet 45° Y Ye Egyensúlyi jövedelem Túlkereslet Túlkínálat

20. 9. feladat Ha a jövedelem-kiadási modellben az aktuális jövedelemszint elmarad az egyensúlyi jövedelemtől, akkor • az árupiacon túlkínálat uralkodik. • az árupiaci túlkereslet hatására a vállalatok növelik termelésüket, s így jön létre az egyensúly. • az árupiaci túlkereslet hatására a vállalatok növelik áraikat, s így jön létre az egyensúly. • az árupiaci túlkereslet hatására a fogyasztók csökkentik fogyasztásukat, s így jön létre az egyensúly.

21. 10. feladat Tegyük föl, hogy a jövedelem-kiadási modell összefüggései érvényesülnek, s a kormányzati vásárlások 150 egységnyivel növekedtek. A fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,75. A fentiek alapján a kormányzati vásárlások emelkedése az egyensúlyi jövedelem • 150 egységnyi növekedését idézte elő. • 750 egységnyi növekedését idézte elő. • 600 egységnyi növekedését idézte elő. • Egyik fenti válasz sem helyes.

22. 10. feladat Tegyük föl, hogy a jövedelem-kiadási modell összefüggései érvényesülnek, s a kormányzati vásárlások 150 egységnyivel növekedtek. A fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,75. A fentiek alapján a kormányzati vásárlások emelkedése az egyensúlyi jövedelem • 150 egységnyi növekedését idézte elő. • 750 egységnyi növekedését idézte elő. • 600 egységnyi növekedését idézte elő. • Egyik fenti válasz sem helyes.

23. 11. feladat A jövedelem-kiadási modellben a beruházási multiplikátor • megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése az egyensúlyi jövedelem mekkora növekedését idézi elő. • megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a megtakarítások mekkora növekedését idézi elő. • megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a fogyasztás mekkora növekedését idézi elő. • megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a fogyasztás mekkora csökkenésével jár.

24. 11. feladat A jövedelem-kiadási modellben a beruházási multiplikátor • megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése az egyensúlyi jövedelem mekkora növekedését idézi elő. • megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a megtakarítások mekkora növekedését idézi elő. • megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a fogyasztás mekkora növekedését idézi elő. • megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a fogyasztás mekkora csökkenésével jár.

25. 12. feladat Az IS görbe • az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb-jövedelem koordináta-rendszerben. • jobbra mozdul, ha a reálkamatláb csökkenésének hatására nőnek a beruházások. • Az a) és a b) válasz is helyes. • Egyik fenti válasz sem helyes.

26. 12. feladat Az IS görbe • az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb-jövedelem koordináta-rendszerben. • jobbra mozdul, ha a reálkamatláb csökkenésének hatására nőnek a beruházások. • Az a) és a b) válasz is helyes. • Egyik fenti válasz sem helyes.

27. 13. feladat Ha 20%-kal emelkedik az árszínvonal, de a reáljövedelem és a kamatláb nem változik, akkor • a nominális pénzkereslet sem változik. • a nominális pénzkereslet is 20%-kal nő. • a nominális pénzkereslet 20%-nál kisebb arányban nő. • a nominális pénzkereslet visszaesik, de a reál pénzkereslet nem változik.

28. 13. feladat Ha 20%-kal emelkedik az árszínvonal, de a reáljövedelem és a kamatláb nem változik, akkor • a nominális pénzkereslet sem változik. • a nominális pénzkereslet is 20%-kal nő. • a nominális pénzkereslet 20%-nál kisebb arányban nő. • a nominális pénzkereslet visszaesik, de a reál pénzkereslet nem változik.

29. 14. feladat A nominális pénzmennyiség csökken, ha • a központi bank államkötvényeket vásárol a magánszektortól. • a központi bank államkötvényeket vásárol az államkincstártól a költségvetési deficit finanszírozására. • a központi bank államkötvényeket ad el a magánszektornak. • Egyik fenti válasz sem helyes.

30. 14. feladat A nominális pénzmennyiség csökken, ha • a központi bank államkötvényeket vásárol a magánszektortól. • a központi bank államkötvényeket vásárol az államkincstártól a költségvetési deficit finanszírozására. • a központi bank államkötvényeket ad el a magánszektornak. • Egyik fenti válasz sem helyes.

31. 15. feladat Az LM görbe mentén felfelé haladva • nő a reál pénzmennyiség. • nő a reáljövedelem és a kamatláb. • nő a kamatláb és a reáljövedelem emiatt csökken. • nő a pénzkereslet egyensúlyi értéke.

32. 15. feladat Az LM görbe mentén felfelé haladva • nő a reál pénzmennyiség. • nő a reáljövedelem és a kamatláb. • nő a kamatláb és a reáljövedelem emiatt csökken. • nő a pénzkereslet egyensúlyi értéke.

33. 16. feladat • Az LM görbe jobbra tolódik, ha ceteris paribus • az adók csökkennek. • a kormányzati vásárlások bővülnek. • reál pénzmennyiség (M/P) bővül. • a reál pénzmennyiség (M/P) csökken.

34. 16. feladat • Az LM görbe jobbra tolódik, ha ceteris paribus • az adók csökkennek. • a kormányzati vásárlások bővülnek. • reál pénzmennyiség (M/P) bővül. • a reál pénzmennyiség (M/P) csökken.

35. Hf. feladat Egy gumiabroncsgyár 2005-ben 10 milliárd Ft értékben gyártott gumiabroncsot. A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű abroncsot raktárra vettek, a többi eladták. A abroncsok gyártása során a gyár 3 milliárd Ft értékben használt fel mások által gyártott anyagokat, valamint 2 milliárd Ft értékű energiát fogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a 2005. év GDP-jéhez a) 10 milliárd Ft volt. b) 5,5 milliárd Ft volt. c) 5 milliárd Ft volt. d) 4,5 milliárd Ft volt.

36. Hf. feladat Ha a kormányzat adóemelés nélkül a költségvetési deficit terhére növeli vásárlásait, akkor ez változatlan GDP mellett a) nem érinti a magánmegtakarítást, de csökkenti a társadalmi megtakarítást. b) csökkenti a magánmegtakarítást, de nem érinti a társadalmi megtakarítást. c) csökkenti a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is. d) növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is.

37. Hf. feladat Tegyük föl, hogy a fogyasztási függvény lineáris, s ha a magánszektor rendelkezésre álló jövedelme DI = 2200, akkor a fogyasztás értéke C = 1800, míg ha a magánszektor rendelkezésre álló jövedelme DI = 1800, akkor a magánmegtakarítás értéke S = 350. A fentiek alapján a) a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,875. b) a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,75. c) a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,9. d) a fogyasztási határhajlandóság értéke meghatározhatatlan.

38. Hf. feladat A jövedelem-kiadási modellben a jövedelem egyensúlyi szintjénél a) a tervezett kiadások és a jövedelem egyenlő. b) a beruházások és a társadalmi megtakarítás értéke egyenlő. c) Az a) és a b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

39. Hf. feladat Az IS görbe mentén lefelé haladva a) nő a beruházás, de csökken a fogyasztás. b) nő a fogyasztás, de csökken a beruházás. c) csökken a fogyasztás és a beruházás. d) nő a fogyasztás és a beruházás.