A korai intervenciós intézményrendszer hazai m ű ködése

1. A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése

2. A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése • FSZK szakmai koncepciója alapján • TÁRKI-TUDOK Zrt.-vel együttműködésben • legátfogóbb hazai kutatás • Kutatási időszak 2008. • Zárótanulmány 2009.

3. A kutatás céljai • Átfogó képet adjon az eltérő ágazati irányítás alá tartozó területek rendszeréről. • Feltárja a kora-gyermekkori intervenció teljes rendszerét (ellátottak körét, a szakember-ellátottság, személyi-tárgyi feltételek, módszerek, nyilvántartás, jogi szabályozás, finanszírozás) • Leírja ellátásokra, juttatásokra, szolgáltatásokra való jogosultság megállapítását biztosító "intézmény-rendszer" működését. • A koragyermekkori intervencióban közreműködő szakemberek hazai alapképzésének feltárása.

4. Megválaszolandó kérdések • Mi van – mi áll rendelkezésre? • Milyen személyi, tárgyi feltételek között működik a kora-gyermekkori intervenció? • Kik részesülnek kora-gyermekkori intervencióban? • Milyen információkkal rendelkeznek a szereplők és ezek az információk utalnak-e hálózatszerű működésre?

5. A kutatás kiinduló hipotézise Hatékonysági problémák • nem kellő mértékű és minőségű az információáramlás • korai intervenció rendszerszerű működéséről kevés az alapinformáció • szülők gyakran nem igazodnak ki az intézményrendszerben

6. Minőségi, eredményességi problémák • a szűrő-jelző rendszer túl késői életkorban jelzi és szűri a gyerekek fejlődésbeli problémáit • későn kapja meg a gyermek a szükséges fejlesztést • nem a neki megfelelő fejlesztéshez jut hozzá

7. Méltányossági problémák • egyenlőtlenségek tapasztalhatók a korai intervenciós csomagok tartalmát és minőségét illetően • illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén

8. Eszközök, adatbázisok Kvantitatív - on-line kérdezés a védőnők körében (mintegy 600 értékelhető kérdőív) • - postai kérdőív a korai ellátórendszer intézményvezetői körében (mintegy 100 intézményvezető válaszolt) • - postai kérdőív a sérült gyermekek szülei körében (800 kérdőív plusz 150 on-line) • - másodelemzés (Kir-Stat) Kvalitatív • - interjú a szakemberekkel (mintegy 70 interjú) • - fókuszcsoport szülőkkel, védőnőkkel és szakemberekkel (15 db) • - dokumentumelemzés (törvények, jogszabályok, képzések, fejlesztési elképzelések) Végeredmény: 400 oldalas zárótanulmány, 12 háttértanulmány, adatbázisok

9. Az érintettek köre • Azt mondhatjuk, hogy mintegy 9-10 ezer hat év alatti korai fejlesztésre szoruló gyerek van (nem feltétlenül már a születés időpontjától), • és ebből mintegy 5-6000 gyermek kap intézményes ellátást. Vagyis több gyermek kap ellátást, mint amiről a hivatalos statisztika tud (2007-ben 2500 gyermek a szakértői bizottságok adatai alapján), ugyanakkor mintegy 30 százalék lehet az ellátatlan gyermekek aránya. • A fejlesztett gyermekek több mint felét Budapesten látják el (miközben itt a 0-4 éves népességnek csak 14%-a lakik). • A legnagyobb ellátási gondokat az észak-magyarországi régió mutatja, amelynek megyéi szinte minden mutatóban alatta vannak az országos átlagnak.

10. A védőnők szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak, a korai fejlesztő intézményekbenfejlesztett gyermekek és a 0-4 éves népesség aránya megyénként, 2007

11. Tendenciák • a korai fejlesztésben résztvevő gyermekek száma évről évre nő, mintegy 20 százalékpontot emelkedett 2005 és 2007 között Tábla: Az intézményes korai fejlesztésben részesülő gyermekek száma 100 intézmény adatai alapján

12. A védőnők szerint országos átlagban mintegy 33 százaléka a rászorulóknak nem jut korai fejlesztésbe Ez több tényezőből is adódik • a szűrés és a jelzés minősége nem megfelelő • a fogyatékosságot nem ismeri fel, vagy el a szülő • a korai fejlesztésben való részvétel túl nagy terhet ró a családra nemcsak anyagi értelemben • nincs megfelelő intézményi kínálat elérhető közelségben

13. A korai fejlesztésből való kimaradás oka a védőnők szerint régiónként, 2007 (1-5-ig osztályzat)

14. 6 éven aluli sérült gyermekek fejlesztési költségei havi átlagban a fogyatékosság típusa

15. Költségek alakulása régiónként

16. 60000 51981 50000 40000 33310 28723 30000 20000 14185 10000 0 nyolc általános vagy kevesebb szakmunkás érettségi felsőfok Mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermek fejlesztési havi költsége az anya iskolázottsága szerint

17. A szülők által igénybevett támogatások

18. A védőnők által a szülőknek ajánlott különböző ellátások, térítések

19. Ki észlelte a problémát?

20. Ki észlelte a problémát?(Szülői vélemények alapján) Várandóság, születés nagyobb arányban ismerik fel egészségügyi dolgozók (33-55%) Hazaérkezés után nem orvos jelezte a problémát (18-33%) 40%-a saját bevallása alapján vagy nem kapott megfelelő jelzést az egészségügytől, vagy nem időben kapta ezt.

21. A védőnő tájékoztatása, ha körzetében sérült csecsemő születik (%)

22. A különböző mértékben sérült gyermekek aránya a szülők iskolázottsága szerint • Azt látjuk, hogy a súlyosabb halmozódás egyenlő mértékben szerepel a családokban, míg az enyhébbek már nem. • Az, hogy az iskolázatlanabb szülők közt kevesebb enyhe sérültet találunk oka lehet részben a jelző-szűrő rendszer lukassága, de ugyanígy közrejátszik a szülőnek a probléma iránti alacsonyabb érzékenysége.

23. Kedvező tendencia

24. Út a korai fejlesztésbe Ki javasolja? • Hasonló helyzetben lévő szülő • PIC/NIC centrum • házi gyerekorvos, védőnő Vidéken egészségügy Szakértői Bizottságszolgáltatók Budapesten szülők, eü. szolgáltatók  Szakértői Bizottság

25. Korai fejlesztés szereplői

26. Szülők tájékoztatása

27. Szülés közbeni komplikációk(szülői válaszok alapján) a szülés lefolyása alatt illetve közvetlenülutána komplikációk merültek fel (60%) • ismerte a diagnózis tartalmát (47%) • nem ismerte, de tudta, hogy van (12%) • nem készült diagnózis (22%) • nem tudja (13%)

28. Kommunikáció a szülés lefolyása alatt illetve közvetlenülutána komplikációk merültek fel (60%) • 31 %-ukkal senki nem beszélt arról, hogy milyen kockázatok merültek fel a szülés közben vagy közvetlenül utána • A szülők kevesebb mint a fele (43%) kapott útmutatást arról a kórházban, hogy hova forduljon (leginkább a kórházi gyermekorvostól) • A többség (85% felett) megfogadta a tanácsot