Védikus kozmológia, buddhista pszichológia

1. Védikus kozmológia, buddhista pszichológia Szekeres András Márk

2. Henotheizmus • Egy istennek több alakja, hüposztázisa van. • A pillanatnyilag tisztelt alak tölti be a legfőbb isten szerepét. • Valószínű magyarázata az, hogy a különböző istenek különböző törzsekhez tartoztak főistenként. Mindenki a saját istenét helyezte központi helyre.

3. Védák • Négy véda van. Mindegyiket egy-egy papi „rend” használja. • Ríg véda: himnuszok, metrikus verselésben. Hótrik, a tűzpapok énekelték. • Jadzsur véda: áldozóigék, prózában. Adhvarju papok az áldozat kézimunka részét végezték. • Száma véda: dallamkincset írják le. Udgátri papok a feléneklők forgatják. • Atharma véda: magicizált ríg-véda himnuszok. Brahmanák, a felügyelő papok. i.e. 9. századba keletkezik, későbbi mint a többi.

4. Védák örökítése • Több iskola van, más verziókkal. Például különböznek abban, hogy van-e emberáldozat: • Krisna Jadzsur-véda fekete, Sukla Jadzsurvéda fehér. • Recsitálás útján szóban örökítették. Leírni csak az i.e. második században írták le őket (és a többi szöveget is). • Amikor leírták ügyeltek arra, hogy megőrizzék az eredeti kiejtést, különben elveszti mágikus hatását a himnusz. Nágari írás hangképzés helye szerinti abc-t használ. Rendkívül sikeresen a megőrzés. • Szöveget leírták samhitá módon, amely fonetikus leírás, és pada módon, ahol a hasonulásokat visszafejtették.

5. Ríg Véda • Tíz könyvből áll. • II.-VII. könyv a családi könyvek, ezek legkésőbb i.e.1000-re megvannak. • Csillagászati számítások alapján 4500-2500 között. • Másrészt sok a hasonlóság az iráni avesztával, amely úgy 1000 körül keletkezhetett. • 1500-ra valószínűsíthető a Ríg Véda összeállítása. A himnuszok lehetnek korábbiak persze.

6. IX. könyv egyidős a családi könyvekkel, szóma áldozattal kapcsolatos himnuszokat tartalmaz. • Ezután az I. könyv második fele keletkezett. • Ezt követte a VIII. könyv és az I. könyv első fele. • Végül a X. könyv került a gyűjteménybe. • Bráhmanák szerzőket felsorolnak, némelyik mitologikus. Női szerzők is voltak. • Kinyilatkoztatásnak tekintették, igazi szerzőknek az isteneket gondolták. A költők a rishik, azaz látók voltak.

7. Bráhmanák • Magyarázatok a védákhoz. • A Ríg Védához Áitaréja és Kausítaki bráhmana. • Fehér-Jadzsurvédához Satapatha bráhmana, két változata maradt fenn. • Fekete-Jadzsurvédához Taittiríja-bráhmana • Számavédához Tándja-Mahá bráhmaná. • Végül a későbbi Atharvavédához csatolták a Gópatha bráhmanát.

8. Védikus áldozat • Darsapúrnamászta-istí: Újhold és Telihold áldozatok • Két napos rítus. Első a családfő és felesége böjtöl. Az adhvarju előkészíti a tűzhelyet. • Fogadalomtevés „Ó Agni, Fogadalmak Ura! Megtartom fogadalmamat!...a hazugságból az igazságba lépek” • Satapatha bráhmana értelmezése „Valójában csak ez a kettő – az igazság és a hazugság - létezik, és nincs harmadik. Az istenek valóban az igazság, és az ember a hazugság. Ezért amikor azt mondja >>A hazugságból az igazságba lépek,<< akkor az emberektől az istenekhez lép át.”

9. Az áldozat • Az áldozatnak két funkciója van (mai értelmezések szerint). • Áldozat mint csere az istenekkel/szellemekkel. Latin dou ut des, azaz adok-kapok elv. • Áldozat mint transzformatív aktus: átalakítja az áldozatot, az áldozót, vagy akár az istent/szellemet.

10. Isteni áldozat • A vizet az áldozó ezekkel az igékkel vitte át „Ki kötöz oda téged? Ő kötöz oda téged. Kiért kötöz oda téged? Őérette kötöz oda téged” • A brámana szerint Pradzsápatiról van szó, a Teremtmények Uráról. Ő az áldozat is. • Satapatha Bráhmana VI.1.1-3. • Az ember feláldozása X.90.

11. Istenek visszateremtése • Mint látható ezek a rítusok az istent is transzformálják: életet adnak neki, visszateremtik. • Az istenek az áldozatból és a himnuszból születnek (a dévák, az asurák nem). Az isten a szóban lakik.

12. Visvakarman • Mindentformáló X.81.,X.82. • X.82./4 Wendy Doniger féle fordításában még jobban kijön: • To him the ancient sages together sacrificed riches like the throngs of singers who together made those things that have been created when the realm of light was still immerged in the realm without light

13. A teremtés himnusza X.129. • A teremtés szóval zajlik. • Hogyan lehet a semmiből valami kérdése • Absztrakt fogalmak deifikálása elkezdődik: Brihaszpati az Ima Ura. Pradzsápati, a Teremtés Ura.

14. Bráhmanizmus kora • Észak Indiában történik, 1000-600 között. Törzsfőnök helyett királyok jelennek meg, kialakulnak a várnák (kasztok), papság hatalma nagy. • Papság által felkent királyok királyságai és ksatriják köztársaságai jellemzik. • Kezdetben Agni és Átman van a fókuszban, a tűzáldozat kapcsán kezdődnek a kozmológiai spekulációk. • Rítus pontos végrehajtása fontosabb, mint az istenek. Szertartások célja már nem világi haszon, hanem Brahmannal, a végső/alapvető létezővel való egyesülés.

15. Áldozatok mérete megugrik: száz marha feláldozása. Bráhminok fizetsége is megnő, meggazdagodnak. Azonban gazdaságilag pazarlás, nép körében az étel-, ital-s és virágáldozat kezd elterjedni (Indusi eredetű). Több pap remetének áll, titkos iskolák alakulnak. • Várnák eleinte még nem szigorúan örökletesek. Ebből erednek az életszakaszok: guru mellett tanulás, szakma kitanulása, családfői élet, erdei remeteség, vándor aszkétaság. Manu törvénykönyve

16. Áranjakák és Upanisádok • Az erdei remeteség és vándor aszkétizmus szokása során várnától függetlenül meditáltak filozófiai spekulációkról. • Heteredox tanok alakultak ki, a hivatalos kultusz mellett. Bráhminok megpróbálták kikémlelni ezeket. • Eme tanok befogadását mutatja, hogy az áranjakákat (erdei bölcseletek) és upanisádokat (melléülések) a védákhoz kapcsolták, mint Védánta, a védák vége. Ezzel lezárul a sruti (kinyilatkoztatás) gyarapodása.

17. Az upanisádokban Átman a teremtéssel, a világgal válik egésszé. Eredetileg az ént, illetve a lelket jelenti, amely az élőt az élettelentől megkülönbözteti. • Brahman az Ige, a teremtő. Egyik változat szerint a világ (Átman) több mint Brahman. Ez Brahman önmagát felülmúló teremtése. • Másik változat szerint Brahman önmagában egész, és a világ, csupán Mája, azaz káprázat, illúzió.

18. Újjászületés tettek és vágyak alapján. • A vágy nélküli kiszabadul az újjászületés körforgásából a szamszárából, és Brahmanba jut. • Jádzsnyavalkja és Dzsanaka beszélgetése. • A bráhmanista megoldás az Én (Átman) és a Brahman azonossága. • Ennek a felismerése a cél. (v.ö.:gnózis). “Ifjú a halál országában”

19. Buddhizmus • Gautama Sziddhárthais ksatrija származású, önsanyargató remete volt, azután vándor koldusnak állt. Önsanyargatást értelmetlennek találta. • Hét héten át ült egy asvattha-fa alatt, ahol Megvilágosodott, azaz Buddha lett. • Szenvedés oka a vágy, a létszomj, amely a nem-tudásból származik. • Harminc évig prédikált, a helyes szerzetesi életmódról.

20. Buddha maga metafizikát nem tanított, istenek létéről, a védák szentségéről nem nyilatkozott. • Vakok tapogatják az elefántot • Folyón átkelve nem kell a tutajt cipelni. • Nyíllal ütött sebet gyógyítani kell, nem magyarázni. • A nirvána még életben elérhető. • Buddha mint „pszichológus”

21. Négy nemes igazság • Szenvedés természete: minden szenvedés • Szenvedés forrása: a vágyakozás, e miatt születünk újjá • Szenvedés megszűntetése: a vágyakozás megszűntetése • Szenvedés megszűntetéséhez vezető út: a Nemes Nyolcrétű Ösvény

22. Szenvedés természete • Születés, halál, betegség, nem megkapni amit akarunk, elválni a kellemestől, félni, hogy elveszítjük ami fontos – ez mind-mind szenvedés. • Függő keletkezés tana: nincs önálló, örökkévaló dolog. Minden változik, múlandó, ezért el fogjuk veszíteni. • Ezért ragaszkodás hozzá szenvedéshez vezet.

23. Szenvedés forrása • Amihez ragaszkodunk ahhoz tévesen azonosulunk, és amikor elmúlóban van szenvedünk. • Triviális példa: ragaszkodás vagyontárgyainkhoz (Lásd Fight Club: You are not your car!) • Buddhizmus ennél tovább megy, a testünkkel is tévesen azonosulunk, tévesen ragaszkodunk hozzá (Második nyíl)

24. Öt Halmaz (Szkandha) • Ezek alkotják a világot. Pszichológiai kategóriák, a világ az elménkben van • Anyag • Érzés • Érzékelés, kogníció, megkülönböztetés • Mentális formációk (szokások, vélekedések, gondolatok) • Tudat • Ezekkel tévesen azonosulunk, ezekhez helytelen mód ragaszkodunk!

25. Szenvedés megszűntetése • Ahhoz, hogy a vágyakozást, ragaszkodást megszűntessük tudatosítanunk kell magunkban, hogy tévesen azonosulunk az Öt halmazzal. • A szenvedés megszűntetésének a kulcsa tehát a helyes tudás. • Buddhizmus a tanítás vallása. Buddha szerepe hogy tanít. Buddhizmus három ékköve.

26. Nemes Nyolcrétű Ösvény • Etikai kódex és meditációs gyakorlatok • Helyes nézet (buddhizmusé), helyes szándék, helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes éberség, helyes meditáció • Meditáció lényege hogy a bennünk felmerülő mentális konstrukciókat megfigyeljük

27. Anatman tana • A megfigyelés által tudatosítjuk, azonosítjuk őket, ezáltal világossá válik hogy ezek velünk nem azonos létezők. • Önvizsgálattal elidegenítjük magunktól érzelemvilágunkat, vágyainkat, félelmeinket • Ezt végigcsinálva eljutunk a felismerésre, hogy az Öt Halmazt félretéve nem marad semmi, nincs is énünk. • Ez a nirvána elérésének a kulcsa

28. Buddhától a Mahajánáig • Buddha után kolduló szerzetesek és világi hívek • Szerzetesek esős évszakban összegyűltek, később támogatók kolostorokat alapítottak. • Buddha tanait összegyűjtötték, alapvetően szerzetesi szabályzatként. • A Kis Kerék (Himajána) irányzatnak a mai napig ez van a fókuszában. • Burmában és indokínában terjedt el, ma már csak a Theravada irányzata van.

29. Mahajána • Nagy kerék (kocsi, út) a jelentése. A név értelme: a Nirvána nem csak egy módon, a szigorú kolduló szerzetesrendek előírásai szerint érhető el. • Indiától nyugatra, majd Tibetet északról megkerülve Kínába, és annak vonzáskörzetébe jutott el. • Több szútrából csak a kínai fordítás maradt.

30. Anátman, azaz Átman nélküliség, nincs örök lélek. Az egyén csupán fizikai és mentális részek ideiglenes konfigurációja. (nem csak egyénekre igaz). Ennek felismerése segít abban, hogy ne kapaszkodjon ebbe a téves énbe a buddhizmus követője. • Sunjáta, azaz üresség tana. Semmi sem önálló létező. Nágárdzsuna mondja ki, hogy minden üres, semminek sincs saját természete.