Makroökonómia

1. Makroökonómia

2. Makroökonómia 1. Makroökonómiai alapfogalmak A makroökonómia: a gazdaság összteljesítményét vizsgálja a gazdaságpolitikai döntések megalapozására. Alapkérdései: 1. a gazdaság össztermelésének, összjövedelmének nagysága, növekedési üteme 2. a foglalkoztatottság mértéke, munkanélküliség okai 3. az infláció okai 4. a fizetési mérleg meghatározó tényezői, a tőkeáramlást befolyásoló tényezők

3. Makroökonómia 1. Gazdaságpolitikai célok: 1. a nemzeti jövedelem (termelés) tartós növekedése 2. a foglalkoztatás magas szintje 3. a pénz értékállósága, alacsony infláció 4. a külgazdasági kapcsolatok egyensúlya

4. Makroökonómia 1. Gazdaságpolitikai eszközök: 1. Költségvetési (fiskális) politika Az államháztartás kiadásait és bevételeit szabályozó intézkedések 2.Monetáris politika, v. pénzpolitika A gazdaságban forgó pénz mennyiség, kamatláb szabályozás. 3.Külgazdasági politika kereskedelempolitika (vámok, export támogatás), valutaárfolyam-politika 4. Jövedelempolitika bérek-árak

5. Makroökonómia 1. Gazdaságpolitikai eszközök – gazdaságpolitikai célok összhangja!

6. Makroökonómia 1. • Gazdasági szektorok: • Háztartások • Vállalatok • Állami szektor • Külföld • Piacok: • Árupiac • Pénzpiac • Munkapiac • Tőkepiac

7. Makroökonómia 1. HÁZTARTÁS A háztartás jövedelmei: * elsődleges jövedelmek: termelési tényezők (munka, tőke, föld) * + - transzferek (társadalmi juttatások, adók) * egyéb jövedelmek (pl. lottó) Rendelkezésre álló jövedelem = fogyasztás + megtakarítás Yd = ( C + S ) - megtakarítás = hitel Σ megtakarítás = vagyon Megtakarítás = Reáleszközök felhalmozása + Pénzügyi megtakarítás

8. Makroökonómia 1. A lakossági jövedelem összetétele 2000.

9. Makroökonómia 1.

10. Makroökonómia 1. VÁLLALAT a tőketulajdonosok profitszerzés céljából való társulása. A vállalati jövedelmek összetétele (Mrd Ft) 2000.

11. Makroökonómia 1.

12. Makroökonómia 1. ÁLLAM Az állam szerepe: olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem, vagy csak aránytalanul nagyobb erőfeszítéssel tudnának megoldani. A feladatok ellátását szolgáló gazdasági rendszereket államháztartásnak nevezzük.

13. Makroökonómia 1. • Az állam funkciói: • önfenntartó • a társadalom, gazdaság működése jogi kereteinek biztosítása • allokációs:az erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi fogyasztást, korrigálja az externáliák hatását • elosztási (redisztribúciós): korrigálja a piacból és a tulajdonjogok örökléséből származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat, (szociálpolitikai célokat szolgál) • stabilizációs: a gazdasági növekedés elősegítése, a megfelelő szintű foglalkoztatottság biztosítása.

14. Makroökonómia 1. • AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RÉSZEI: • központi költségvetés, • helyi önkormányzatok, (8 regionális testület, 20 megyei rangú és 3100 helyi önkormányzat) • társadalombiztosítás (egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás) • elkülönített alapok (1999-től: Munkaerőpiaci Alap,Központi Nukleáris Pénzügyi Alap)

15. Makroökonómia 1.

16. Makroökonómia 1. A gazdasági tevékenység mérése

17. Makroökonómia 1. Munkajövedelem Tőkejövedelem Járadék MEGTERMELT JÖVEDELEM Munka Tőke Föld HÁZTARTÁS VÁLLALAT Termékek Szolgáltatások VÉGSŐ KIBOCSÁTÁS Kiadások VÉGSŐ FELHASZNÁLÁS

18. Makroökonómia 1. • A GDP HÁROM MEGKÖZELÍTÉSE • VÉGSŐ KIBOCSÁTÁS ALAPÚ: • (ágazatonként összegzik a hozzáadott értéket: Mezőgazdaság, Energiaipar,Feldolgozóipar, stb) • BRUTTÓ KIBOCSÁTÁS • - FOLYÓ TERMELŐFELHASZNÁLÁS

19. Makroökonómia 1. 2. VÉGSŐ FELHASZNÁLÁS ALAPÚ: ÖSSZES FOGYASZTÁS: C: lakossági / vásárolt / fogyasztás (tartós fogy. cikkek vásárlása itt, de lakás nem!) G: kormányzati kiadások /közösségi fogyasztás FELHALMOZÁS: I: Beruházás+- Készletváltozás NETTÓ EXPORT: NX: export-import

20. Makroökonómia 1. 3. MEGTERMELT JÖVEDELEM ALAPÚ: (a termelési tényezők jövedelme) BRUTTÓ MUNKAJÖVEDELEM TŐKEHOZADÉK ÁLLAM JÁRADÉKJÖVEDELME (termékadók: ÁFA,vám)

21. Makroökonómia 1. GDP: Bruttó Hazai Termék (Gross Domestic Product): a belföldi szervezeti egységek által a nemzetgazdaságban egy év alatt létrehozott hozzáadott érték összege ( érvényes piaci áron számolva)NDP: Nettó Hazai Termék (Net Domestic Product) a nemzetgazdaságban egy év alatt megtermelt nettó jövedelem.

22. Makroökonómia 1. GNI: Bruttó Nemzeti Jövedelem (Gross National Income) A nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek egy év alatt az elsődleges elosztás során akár belföldről, akár külföldről megszerzett összes bruttó jövedelme. NNI: Nettó Nemzeti Jövedelem (Net National Income) A nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek egy év alatt az elsődleges elosztás során akár belföldről, akár külföldről megszerzett összes nettó jövedelme

23. Makroökonómia 1. GNDI: Rendelkezésre Álló Bruttó Jövedelem (Gross National Disposable Income) A nemzetgazdaság szereplőinek egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelme NNDI: Rendelkezésre Álló Nettó Jövedelem (Net National Disposable Income) A nemzetgazdaság szereplőinek egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes nettó jövedelme

24. Makroökonómia 1. GNI = GDP + hazai gazdasági szereplők külföldi munka-és tőkejövedelme - külföldi gazdasági szereplők hazai munka- és tőkejövedelme GNDI = GNI + az országba külföldről beáramló transzferek - az országból külföldre kiáramló transzferek NNI = GNI - amortizáció NNDI = GNDI - amortizáció

25. Makroökonómia 1. Az SNA alapmutatóinak rendszere Bruttó jellegű Nettó jellegű mutatókmutatók Megtermelt jövedelemGDPNDP Elsődleges elosztás soránmegszerzett jövedelemGNINNI Végső felhasználásra rendelkezésre álló jövedelemGNDINNDI

26. Makroökonómia 1. • Nominál és reál változók • Hogyan tudjuk mérni a gazdasági teljesítmény változását? • megfigyelt adatok: folyó áron (adott évi áron) • Termelési érték= ár * termelt mennyiség • A termelési érték változik, ha: • változnak az árak • változik a mennyiség • Ha a tényleges teljesítmény változását akarjuk meghatározni, ki kell szűrni az árak változását!

27. Makroökonómia 1. Nominál GDP: (= folyó áras GDP) a termékeket és szolgáltatásokat az adott évi piaci áron veszi számításba Változatlan áras (reál) GDP: a termékeket és szolgáltatásokat egy kitüntetett év (bázis év) árain veszi számításba Folyó áras GDP változatlan áras GDP =  GDP deflátor árindex GDP deflátor: az összes termék árváltozását figyelembe vevő árindex. (nem fogyasztói árindex!)

28. Makroökonómia 1. • Alkalmas-e a Bruttó hazai termék a jólét mérésére? • A GDP mutató a gazdasági teljesítmény mutatója: • nem veszi figyelembe a háztartások saját maga számára végzett szolgáltatásait • a rejtett és illegális gazdaság számbavétele nehéz • a jólét nemcsak az elfogyasztott termékek összege pl. szabadidő mint érték • a természeti katasztrófák után nő a GDP: csak az elpusztult termékek pótlását tekinti, a veszteséget nem • a jólét nemcsak a jövedelem nagyságától, hanem annak a társadalom tagjai közötti megoszlásától is függ

29. Makroökonómia 1. • A hiányosságok kiküszöbölésére új makromutatók : • Nettó Gazdasági Jólét (NEW) • Human Development Index (HDI) • Fenntartható Gazdasági Jólét (ISEW)

30. Makroökonómia 1. A makrogazdaság alapösszefüggései: Y = C + G + I + (X-IM) Jövedelem= fogyasztás + kormányzati kiadások+felhalmozás+nettó export SV +SH + SÁ + SK = I összes megtakarítás = összes felhalmozás azaz: (SV + SH -IV+H)+ (SÁ - IÁ) = -SK gazdasági szféra ktgvetés fiz. mérleg pénzügyiegyenlegeegyenlege megtakarítása

31. Makroökonómia 1. • A fogyasztási kereslet és a megtakarítás • Fogyasztási függvény: • A háztartások tervezett reálfogyasztását(a fogyasztói keresletet) mutatja a rendelkezésre álló reáljövedelem függvényében • A fogyasztási keresletet döntően a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg ha!!!nincs visszatartott profit • C = C(Yd) • C = reál fogyasztási kereslet • Yd = a magánszektor rendelkezésre álló reáljövedelme (- adó, + transzfer)

32. Makroökonómia 1. • Összes fogyasztás = • jövedelemtől független, autonóm fogyasztás • + jövedelemtől függő fogyasztás • a fogyasztási függvény: • C = Ca+ĉY • Fogyasztási határhajlandóság (ĉ): • egységnyi többletjövedelemből mennyit fordítanak fogyasztásra • Fogyasztási határhajlandóság = Fogyasztás változása (ΔC) Jövedelem változása (ΔY)

33. Makroökonómia 1. C C(Y) C = 80 Y = 100 Ca Y A fogyasztási függvény grafikonja

34. Makroökonómia 1. C YS C<Y C(Y) C = Y C>Y C0 450 Y1 Y Fogyasztás és jövedelem

35. Makroökonómia 1. • Megtakarítás: • az a jövedelem, amit nem költenek el fogyasztásra • Megtakarítás = jövedelem – fogyasztás • Megtakarítási függvény: • a szándékolt reálmegtakarítás a rendelkezésre álló reáljövedelem függvényében • S = Y-C = Y - Ca-ĉY = -Ca+ (1-ĉ)Y = Sa + ŝY • Megtakarítási határhajlandóság = Megtakarítás változása(ΔS) Jövedelem változása (ΔY)

36. Makroökonómia 1. C, S C(Y) C = Y C0 S(Y) Y0 450 Y S S0= -C0 Y Megtakarítási függvény, összefüggés a fogyasztással

37. Makroökonómia 1. • Az adó hatása a fogyasztási függvényre • Kétféle adótípus: • autonóm adó (pl. vagyonadó, földadó) • jövedelemtől függő adó (pl. személyi jövedelemadó, nyereségadó, ÁFA – a modellben lineáris) • T = Ta+tY

38. Makroökonómia 1. • 1. autonóm adó kivetése(jöv. függő adó, transzfer nincs) • Rendelkezésre álló jövedelem: • Yd = Y-Ta • A fogyasztási függvény: • C = Ca+ĉ(Y-Ta) = Ca+ĉY-ĉTa • Autonóm adó kivetése: • Csökkenti a fogyasztást ĉTa nagysággal. • Lefelé tolja a fogyasztási függvényt

39. Makroökonómia 1. C(Y) C Y ĉ(Y-Ta) ĉTa Ca Ca - Ta Fogyasztási függvény változása az autonóm adó hatására

40. Makroökonómia 1. • 2. jövedelemfüggő adókivetés • (transzfer, autonóm adó nincs) • Következmény: • Rendelkezésre álló jövedelem(tY) összeggel kisebb az összjövedelemnél • Yd = Y-tY = (1-t)Y • A fogyasztási függvénybe helyettesítve: • C = Ca+ĉ(Y-tY) = Ca+ĉ(1-t)Y

41. Makroökonómia 1. C C(Y) C = ĉY C(Y-tY) Y C =ĉ(1-t)Y Ca Y Y Fogyasztási függvény változása a jövedelemfüggő adó hatására

42. Makroökonómia 1. 3. transzferkifizetések (adó nincs) Rendelkezésre álló jövedelem: Yd = Y+TR Fogyasztási függvény: C = Ca+ĉ(Y+TR) = Ca+ĉY+ĉTR

43. Makroökonómia 1. C C(Y+TR) C(Y) ĉTR Ca+ĉTR Ca Y Fogyasztási függvény változása a transzferek hatására

44. Makroökonómia 1. • Végső javakra irányuló tervezett kiadások függnek: • rendelkezésre álló jövedelem • beruházási kereslet • kormányzati kereslet

45. Makroökonómia 1. • A beruházási kereslet • Beruházás: • új tőkejavak (üzleti célú, lakáscélú) • készletfelhalmozás • Üzleti célú beruházások függnek: • profitvárakozások • kamatláb • Beruházási függvény: • a beruházási keresletet mutatja • a profitvárakozások adott szintjén • a kamatláb függvényében

46. Makroökonómia 1. I Javuló profit vá-rakozás I2 I0 I1 I’(i) I(i) i i0 i1 Ha a profitvárakozások javulnak: jobbra tolódik el. Ha a profitvárakozások romlanak: balra tolódik el. Beruházási függvény

47. Makroökonómia 1. I I0 I0 Y Beruházási kereslet: Autonóm, jövedelemtől független változó!

48. Makroökonómia 1. G G0 G0 Y • Kormányzati kereslet: • politikai döntések függvénye • nem függ a jövedelem szintjétől, autonóm

49. Makroökonómia 1. • A tervezett kiadások függvénye • Tervezett kiadások elemei zárt gazdaságban: • fogyasztási, • beruházási, • kormányzati kereslet. • E(Y) = C(Yd)+I+G • A tervezett kiadások egyensúlya akkor áll be, ha: • a tervezett kiadások = a jövedelemmel (E = Y)

50. Makroökonómia 1. E E = Y C E(Y) D E A B 450 0 Y’ Ye Y’’ Y