190 likes | 341 Views
A globalizci fogalmnak rtelmezsi lehetosgei. Legltalnosabban: Az emberisg idoben egyre jobban egysgesedo fejlodstrtnete ->tbb vezredes folyamat ezen bell a gazdasgi viszonyok vilgmretu rendszerbe val rendszerezodse a legnagyobb ugrs gazdasg=>trsadalmi,kulturlis,politik
E N D
1. A GLOBALIZÁCIÓ fogalma és kialakulása Készítette: Süveges Dorottya
ELTE TTK,geográfus
II. évfolyam
2. A globalizáció fogalmának értelmezési lehetoségei Legáltalánosabban: Az emberiség idoben egyre jobban egységesedo fejlodéstörténete ->több évezredes folyamat
ezen belül a gazdasági viszonyok világméretu rendszerbe való rendszerezodése a legnagyobb ugrás
gazdaság=>társadalmi,kulturális,politikai folyamatok
3. Szukebb értelmezés: 1970-es években kezdodött és a transznacionális társaságok tevékenységével fonódott össze
az addigi globalizációs tendencia betetozése->
egész Föld egységes gazdasági rendszerbe szervezodése
a világpiac kiteljesedése, transznacionális monopolkapitalizmus korszaka
4. Történelmi elozményei A népcsoportok az oskokortól kezdve kapcsolatban álltak egymással.
Vándoroltak a kontinenseken belül/között,így közvetítették egymás értékeit.
Más-más nemzetek kiemelkedtek,leigázták a gyengébb népeket.
5. Társadalmi értékrendek,hitek terjedtek-hol eroszakos,hol békés formában.
Általában a fejlettebb formációk voltak az irányadók; így követték egymást az osközösségi->törzsi->törzsszövetségi állattartó-vándorló->öntözéses földmuvelo ->majd egyben rabszolgatartó->a feudális rendszeru->majd a kapitalista ipari termelést folytató társadalmak.
6. A Föld különbözo térségeiben eltéro sebességgel haladt elore ez a folyamat.
A gyarmatosítással a tokefelhalmozódás forrásai egyesültek,létrejött a nagyipar létrehozásának anyagi bázisa.
A lokális és világméretu anyagi folyamatok eloször egyesültek!
7. A kapitalista világgazdaság kialakulása 1.szakasz: XIV.-XVIII.sz. Elorehalad a gyarmatosítás,tokefelhalmozódás fokozódik(legalizált rablás,rabszolga-kereskedelem).Amerika->ültetvényes gazdálkodás. A gazdasági kapcsolatok bovülése<-> protekcionizmus+izolált nagyhatalmak.
2.szakasz: XIX.sz. elején a kapitalizmus megszilárdulása. Nagy volumenu nemzetközi hitelek(vasútra),külso piacokra való termelés. Gyarmatok:nyersanyag<->gyarmattartók:gyáripari termékek=>tönkreteszi az ottani ipart.
8. 3.szakasz: 1870-es évektol I.vh.-ig,elso nagy ipari monopóliumok,új ipari konkurensek (USA, Németo., Olaszo.,
Japán, Belgium),
konkurenciaharc kiélezodése=> neoprotekcionizmus=>USA,Németo. felzárkozik,sot lehagyja Angliát sok tekintetben
9. 4.szakasz: I.vh. végétol a Nagy Gazdasági Válságig(1929-1933), muködotoke-kivitel lényegessé válik=>már nem az eroszak,hanem a gazdasági érdek biztosítja a munkamegosztást az elmaradott térségekkel. Nagyhatalmak érdek-összefonódásai<->feszültség a területi felosztásért->I.vh.
->nemzetköziesedés elakad,legfejlettebb országok is fizetésképtelenek.
10. 5.szakasz:1960-as években piaci viszonyok állami szabályozása->állami monopolkapitalizmus
Marshall-segély=> USA egyedülálló gazdasági,politikai és katonai pozíciója
Megszilárdult a tokés világgazdaság és a politikai hierarchia. Elobbi intézményesülései:ENSZ,OECD,Világbank,Európai Gazdasági Közösség).
DE! 1970-es évek elejéig vámakadályok, nyílt/rejtett protekcionizmus
11. 6.szakasz: állami beavatkozásos gazdaságpolitika kimerült,profitok mélyponton,USA meggyengült =>transznacionális vállalatok tevékenységük egy részét kihelyezték olcsóbb munkabéru országokba,nagy monopóliumok összefonódása-> transznacionális monopolkapitalizmus->
GLOBALIZÁCIÓ
12. A globalizáció jellemzoi Nem homogenizációt jelent,hisz a transznacionális vállalatok az egyes régiók közötti különbségeket (bér,adózás,infrastruktúra,képzettség stb.) használják ki! ->Globális világgazdaság addig van, míg vannak lokális különbségek!
A nemzetköziesedés leginkább az ipart jelenti.
Újdonság:Nem a munkaero vándorol a tokéhez,hanem a toke a munkaerohöz!
Toke-,és technológia intenzív folyamat.
13. A globalizáció megnyilvánulása a nemzetközi kapcsolatokban 1. A pénz-(toke-) piacok világméretu összekapcsolódása.
2.A transznacionális vállalatok térhódítása,integrálódása.
3.A regionalizálódási irányzat erosödése és ezen az alapon a nemzetgazdaságok közötti kölcsönös kapcsolatok erosödése.
4.Az egyre nagyobb mértékben veszélyeztetett természeti környezet védelmében világszintu szervezetek,szabályzatok.
14. A globalizáció veszélyei A nemzetgazdaságok globalizálása és a tokés táraságok uralmának szabadon eresztése a feje tetejére állítja a piac-állam-civil társadalom közötti egyensúlyt és fontossági sorrendet->piac elsodleges lesz,az állam alárendelodik a tokés társaságok érdekeinek,a civil társaságok kormány elszámoltatási joga sérül.
15. A legfejlettebb országokban az átlagos reálbérek színvonala a globalizációs korszak kezdete óta stagnál,és a jövedelmi különbségek rohamosan nonek.
Legtöbb régióban nott a munkanélküliség.
Világszerte erosödoben van a globalizáció jelenlegi formája elleni tiltakozás.
16. A globalizáció számai A transznacionális vállalatok adják:
- a világ ipari termelésének több mint felét
- a nemzetközi kereskedelem 2/3-át
(ennek felét a vállalatokon belüli áramlás teszi ki)
- a világ GDP-jének 1/4-ét.
17. Globalizáció
vagy polarizáció? A gazdasági globalizáció a maga legteljesebb formájában a klasszikus kapitalizmusban érvényesült,amikor az aranyvaluta mechanizmusa szabályozta a nemzetközi munkamegosztást-euroatlanti országokra igaz.
A polarizáció a 20.sz.-ban túlzott leegyszerusítéssel észak-dél(gazdag-szegény),nyugat-kelet(kapitalizmus-szocializmus) problémaként merült fel. A hidegháború után->ideológiai polarizálódás.
18. A 21.sz. küszöbén->nem az ideológiák,hanem a civilizációk a hátterei a polarizáltságnak..
A Nyugat erofölényén alapuló egyensúlytartás globalizációs koncepciója jellemezheti legjobban a szóban forgó problémát.
Egyszerre áll fenn a globalizáció és a polarizáció =>civilizációk közötti ellentétek,összecsapások
19. Felhasznált irodalom Bernek Ágnes: A globális világ politikai földrajza (Nemzeti Tankönyvkiadó,2002)
Csikós-Nagy Béla: Közgazdaságtan a globalizáció világában I-II. (MTA,2002)
David C. Korten: Tokés társaságok világuralma( Kapu,1996)
Robert Went: Globalizáció (Perfekt,2002)