CIVITAS

1. CIVITAS Kölcsey I. Zalaegerszeg

2. ! PROBLÉMA: a zalaegerszegiCIGÁNYKÉRDÉS magyar korfa * cigány korfa * • Ma az ország 10,1 millió lakójából mintegy 8% cigány. Arányuk a 60 év feletti lakosságból ennél kisebb, a munkaképes korúaknál átlagos, ugyanakkor a gyermeki életkorban, a 0-14 év közöttiek között az átlagnál nagyobb az arány. Elemzők állítják, hogy a jelenlegi óvodás-korosztályban a 25%-ot meghaladja. Ha igazuk van a becslőknek, akkor 15 év múlva az ország munkaerő szükségletét legalább negyedrészben cigányok adják! De nemcsak segédmunkások kellenek majd ebből a körből, hanem kellenek szakmunkások, művezetők, mérnökök, orvosok, tanárok, közgazdászok, tisztek, jogászok is! • Ezzel szemben nézzük meg a cigányság mai reprezentációját a közép- és felsőfokú oktatásban! Tapasztalatunk szerint a szakmunkásképzésben 4-5%, a szakközépiskolás szinten ennél gyengébb az arányuk, gimnáziumokban pedig már alig találunk roma tanulót! ISKOLÁNKBA MINDÖSSZE EGY CIGÁNY TANULÓ JÁR! A felsőoktatásban az arány jóval 1% alatt van! * Forrás: internet

3. PROBLÉMA ! • A mindennapos DISZKRIMINÁCIÓ • Embertelen ÉLETKÖRÜLMÉNYEK • Nagyon kevés cigány származású fiatalnak van lehetősége felsőoktatási intézményekben tanulni. 1) • Nincs horizontális szolidaritás • A média inkább a voyeur kegyetlenségével kezeli a romákat, mintsem az etikai minimumról tudomást vevő humánum képeit alkotná meg! • Az értelmiségiek közönye • A politikusok tehetetlensége2) • „Ha nem lesz egy program ami azonos szintre hozásról szól, akkor össztársadalmi összeomlás következik be. „ (Drótos András) 1) Forrás: Bogdán János CKÖ elnök Zalaegerszeg 2)Forrás: Tóth Andrea - a CKÖ szociológusa - szakdolgozata

4. PROBLÉMA ! A magyar állampolgár romákat pusztán az absztrakt állampolgári szolidaritás logikája okán megilleti az emberi jogok csorbítatlan, teljes köre. De túl mindezen, ezek az emberek a mai magyar társadalom és kultúra tevékeny részesei, a kulturális közösség tagjai még akkor is, ha ez a közösség mára egyre inkább felbomlóban van, s a párbeszéd helyét átvette a közöny – és újabban a nyílt megvetés és ellenséges semmibevétel. Holott – s ebben az országban naponta beszélünk a hagyományok szerepéről – a romák nem a társadalmon kívüli lét örökösei csupán, hanem a magyar társadalomban való otthonra lelés, majd az elidegenedés élményének az örökösei is. Ezt igen veszélyesnek tartom, mert akaratlanul is a szegregációt segíti elő, ha újra és újra elfeledkezünk arról, hogy a magyar romáknak ez a hazájuk.. Itt élnek (és halnak szégyenteljesen fiatalon), s függetlenül attól, hogy néhányukban felmerült az emigráció gondolata, a nagy társadalom az ő otthonuk is, és közös problémánk, ha hazájuk szerethetetlen lesz, ha a hazaszeretet számukra csupán absztrakt norma maradhat, és nem érzéki valóság, megélt mindennapi tapasztalat.(internet forrás felhasználásával) " A szélfútta erdei kunyhóban meleg szobáról álmodik " ( Zalai Hírlap)

5. PROBLÉMA ! * A hatvanas évekbeli cigányság 60-70%-a külterületi lakos volt putriban nőttek fel a gyerekek - * A prezentációban felhasznált képek Zalaegerszegen és a környező településeken készültek

6. INFORMÁCIÓK Tóth Andrea hivatkozott dolgozatából idézünk: • Nem alakul ki náluk a biológiai óra, mely alapja a rendszeres életnek. • A cigány családok nem engedik, hogy gyermekeiket az iskola szocializálja • A cigány gyerekeket felnőttes problémák foglalkoztatják(neveltetésükből adódik). Pályaválasztás, párválasztás, lakásszerzés, ám mindezeket nem traumaként élik meg, hiszen családjuk elrendezte már ezeket a dolgokat. Így náluk a dackorszak elmarad. A tanárok viszont nem tudnak mit kezdeni a kicsinyített felnőttekkel. Iskolastatisztikai vizsgálatok alapján (Gallup): • A roma népesség szinte fele nem végezte el a 8 általánost, tehát őket funkcionális analfabétáknak lehet tekinteni. A többségi társadalomban a fiatalok több mint 80%-a tanul tovább az általános iskola elvégzése után, a romáknál ez az arány alig haladja meg a 20 %-ot. Szakmunkásképző iskolába a nem roma fiatalok kétszer akkora eséllyel jutnak, mint a romák, a szakközépiskolában pedig tizenötször akkora. • Egy cigány tanulónak ötvenszer kisebb az esélye arra, hogy diplomát szerezzen, mint nem cigány társainak.

7. INFORMÁCIÓK • Az általunk készített felmérés alapján: • A romák rendelkeznek ismerettel a helyi közéleti kérdésekkel és a roma kisebbségi önkormányzattal kapcsolatban. • A romák részt kívánnak venni a közéletben. • A romák nem rendelkeznek a szükséges állampolgári készségekkel és technikákkal, amelyek segíthetik őket a helyi közéletben való eredményes részvételben. • A romák jelentős része (46,6%) elégedetlennek minősíti a kisebbségi önkormányzat (CKÖ) munkáját. • A romák 40%-a bízik abban, hogy a CKÖ teljesíti elvárásaikat. • Nagy különbségek tapasztalhatók az egyes CKÖ-k munkájának eredményességében. • 90%-uk ellenezné a kisebbségi önkormányzatok felszámolását • A roma kultúra, a nyelv vagy történelem oktatásával szemben a romák inkább a munkaerő- képzés, a szociális segélyezés, a lakásellátás és a diszkriminációs esetek feltárásában látnák szívesen a CKÖ-t. • A romák nem támogatják az önrendelkezés gondolatát.

8. INFORMÁCIÓ • „Ha nem mutatunk szolidaritást, ha nem teremtjük meg az együttes, a közös élmény megéléséhez szükséges kapaszkodókat, formákat és normákat, akkor ennek a tunyaságnak, folyamatos mulasztásnak egyszerre lesz vesztese magyar és roma!” (Tóth Andrea) A zalaegerszegi cigányvajda és neje Nemzetközi Cigány Konferencia (2004)

9. MEGOLDÁS „CIGÁNYOKÉRT A CIGÁNYOKKAL” • SZOCIALIZÁCIÓ • FELZÁRKÓZTATÁS • PÉLDAMUTATÁS • HIGIÉNIA • CIGÁNYOK TANÍTTATÁSA • Itt az idő, hogy legalább a romakérdésben az értelmiségi, a politikai- és médiaelit egy új, civilizatorikus szövetséget kössön egymással!

10. MEGOLDÁS roma=ember • „.. Hogy olyan értékeket hozzunk el Európából, amely értékek itt Magyarországon is csiszolódnak, de amelyeknek stabilizálására szükség van ahhoz, hogy jól érezzük magunkat itt a Kárpát-medencében mindannyian, akik itt élünk. Ez a tolerancia, a kisebbségek tisztelete, az együttműködés és az emberben az ember tisztelete…”(Göncz Kinga, esélyegyenlőségi miniszter) • A cigányprobléma erőszakkal nem megoldható! • A romakérdés megoldása döntően a többségi társadalom kezében van. • Ugyanakkor tudomásul kell venni: a társadalom, a segélyszervezetek, akár még a politikai pártok is segíthetnek – de a cigányok gondját-baját a cigányok önirányítása, céltudatos összedolgozása nélkül lehetetlen orvosolni!

11. MEGOLDÁS Teleki László államtitkárral konzultáltunk: A foglalkoztatás terén a képzések és átképzések erősítését emelte ki az államtitkár úr, aki szerint a romák többsége egy, vagy egyetlen szakmával sem rendelkezik, és emiatt kiszorulnak a munkaerőpiacról is. A cél, hogy a megyei munkaügyi központoknál lévő decentralizált foglalkoztatási keretből képzésre költhető pénzből minél több jusson a hátrányos helyzetűek, kiemelten a romák segítésére- hangsúlyozta az államtitkár. Teleki László romaügyi államtitkár és csapatunk

12. CSELEKVÉSI TERV Csapatunk hónapok óta részt vesz a városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájában. Ennek keretében segítünk a különböző programok szervezésében és levezetésében, melyeken a romáknak lehetőségük nyílik arra, hogy tehetségüket megmutassák. A Zalaegerszegen létrehozott Hétvégi Kollégiumnak köszönhetően sokat javult a roma gyerekek iskolai felzárkóztatása a térségben és a tehetséges tanulók felkarolása is megoldottá vált. Továbbá gondot kell fordítani a roma identitástudat erősítésére, a cigányság elfogadására a többségi társadalomban. " Jó szóval oktasd, játszani is engedd"

13. CSELEKVÉSI TERV A Hétvégi Kollégium célja: • A nagycsoportos óvodás korosztály felkészítése az általános iskolai tanulmányok megkezdésére. Alaptudás biztosítása, hogy az általános iskola alsó tagozatában a gyermekeknek lehetőségük szerint ne kelljen pótvizsgázniuk, osztályt ismételniük. • A nagycsoportos óvodás korúak lehetőség szerint ne kerüljenek kisegítő iskolába. • Az általános iskolás korúak túlkorosság miatt ne hagyják abba általános iskolai tanulmányaikat. • Felkészítés pótvizsgára • A gyermekek többsége fejezze be általános iskolai tanulmányait és képességeik, illetve tanulmányi eredményeik alapján nyerjenek felvételt szakmunkásképző intézetekbe, szakközépiskolákba és gimnáziumokba. Működésének ideje: alkalmazkodva az állami oktatási évhez, minden év szeptember 1-jétől június 15-éig szombatonként 8-13 óráig, valamint augusztus 1-jétől a pótvizsgákig. Kötelező feladatain kívül fakultatív foglakozásokat, háztartási alapismereteket adó tanfolyamokat, erkölcsi valamint alapvető higiéniás ismereteket, szociális támogatásokat ad. A „diploma megszerzéséért” projekt célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, de különösen a cigány származású fiatalok fejezzék be középiskolai tanulmányaikat. A Hétvégi Kollégium kiscsoportos felzárkóztató programját igénybe vevő fiatalok szerezzék meg az érettségi bizonyítványt. Az egy diák- egy tanár tehetséggondozó programján részt vevő középiskolás fiatalok tanulmányaikat folytassák főiskolákon és egyetemeken. • 1. lépés: segíteni a fiatalokat abban, hogy minél többen csatlakozhassanak e programokhoz

14. CSELEKVÉSI TERV • további lépések: >Mentális fejlődést és a tanulmányokat segítő tréningek alkalmazása, amelyek feltárják a diákok egyéniségét és tehetségeit.>Erős kapcsolatrendszer kialakítása a megyei középfokú oktatási intézményekkel, hogy azok szívesebben fogadják a cigány fiatalokat és segítsék őket intézményük adta lehetőségek keretein belül tanulmányaik sikeres befejezésében.>Romológia óra bevezetése az általános iskolákban – annak elősegítésére, hogy a társadalom elfogadja a cigányokat. • Nevelési tanácsadó tréningjei: „tanulás tanulása”, személyiségfejlesztő, önismereti és kommunikációs készséget fejlesztő • Roma kulturális nap – a hagyományok megőrzéséért

15. Készítette: KÖLCSEY I. :Méhes Patrícia Leimeiszter József Srágli Marietta Zöldág Balázs