„ Keveréklények” Hieronymus Bosch festészetében

1. „Keveréklények” Hieronymus Bosch festészetében Keveréklény: alvilági hatalmak attribútumai, v. a hamisság, kettős természet büntetésének jelképei a keresztény művészetben Szimbiózis: életközösség, két v. több különböző szervezet együttélése

2. Utolsó ítélet

3. Néhány kérdés elöljáróban • Ki volt Bosch? • Milyen hatások inspirálták soha nem látott lényeinek megalkotásában? • Festői korszakok v. egyidejűség? (Kronológia híján) • Mi lehetett a festő célja ezekkel a teremtményekkel? Mely műveiben fordulnak elő keveréklényei? • Kik lehettek e művek megrendelői? • Hogyan érvényesült a festői szabadság a művészi konvenciók szigora ellenére? • Hogy fér össze a szakrális a groteszkkel (profánnal)? • Hogyan tolerálta az adott kor ezeket a szokatlan műveket?

4. „Alig valamit tudunk tényszerűen erről a XV. századi németalföldi festőről. Azt sem tudjuk, hogyan jutott azokhoz a különös témákhoz, amelyeknek segítségével oly önkényesen hátat fordított az egyházi művészet hagyományainak. Jelképeinek értelme már ködbe veszett, s így lezárult a festő rejtett énjének feltárásához, s ezzel együtt művészetének forrásaihoz vezető út. Gondolatvilágának tára nem nyílik meg előttünk, pedig a kései középkor ikonográfiája jól ismert. Ám hermetikus zártságuk ellenére Bosch jelképei kétségkívül tudatosan törekszenek egy világ kifejezésére. Nem feltételezhetjük, hogy ezek a művek egy megszállott kiszámíthatatlan látomásai volnának, hiszen a fantazmagóriák oltártáblákon jelennek meg és ezért nemcsak jelképek, hanem hitvallások is. Egykor érthetőknek kellett lenniük, hiszen be kellett tölteniök feladatukat: a lelki épülés szolgálatát.” (Fraenger)

5. Nem könnyű a középkori ember lelkivilágának megértése, sok száz év és sok száz paradigma-váltás választ el minket tőlük. Adott egy minden ízében a középkorhoz kötődő festő, akinek munkásságát lehetetlen elválasztani a 15. század véres sárból és hófehér áhítatból kevert világától, a groteszk vízköpők, a skolasztikus példázatok és a képzeletgazdag misztika valóságától. Átmeneti kor gyermeke: a keresztény múltban gyökerező, de már felszabadulóban lévő, tépett lélek. Néhány – a korra jellemző - tényező, amely hatással lehetett Bosch festészetére:

6. Inspiráló benyomások Hertogenboschi katedrális támpillér-lovagjai Az ördög megtévesztő metamorfózisai? Frau Welt-ábrázolás (Wormsi dóm)

7. Sebastian Brant: A bolondok hajója (1494) Visio Tnugdali? XII. sz. pokol-látomás és egyéb „útikalauzok”? (Hertogenbosch 1484) (Magyarul a Sándor-kódexben: Tundalus pokoljárása) Haláltáncok (macabre)? Világvége-víziók? (Világvége-előrejelzés 1524. II. 25-re) • Jelenések könyve? • Kódex illuminációk? • Geertgen tot Sint Jans hatása? • „Boszorkánypöröly” illusztrációk? • Korabeli orvosi könyvek (Paracelsus) „A világ gyáva, romlott és roskatag, ósdi, sóvárgó, zavaros beszédű; akár férfi, akár nő, mind bolond... most már tényleg a vég közeleg... minden rosszul megy… „ Eustache Deschamps (1346-1407) Bosch „…ordétások az eget feléri vala".

8. Egy epizódhárom megjelenítése a Visio Tnugdali-ból: a Szörny Limbourg testvérek (Berry herceg zsolozsmáskönyve) Simon Marmion „… szörnyeteg, amely hatalmas volt és förtelmes…, és felfalt minden lelket, kiket szörnyen megkínzott csőrével és karmaival. És ha már elnyelt valakit ez a rém, az altestén kibocsátotta…” Bosch

9. Clown-os, burleszk misztériumjátékok? • Népi hiedelmek, folklór? • Brabanti közmondások, beszédfordulatok? Verbális metaforák látvánnyá transzformálása? • (Bax, Marijnissen) Bestiáriumok? (Az állatvilágot vallási, erkölcsi párhuzamokon keresztül bemutató középkori művek – Előzménye:Physiologus c. kora keresztény mű) • Hallucinogének? • Túlzásba vitt böjtölés? • Démonomániákus fantázia szüleményei? Historia Natural (Plinius el Viejo)

10. Az egyház belső ellent- mondásainak, morális hanyatlásának karikatúrája? Szatirikus célzás az inkvizícióra ?

11. Devotio moderna hatása? • 14-15. sz-i misztikus szerzők teológiai spekulációi (Karthausi D., Kempis T., Erasmus) - Eretnekgyanús szekták, vallási közösségek: • Hieronymiták (Közös Élet Testvériség) • Szabad Szellem Testvérei, Adamiták(a „sátán zsinagógája” - Fraenger - Szinkretizmus-elmélet (Lynda Harris) stb.

12. Kempis Tamás: Filótea I/XV. A pokol „…Képzeletedben rajzolj magad elé egy várost, amelyre sötétség borul, s amely bűzös kén és szuroklángokkal ég, e város tele van kétségbeesett lakosokkal, akik sem elmenekülni, sem meghalni nem tudnak. Miként az imént leírt város szerencsétlen lakosai a borzalom tengerében, éppúgy vannak az elkárhozottak a pokol örvényében. Minden érzékük, testük minden része kimondhatatlan gyötrelmeket szenved, amiként ugyanis minden képességeiket a vétkezésre fordították, éppúgy szenvedik mindazokat a kínokat, amelyekre a bűn rászolgált. Szemük a bűnös tekintetek miatt az ördögnek borzasztóan rút alakját s az egész pokolnak képét fogja látni. Egyebet sem lehet hallani, mint sírást, jajveszékelést, kétségbeesést, káromlást, ördögi beszédeket, amelyek mindmegannyi gyötrő büntetései a hallás által elkövetett vétkeknek, s ugyanez áll a többi érzékről is…”

13. Patológiás téveszmék? Freskó a volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet falán

14. Martin Schongauer (1430-1491) Korábbi művek hatása?

15. Dierick Bouts (1410? - 1475) Elátkozottak

16. A fenevad reggelije (freskó a pisai dómból)

17. Egy fontos levél: "Bosch sohasem festett olyasmit, ami a körülötte érzékelt természetes világnak a határait átlépte volna, hacsak nem pokolról vagy purgatóriumról szólt:egyszóval leleményei igen különös, ámde létező dolgok megfigyeléséből fakadtak. Ezért is állítható általános érvényű szabályként, hogy bármely festmény, mely fertelmes dolgokat vagy olyasmit ábrázol, ami a természet határait átlépi, de nem poklot vagy ezzel kapcsolatos "motívumot" jelenít meg, hamisított vagy apokrif műnek tekinthető...„ Felipe de Guevara levele II. Fülöpnek, 1563 előtt

18. Előfordulások Bibliai témájú festményein - bár sajátosak és másokhoz nem hasonlíthatóak - még nem, vagy csak elvétve találunk szokatlan teremtményeket, egy-egy ördögöcskét, csontvázat, jól bevált pokolbeli rekvizitumot. Halálról, bűnről, vezeklésről, büntetésről, pokolról, purgatóriumról, szentek megpróbáltatásairól, kísértéseiről szóló műveiben aztán annál inkább, legnagyobb számban a Szent Antal megkísértése c. triptichonon találkozunk velük. Bosch a hagyományos pokolbéli faunát új és még rémisztőbb fajtákkal gyarapítja, amelyeknek komplex formái nem is írhatók le pontosan. Emberi és állati tagok bizarr elegyéből állnak, amelyhez olykor egy-egy élettelen tárgy is kapcsolódik. Az isten törvényei szerint berendezett természet szétzilálódik a káoszban…

19. Szent Antal megkísértése

20. Szent Antal megkísértéseNéhány művészettörténészi megközelítés W. Fraenger (1963): Bosch Jacob van Almaengien eretnek szektájának tagja volt, a triptichonban a tanulmány szerője kultikus témát lát, amely egy konkurrens szekta feletti győzelem emlékére készült a szekta kultikus gyülekezőhelye számára, ahol mint egy allegórikus emléktábla a konkurrens szekta felett aratott győzelemre emlékeztette a tagokat. Vieira Santos (1953) úgy véli, hogy Bosch e művében ez eretnekség ellen, de különösen a középkor egyes alkimistáinak és mágusainak vak és mértéktelen önhittsége, a mindeneknél nagyobb és ráadásul mérhetetlenül elharapózott eretnekség ellen akart küzdeni festői eszközökkel. Delevoy (1960) szerint viszont az alkotás Bosch vízióinak kozmikus jellegét mutatja, amely a középkori gondolkodás minden formáját egyesíti. És mégis, a kellemetlen jelenségek antológiáját olyan kritikai szellem hatja át, amely egy új világról ad hírt: a mágiáról szőtt álom felszabadítja a tudomány szellemét. Tolnay Károly (1965) azt állapítja meg, hogy Bosch a gonosz átka alatt nyögő világot ábrázolja. Marijnissen (1972) mindennél előbbre helyezi a szent rendíthetetlen állhatatosságát. Bármit tesz is a démon, hiábavaló… Wolfgang Wintermeier

21. Milyennek gondoljuk a poklot? Vajon hogyan változott az évszázadok során a pokol topográfiája? Az elkárhozott lelkek földje rendkívüli hatást gyakorolt az alkotó elmékre. A költők, képzőművészek mindig is erősen érdeklődtek a téma iránt, és számtalan igen érdekes feldolgozás született. A pokol teológiai értelemben negatív fogalom, az emberek többsége számára mégis valóságosabbnak tűnik, mint Tündérország, Atlantisz, a Valhöll vagy más, képzelet szülte helyek. Ez annak tudható be, hogy az alvilág föltérképezése rendkívül fontos szerephez jut a több évezredes hagyományban, és a pokolról bennünk élő képre az alkotó fantázia, az elemző érvelés, a diktatórikus dogmák, valamint az egyszerű és a komplex hitrendszerek egyaránt rányomták a bélyegüket. A képzelet történetében a pokol a legnagyobb szabású építmény, amelynek „főépítészei” olyan szellemóriások voltak, mint Homérosz, Vergilius, Platón, Szent Ágoston, Dante, Bosch, Michelangelo, Milton, Goethe, Blake, és még folytathatnánk a sort. A pokol leírását mindig sokkal inkább szó szerint vette a nép, talán azért, mert könnyebben érthető. A mennyország spirituális, a bűnös lelkek viszont furcsamód valószerű, hús-vér világban sínylődnek. A pokol kínjai valódi fájdalmat okoznak, légköre embertelen. Ugyanakkor baljóslatúan izgalmas hely is, ami a mennyek birodalmáról nem mondható el. (Alice K. Turner)

22. Gnómok, torzszülöttek – emberalak hiányzó v. többlet -tagokkal A pokol és a kárhozat lényeiSzörnytipológia

23. Tanulmányrajzok

24. „…ha olyanok nem lesztek, mint a gyermek, nem mentek be a mennyek országába” (Mát.19,14) - (vallási infantilizmus) „Haspók” „Egészen hassá változva, s hozzá még süvegbe és cipőbe bújtatva ez a torzszülött a matriarchális archetípushoz való lehető legnagyobb hasonulást ábrázolja, ami végül még férfipredikátumának elnyomásában is megnyilvánul… Ilyen hermafrodita keveréklény a mi torz emberkénk. Hiszen nincs neme, s ez az androgün nem-felettiségbe emelné: kárhoztatandó elrugaszkodottságának azonban az a büntetése, hogy az idomtalan anya-gyermek köldökét fényes kard fúrja át…” „Járókás öreg” „Hogy mi lesz abból az emberből, aki elkötelezte magát a békamisztérium örökös anya-gyermekség állapota mellett, azt a szerencsétlen öreg torzalakja szemlélteti, aki…egy kisgyerek járókájában vánszorog. Merev szemű, fanatikus feje állig, kar nélküli teste bokáig van … bepólyázva, ruhája a földet söpri, hogy a földdel való minél intenzívebb kapcsolat létrejöjjön. Hasonló okokból sétál a vén bolond mezítláb egész életén át.” „Lábasfejű” „Fölényes, nagyon művelt arcú, test és kar nélküli áldozó a kelyhet a térde közé szorítja, miközben békához hasonlóan terpeszkedik. A csupán cerebrális és genitális részből álló alak – fenekének meztelensége miatt szodomitának látszik – igazi „béka fia”… A serleg felhajtásának szégyenletes kitárulkozás a következménye. Valóban ördögi kísértés ez: a szentségtelen obszcenitás Antal szeme láttára történik.” A kacér és nadrágtalan vakarcsban Bosch nyilvánvalóan ismerőst feketített be…

25. Ember-állat hibridek

26. Rovardémon Golyóhasú, darázsderekú törpét látunk itt, szalamandrafarokkal és hegyes szárnnyal. Fekete kreppfátyla után ítélve kanonok lehet…Fanatikus arc tekint ránk, melyet az orron ülő csíptető azzal a tudományossággal jellemez, mely a sötétagyúak sajátja…A kis szörnyeteg hasába döfött nyíl (és a pajzsok) arra vall, hogy itt valamilyen nagyon is határozott ellenséget vettek célba, és találtak el. Hogy ez a figura gyújtogató és bajkeverő, az abból is kitűnik, hogy a fején gyújtógolyló füstölög, és hogy a kártékony bogár lerakta petéit Szent János sziklája előtt. …Bosch a tisztátalan fajzatot háromágú szigonnyal látta el, ezt pedig a mohó önzés állandó szimbólumaként szokta használni. …A korábbi álcázásból kitárulkozó, szinte portrészerűen valódi besurranó ezek szerint az egyházellenes karikatúrák sorába tartozik, ugyanúgy, mint az …örökséget hajhászó apáca v. a Szénásszekéren garázdálkodó kapzsi kolduló barátok. Légi teremtmények Máig sem sikerült olyan magyarázatot találni rájuk, amely kiállná a tárgyilagos felülvizsgálat próbáját. Fraenger szerint az oroszlántestű sas egy géniusz, aki a mélységből az örök életbe ragadja a teknőst, a mocsár káoszába süllyedt állatot. Valamennyi repülő lény azt illusztrálja, hogy hal és madár, tenger és levegőég az örök éterbe tér vissza.

27. Ember-tárgy-állat Ember- növény

28. „Kacsahajó” Az alak talánya könnyen megoldható: itt a nemzett „látó” áll szemben a vak „nemző” hatalmakkal. Mulandósága tudatában elégedetlenül szorong az önelégült matéria: a víztükör és a tiszta szellem: a papírtekercs között. „Libalovas” A csupasz liba, tojás formájú testével az anyagi világ őselvét: a Matériát ábrázolja… A liba gégéje, különös feje phallikusan értelmezendők. A nemzésnek az anyagi világban rejlő képességét jelentik, ahol a nemző és a világra hozó princípium polaritását a tollatlan fartő szembeszökő pontozottsága emeli ki. Ezen a vak körforgásban mindig újraszülető matérián a halál katonája lovagol, ami a neki újra meg újra áldozatul eső, erőszakkal elragadott generációkat allegorizálja….

29. „Fűzfaboszorkány” A Mózes-ének „ifjújának” „szűzként” egy gyíkszerű boszorkánylány a párja. Ő is fűzfatörzset visel fejfedőként. Jobb kezében pólyás gyereket tart, akit kiszáradt gallyujjakkal kéregkebléhez szorít. De nem meri a csecsemőt szürkén beesett, baljós arcához és keserűen összeszorított szájához emelni. A nemes úrfi és a fűzfa szűz nyilvánvalóan összetartozó pár. A drága női nyereg mutatja, hogy ez a boszorkány az előkelő társasághoz tartozik. Minden bizonnyal azzal a divathölggyel azonos, aki a középső jelenetben Szent Antalt ostromolja. Az ő kígyóorsója itt a pikkelyes farok hasonmása.

30. „Az erdőknek füle, a mezőknek szeme van”

31. „Az erdőknek füle, a mezőknek szeme van” c. rajzán napsütötte liget köntösébe öntöztette „Én”-jét (Bosch=erdő). A hét fából álló pagonyban (sic !), amely a bölcsesség székhelyét, egy bagoly odvát veszi körül, két hatalmas szellemfül hallgatózik, a belső hallásnak, az engedelmesség erényének szimbólumai… az Istent szem előtt tartó bölcsesség ebben nyilvánul meg a legmélyebben. A derűs kis liget pedig olyan mező közepén áll, amelyre hét tágra nyílt szem van rárajzolva…ez a hét bolygónak a szemben összpontosuló isteni ereje… „Az Úr szeme bejárja az egész földet” (Zak.4,10), de hét szeme van a Jelenések bárányának is (Jel. 5,6). (W. Fraenger)

32. Ember-építmény Állat-építmény v. tárgy

33. Nobisz korsó (félreeső kocsma=pokol) földóriása: Tájbeli elhelyezkedése is alattomos csapdának mutatja. Az antropomorf barlang nyílása küklopszi bejáratnak, álnokul szétnyitott csapdának látszik. A csapórács megerősíti azt az elképzelést, hogy a menedék csapda, amely a belépés után az áldozatot kétes vendéglátók kezére juttatja. „Gólyagondola” A léghajó látomásszerű csodamű, amelyben a legszubtilisabb konstruktivitás álomszerű kötetlenséggel párosul. A néző fellelkesül a varázslatos, hangtalanul tovalebegő szépség látványán, de egyúttal babonás aggodalom is hatalmába keríti. Vegyes érzéseket kelt ez a gólyagondola és ez a páncélozott fregatt: a születések madarának, a gólyának az üres semmivel vívott párharcaira gondolunk. „Ló-korsó” Hogyan keletkezik hát a „hippokeramos”? Először is abból a közvetlenül látható hasonlóságból, amely egy domborodó, sima lótörzs és egy korsó között van. Másodszor az ismert közmondásból, hogy a korsó a kútra megy, tehát lábakon jár. Harmadszor abból a megfigyelésből, hogy egy ló feszes farán a …nyílás olyan, mint a korsón a kerek száj…A hatást Bosch szodomita gyalázkodássá élezte.

34. Állat-állat, zoomorf lények Állat-növény- ember

35. „Fa-ember” A Pokol fenekén középütt, éles fényekkel megvilágítva, pontosan megrajzolt körvonalakkal egy szörnyalak áll…, a világtojást védő világfa. Bosch kozmikus jelképpé duzzasztotta fel a faóriást, amelyen a hajó, a fa, a tojás és az ember hagyományos képzete közös testté nőtt össze, s ebben a jelképben az óriási és a törpe varázsos arányosságban olvad össze. A világfa kiszáradt, a világtojás megzápult s eltörött, a világtenger befagyott, és az idő hajója beszorult a jégbe. A démon, akinek a tagjai ezekből az elemekből állnak, a lelki halálmegszemélyesítőjeként áll a Pokol éjében, maga ez a rohadás, mert nem maradt más számára, mint az elmúlt dolgokra való visszatekintés…

36. Fa-ember szimbolikája • (részlet) • Tojás: • A minden létező csíráját magában • foglaló differenciálatlan teljesség • A teremtés kezdete, az őspotencia, • Kísértő nőiség stb. • Fa: • - A tudás, a Paradicsom, örök élet • Jessze gyökere, fája (Jézus családfája, • alvó öregemberként is ábrázolják) stb. Fül: hallásból fakadó hit Kés: „Gonosz embernek kardok a fogai, kések az álla csontjai” (Ószöv.)

37. Növény és élő épület…

38. Az Élet Kútjának egységes hímnős formája a jobbra és balra álló sziklaképződményekben feminin és maszkulin összetevőire válik szét. A két szomszédos, növényi formákban végződő szikla organisztikus díszeivel több szimbólumot váltogat. A teremtő termékenység öt katedrálisát látjuk itt…

39. Nemtelen és hibrid teremtmények, vak homunkuluszok, madárfejű martalócok és patkányfalkák - egy rusztikus idill szereplői…

40. „Bosch részese kora ízlésvilágának, amelyet a groteszk és a természetellenes iránti lelkesedés jellemez.” Walter Bosing A mindent átszövő szimbólumok - így Bosch mikrokozmoszának szimbólumai – koronként más-más jelentéstartalommal bírnak. Képrejtvényei, képi lexikona, „sűrített paradicsoma”-pokla gyönyörködtet és gondolkodóba ejt egy időben. Szellemi és anyagi formákat kapcsol össze komplex, csillogó metamorfózisban, a rútat, a rosszat, a kaotikust társítja a morális rosszal. Fantáziaképei és rejtélyes forrásokból merített apokaliptikus látomásai realista elemekkel társulnak. A reális világot alkotórészeire bontja, majd zabolátlan képzelőerejével önkényesen új életre kelti. Az egyetemes emberit ábrázolja: mindent elmond rólunk évszázadokkal ezelőtt.

41. „Epigonok”, a „Bosch-motívumok ügynökei” (Hollander), követők, utódok Jan Wellens de Cock (1480-1527)

42. Lucas van Leyden - 1494-1533.

43. Jan Mandijn (1500-1560) „alvilági Disneylandje” (Gibson)

44. Herri met de Bles ? (1510-1550)

45. Pieter Huys (1519-1584)

46. Hatása Pieter Bruegelre (1525-1569) Bolond Margit

47. Szürrealista vízió Dalí profiljáról? (Ez csak tréfa!)

48. „Hieronymus Bosch, arcod miért ijedt? Sápadt ábrázatod pokoli szörnyeket Vél látni, szárnyasan füled körül zsibongnak. Hiszlek a mély sötét árny-hadaktól szabadnak; Tágra nyitottad a sátán-hajlékokat,Te és művészeted, melynek mestere vagy. Bírói bölcs kezed megfesti, szerte-tárja Mind, mit a mord pokol mélysége rejt magába.” Lampsonius 1572

49. Irodalom: Wilhelm Fraenger: Hieronymus Bosch Wolfgang Wintermeier: Hieronymus Bosch fantasztikus életműve Walter Bosing: Hiernymus Bosch Internetes források