Buddhista logika és paradoxonok

1. Buddhista logika és paradoxonok Szekeres András Márk

2. Nágárdzsuna • Vallásos irányzatok vitái megteremtették az érvelés tudományát. • Nágárdzsuna i.sz. 150-250 között élt. Mahajána iskola nagy alakja. • Nála már érett formájában megtalálhatóak a buddhizmus metafizikai tanai. • A függő keletkezés tanát vizsgálta, és ennek következményeit.

3. Ez a tan Buddhától származik és lényege, hogy minden azért jön létre, mert valami okozza (valamitől függ). Az oksági gondolkodás alapelve is ez. Indiában, mivel ciklikus világképük van, nem merült fel a legelső ok (primus motor) problémája. • Ellenben Nágárdzsuna más jellegű paradoxonokat vezetett le belőle.

4. Tanai versként maradtak ránk. Ezek amolyan memoriterek voltak, amik segítettek megjegyezni a tant, amelyet szóban magyaráztak meg. • Ezért fontosak a kommentárok, amelyekben már leírták a magyarázatokat is, azonban ezek több évszázaddal későbbiek. • Nágárdzsuna fő műve a Középút Alapversei. (Részletek következnek, nem feltétlenül sorrendben)

5. Nágárdzsuna bevezetője „Hódolok a tökéletes Buddhának, A tanítók legkiválóbbjának, Ki a függő keletkezést, az áldottat, A sokféleség nyugvását tanította: Nincs szűnés, nincs keletkezés, Nincs megsemmisülés, nincs öröklét, Nincs egy, nincs más Nincs jövés, nincs menés”

6. A keletkezés és az okság vizsgálata • „Négy feltétel van: az ok, a tárgy, a közvetlen megelőző, valamint a meghatározó. Ötödik feltétel nem létezik.” • Ez a buddhista logika elfogadott tétele. • Az ok valaminek a fő oka (pl a mag a hajtásé). • Tárgyi feltétel az a tárgy, ami alapján létrejön a tudattartam. Látható tehát hogy itt a tudatban levő létezőkről van szó, nem a külső világban • A közvetlenül megelőző az, amikor a mag megszűnik mag lenni, és hajtássá válik. • A meghatározót mi úgy mondanánk: szükséges feltétel.

7. „A létesülők önnön természete feltételeikben vagy egyebekben nem rejlik benne. Ahol nincs öntermészet, ott mástermészet sincsen.” • „Ezeket feltételeknek hívják, mert ezektől függve keletkeznek azok. Miért, hogy ezek nem nemfeltételek addig, amíg nem keletkeznek azok?” • „Sem nemlétező, sem létező dolognak, Feltétele nem lehet. Ha nem létezik, minek lesz a feltétele? Ha létezik, minek a feltétel?”

8. A kérdés, hogy a létrejövő létező hol van létrejötte előtt? • Az érvelés lényege, hogy amíg nem jön létre az okozat, addig nem lehet ok-okozati viszony. Ekkor viszont ok-okozati viszony nélkül nem tekinthetünk semmit se oknak. • Ha azt mondanánk, hogy valami az okot okká teszi, akkor a végtelen regresszió hibájába esnénk, ugyanis ennek az eseménynek is meg kellene állapítanunk az okát. • Ez után a másik három feltételt könnyű cáfolni.

9. „A következmény nincs benne a feltételeiben, Sem külön-külön, sem összességükben. Ami nincs meg a feltételekben, Az feltételekből létre hogyan jöhet?” • „Ha az is keletkezhet a feltételekből, ami nem létezik bennük, Akkor miért nem keletkezik Nemfeltételekből is következmény?” • „Sem magából, sem másból, sem mindkettőből, sem ok nélkül, sehol, semmilyen dolog, sohasem keletkezik.”

10. Mozgásról • „Nos, a járva járt nincsen, S nincs járva a járatlan sem. Járttól s járatlantól elvált Járva-levő ismeretlen”. • Más fordítása „Ott, hol a mozgás elmúlt, mozgás nincsen. Ott, hol lesz majd a mozgás, mozgás nincsen. Ezektől különválaszthatóan nincsen olyan hely, Ahol jelenleg mozgás van.”

11. „Hogyan rendelhető járás az éppen járva-levőhöz, ha járástalan járva-levő eleve nem lehet” • „Aki a járva-levőhöz járást rendel, Az járástalan járva-levőt Kénytelen elfogadni. Hiszen >>járva van a járva-levő<<„ • „Ha járással bíró a járva-levő, akkor két járás a következmény: az egyik, mely révén a járva-levő van, a másik, ami majd azon van” • „Ha két járás a következmény, két járó alanynak kell lennie, hiszen járó nélkül járást elfogadni nem lehet”

12. Az érvelés a nyelv szintjén zajlik, ami egyben a gondolkodás szintje is. • Mind a járás, mind a járva-levő ugyanazt az információt hordozza. • Hol történik a járás? A járva levőn. De ezt hogy tudjuk meghatározni, ha minél jobban „rázoomolunk”, és már nem elég az, hogy „ez a csempe”? Úgy, hogy amin épp járunk. Vagyis: a járás épp ott történik, ahol épp járunk. • Ez viszont nem válasz, egyik a másikat határozza meg.

13. Ugyanezt a paradoxont mutatja ki ezután a járó és a járás viszonyában is. • Más féle paradoxont vet fel a járás kezdetének a kérdése. • „Járás kezdetét megelőzően még nem létezik az a járva-levő vagy járt, ahol a járás elkezdődhetne. A járatlanon pedig hogy lehetne járás?”

14. A változás problémája • XIII. fejezet • Opponens kérdése:„Ha öntermészet nem létezne változása minek lenne?”, amire a válasz „Ha öntermészet létezne, változása minek lenne?”. • „Ha egyazon dolog változna meg, maga a tej lenne az aludttej. Következésképpen az aludttej másból, mint tejből kell legyen.” • „Sem ugyanannak, sem másnak nem lehet változása. Így hát a fiatal nem öregszik, és az öreg sem öregszik”.

15. Hasonló paradoxonokkal foglalkozik az érzékelésnél, a tárgyakat alkotó anyagok és a tárgyak formái között, stb. • Az üresség tanát fejti ki. • „Aminek megtévesztő a természete, az valótlan – mondta a Magasztos” • „Ha az, ami megtévesztő, valótlan, akkor mi az, ami megtéveszt? A Magasztos az ürességre világított rá evvel a mondásával”

16. Nágárdzsuna nem nihilista, nem azt mondja, hogy a dolgok nem léteznek. Szerinte a létezés és a nemlétezés megkülönböztetés hamis. Üresség alatt az állítások, elméletek ürességét érti. • „Ha létezne valami nemüres, akkor létezne valami üres is. De mivel semmilyen nemüres nem létezik, Hogyan is létezne az üres?” • „Az üresség minden nézet eleresztése, így mondták a Győzedelmesek. S menthetetleneknek nevezték azokat, akiknek az üresség a nézete”.

17. Lélekvándorlás problémája • „Miközben megragadástól megragadásig vándorol, elhagyja a létet. Megragadás nélkül, a létet elhagyva ki ő? És mihez vándorol?” • „A kötelék csak akkor kötne, ha a megkötendő előbb létezne. De a nem létezik. A többit a járt, a járatlan és a járva-levő útnál már elmondtam.” • „A szabadság a karma és a szenvek elfogyásából fakad. A karmát a különbségtevés szüli, a különbségtevést pedig a sokféleség. A sokféleség azonban az ürességben megszűnik.” • „Mikor a tudat működési területe eltűnik, A megnevezhető is eltűnik. A jelenség-valóság, mint a nirvána, nem keletkező és nem megszűnő.”

18. Az ellenvetések megsemmisítése • Nágárdzsuna egyik műve, amelyben megvédi tanait. • A megismerés eszközeinek igazolása, 5-6. vers és 31-34,41-43,49,51 • Név létezéséhez a jelöltnek léteznie kell 9,57-59 • Tagadáshoz kell léteznie a tagadás tárgyának 11,61-63 • Nágárdzsuna tanának célja 64.

19. „Megszűnik minden gondolat,megszűnnek a szavak, csend van. Buddha, sehol senkinek, semmilyen tant nem tanított.”