A közigazgatás fogalma

1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.)Papp Kornél irodavezető

2. A közigazgatás fogalma • A politika által gyakran motivált, • mindig valamilyen közfeladatra, közcélra, közszolgáltatásra irányuló • végrehajtó, szervező, rendező tevékenység, • mely gyakran a közhatalom birtokában, • mindig a jog keretei között működik, • sajátos szervezettel és személyzettel rendelkezik.

3. A sajátos szervezetrendszer • Államigazgatás - centralizált • koncentrált • általános hatáskörű: Kormány • különös hatáskörű: minisztérium • dekoncentrált • általános hatáskörű: megyei kormányhivatal • különös hatáskörű: központi hivatalok (MÁK) • Önkormányzati igazgatás - decentralizált • Paraadminisztráció - decentralizált

4. A paraadminisztráció fogalma • „para-” [gör.] = ahhoz hasonló, majdnem olyan, de nem teljesen • tevékenyen részt vesznek a közigazgatási teendők ellátásában • a decentralizáció termékei

5. Paraadminisztratív szervek • köztestületek • MTA, szakmai és gazdasági kamarák stb. • közalapítványok • magánszemélyek • repülőgép vagy hajó kapitánya • közszolgáltató szervek • közintézmény, közintézet,közüzem stb. nem állami – hatósági engedéllyel !!!

6. Közigazgatási cselekmények • jogi hatás nélküli cselekmény • közigazgatási aktus – van jogi hatás • = a közigazgatás valamely szervének közfeladata, közszolgáltatása keretében, annak teljesítésére irányuló akarat-nyilatkozata a kívánt jogi hatás elérésére.

7. Az aktusok osztályozása • Közigazgatási jogi aktusok • egyoldalú • közhatalmi aktus (pl. kérelem) • közintézményi stb. aktus (pl. határozat felvételről) – leggyakoribb!!! • működési aktus (pl. utasítás konkrét ügyben) • Kétoldalú (pl. közoktatási megállapodás) • Nem közigazgatási jogi aktusok • munkajogi, pénzügyi jogi, polgári jogi

8. Az aktusok érvényességi kellékei I. • Alkalmassági feltétel • érthetőség (pl. a rendelkező rész tartalmazzon állítmányt) • egyértelműség: a döntéshozó fejezze ki pontosan, hogy mi a döntése • célra alkalmasság (pl. a szankció ne hiányozzon)

9. Az aktusok érvényességi kellékei II. • Jogi feltételek: • Pozitív feltételek • legyen joga aktuskibocsátásra az aktus kibocsátójának [= ha feladattal, hatáskörrel, illetékességgel bír] • az aktus legyen jogszerű [= magasabb jogszabályba ne ütközzön, jogi normán alapuljon, feleljen meg a kibocsátó belső normájának (pl. SZMSZ)] • az aktust a jogszabály szerinti eljárási rendben kell kibocsátani • Negatív feltétel: ne legyen semmis

10. 1993/LXXIX. tv. [Kt.] 83.§ (1) • A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. • 2011/CXC. tv. [Knt.] 37. § (1)

11. Kt. 83.§ (2) és Knt. 37. § (2) • A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.

12. Az eljárást megindító kérelem • Alapeljárási kérelem • Jogorvoslati kérelem • felülbírálati kérelem • egyéni érdeksérelemre hivatkozással • tanulói jogviszony létesítés/ megszüntetés, óvodai felvétel/kizárás ill. fegyelmi ügyekben másodfok a fenntartó, egyéb esetben min. 3 tagú bizottság • törvényességi kérelem • jogszabálysértésre hivatkozással • a másodfok mindig a fenntartó

13. A másodfok lehetőségei • a kérelem elutasítása • a döntés elmulasztójának döntésre utasítása (felhívása) • cassatio = megsemmisítés ill. új döntésre felhívás • reformatio = a fenntartó esetén a döntés megváltoztatása (kivétel mérlegelés alapján hozott döntés súlyosbítása)

14. Eljárási szabályok a Kt. 83. § és Knt. 38. § 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet [különösen a 36. §] közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004/CXL. tv. [Ket.]

15. A Ket. szerepe az eljárásban • a Ket. általánosan másodlagos, azaz minden szabályát megelőzi az ügyfajtáról szóló anyagi jogszabály eljárási szabálya [Kt., 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet] • A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, elmulasztására, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra alkalmazni kell [Kt.83. § (7) bek. és Knt. 38. § (3) bek.] • A közlésre alkalmazni kell [83. § (9) bek. és Knt. 38. § (5) bek.]

16. A határidő számítása • Általában napokban számítjuk (30 nap). • Nem számít bele a határidőbe: • kézbesítés napja • szóbeli közlés napja • hirdetménynél a kifüggesztés és levétel napja • Hónapokban, években megadott határidőnél az a lejárat napja, ami számánál fogva megfelel a kezdőnapnak. • Ha a lejárat napja munkaszüneti nap, akkor a lejárat napja a következő munkanap 24. órája. • Különbözik az anyagi jogi és eljárásjogi határidő számítása.

17. Jogorvoslati határidők • Az elsőfokú határozat ellen a Kt. 83. § (2) ill. Knt. 37. § (2) alapján 15 nap • jogszabálysértés vagy • egyéni érdeksérelem esetén • A másodfokú határozat ellen a Kt. 83. § (8) ill. 38. § (4) alapján 30 nap • jogszabálysértés esetén

18. A jogerő • Első fok • ha 15 napon belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet • ha a fellebbezésről lemondanak • Másodfok • a közléssel jogerős • azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja

19. A határozat • A határozat anyagi jogi értelemben egy végleges döntés, méghozzá érdemi döntés, amely az első fokú eljárást lezárja. • Tartalma lehet: • valamely jog megállapítása • valamely kötelem kimondása • bizonyítvány, igazolvány kiállítása • nyilvántartásba vétel

20. Alakszerű határozat részei I. • Fejrész • az intézmény megnevezése • az ügy száma • az ügyintéző neve • az ügyfél neve, lakcíme • az ügy tárgya • a „Határozat” szó • Rendelkező rész • az intézmény döntése • a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatás

21. Alakszerű határozat részei II. • Indoklás • a megállapított tényállás • az elfogadott bizonyítékok • az ügyintézési határidő leteltének napja • azokat a jogszabály helyeket, amelyek alapján az intézmény a határozatot hozta • a hatáskört és illetékességet megállapító jogszabályokra történő utalás

22. Alakszerű határozat részei III. • Záró rész • hely; • idő; • hatáskör gyakorlójának neve; • kiadmányozó neve, beosztása (de csak ha nem ő a hatáskör gyakorlója is egyben); • pecsét; • kiadmányozó aláírása (megegyezik a szerv vezetőjével, ha nem: „nevében és meghatalmazásában” – LB 1/2003. KPJE]

23. Nem alakszerű határozat • jegyzőkönyvbe foglalt határozat hozható, ha a jogszabály nem zárja ki, a kérelmező jelen van és nem kéri a határozat kézbesítését • ügyiratra feljegyzett határozat hozható, ha az ügyfél szóban előterjeszti kérelmét, és azt az eljáró szerv azonnal teljesíti • jogszerű hallgatás esetén [az ügyfél vmely jog megszerzésére írásban eljárást indít, nincs ellenérdekű ügyfél, határidőn belül a hatóság semmilyen döntést nem hoz, a jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.] • bizonyítvány, igazolvány kiállítása

24. A jegyzőkönyv • A Ket. szerint 11 esetben kötelező felvenni, pl.: • tárgyalás • lefoglalás • ügyfél meghallgatása • tanú meghallgatása • kérelem szóbeli előterjesztése • bizonyítási cselekmény

25. A jegyzőkönyv részei I. • Fejrész • az intézmény megnevezése, • az ügy tárgyának a száma, • az ügyintéző neve. • Személyi rész • meghallgatott neve; • lakcíme; • ejárásjogi helyzete • figyelmeztetés jogaira és kötelezettségeire (hogy a figyelmeztetést megértette, tudomásul vette)

26. A jegyzőkönyv részei II. • Érdemi rész • tárgybeli kérdések, arra adott válaszok, észrevételek, értelemszerű elemek rögzítése; • képviselő észrevétele

27. A jegyzőkönyv részei III. • Záró rész • hely, dátum; • meghallgatott személy és képviselőjének, továbbá tanúnak, ügyintézőnek, a jegyzőkönyv vezetőjének oldalankénti aláírása, méghozzá (Ket. ezt sem írja) az utolsó gépelt sor alá közvetlenül). • Aláírás előtt vagy át kell neki adni átolvasásra, vagy előtte fel kell olvasni a jegyzőkönyvet. • Amennyiben van észrevétele, záradék formájában rögzítik azt. • Ha megtagadják az aláírást, azt is záradékban kell rögzíteni az „Okkal/ok nélkül megtagadta az aláírást.” Ha kér egy példányt másolatban, azt át kell adni neki.

28. A képviselet • Törvényes:pl. családjogi törvény kimondja, hogy a gyermeket a szülő képviseli. • Meghatalmazotti: olyan megbízási jogviszony, amikor a gyermek/szülő helyett, az ő nevében a meghatalmazott egy meghatározott ügyben adott cselekményeket végez. • bárki lehet, általában azonban ügyvéd vagy közeli hozzátartozó • eredeti példányban kell majd benyújtani, vagy hitelesített formában csatolni az iratokhoz; közokirati vagy teljesen bizonyító magánokirati formát kell produkálni. • Ügygondnoki: gyámhatóság rendeli ki (pl. külföld)

29. Köszönöm a figyelmet! Papp Kornél irodavezető MRE Zsinati Oktatási Iroda Tel: 06-1/460-0710 Fax: 06-1/460-0711 Mobil: 06-30/638-6645 Email: papp.kornel@reformatus.hu