Intelligens, fenntartható és befogadó gazdaság az Európai 2020 Stratégia szellemében

1. TÁMOP 1.1.1-12/1-2012-0001 Intelligens, fenntartható és befogadó gazdaságaz Európai 2020 Stratégia szellemében Bernáth Ildikó TÁMOP 1.1.1 szakmai támogató csoport vezetője „Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk” Márai Sándor

2. Fogyatékkal élő emberek Magyarországon Fogyatékossággal él minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. • A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a népesség 4,6 %-aél valamilyen fogyatékossággal.

3. Fogyatékkal élők az Európai Unióban Fogyatékkal élők a világon Fogyatékkal élők száma: 650.000.000 fő Forrás: ENSZ Népességszám: 503.663.601 fő (EU 27) Fogyatékkal élők száma: 80.000.000 fő

4. Fogyatékkal élők fogyatékosságuk szerinti megoszlása 50,8% mozgássérült vagy testi fogyatékos Stephen Hawking - súlyosan mozgáskorlátozott - elméleti fizikus 18,35% nagyothalló, siket vagy beszédhibás Ludwig van Beethoven - siket – zeneszerző 16,25% látási problémákkal küzd (vak egyik vagy mindkét szemére,vagy gyengénlátó) Andrea Bocelli - vak - zenész 14,6% értelmi fogyatékos John Forbes Nash - skizofrénia - matematikus A fogyatékos emberek80%-a elmúlt 40 éves

5. A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek a 2011. II. negyedéves adatfelvétel alapján

6. Foglalkoztatás Annak lehetővé tétele, hogy minél több, fogyatékos személy dolgozhasson a nyílt munkaerőpiacon. A minőségi munkahelyek biztosítják a gazdasági függetlenséget, ösztönzik a személyes teljesítményeket, és a legmegfelelőbb védelmet nyújtják a szegénység ellen. A fogyatékosszemélyek saját csoporton belüli foglalkoztatási rátája azonban mindössze 50 % körül van (foglalkoztatási arányuk a teljes népességen belül 12,3%).

7. Foglalkoztatás A 767 ezer 15–64 éves megváltozott munkaképességűből 185 ezren tartoztak 2011 II. negyedévében a gazdaságilag aktívak közé, ebből 139 ezren foglalkoztatottak, 46 ezren pedig munkanélküliek voltak. Aktivitási arányuk 24,1%-ot ért el, amíg a változatlan munkaképességűeké 67,8%-ot, foglalkoztatási arányuk 18,1%, munkanélküliségi rátájuk pedig 24,9%volt, szemben a változatlan munkaképességűeket jellemző 60,8%-os, illetve és 10,2%-os értékkel.KSH. 2011.

8. Munkanélküliség A legfeljebb alapfokú végzettségű megváltozott munkaképességűek több mint négyötöde (83,3%) inaktív, de az ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében is 60%-ot meghaladó az arányuk. Nem meglepő tehát, hogy a munkaerő-piaci szempontból hátrányos térségekben az inaktivitás mértéke a megváltozott munkaképességűeket egyébként is jellemző igen magas (75,9%-os) átlagértékét jelentősen (Nógrád megyében például 5,5%Hajdú-Bihar megyében 4,6 százalékponttal) meghaladja. KSH. 2011.

9. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájának alakulása régiók szerint Összessé ében a községekben élő megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci helyzete a legkedvezőtlenebb, amit leginkább nagyon magas inaktivitásuk jelez. Több mint négyötödük (81,1%) nincs jelen a munkaerőpiacon.

10. Oktatás-képzés Az inkluzív oktatás és az egész életen át tartó tanulás elősegítése a fogyatékos tanulók éshallgatók számára. A 16-19 évesek korcsoportjában az iskolából kimaradók aránya 37 % a fogyatékosságuk miatt jelentősen korlátozottak körében, és 25 % a bizonyos mértékig korlátozottak körében, míg a korlátozástól nem szenvedők körében ez az arány 17 %.

11. Oktatás-képzés Iskolai végzettségük az átlag alatti. Az alapfokú végzettséget sem sikerül megszerezni 20,1%-nak. Legkevesebb a főiskolai, egyetemi végzettségűek száma. Arányuk 8,3%.

12. Oktatás-képzés Alapfokú végzettségűek aránya 38,2%(ez több mint a másfélszerese az egészségeseket jellemző aránynak). Érettségije, illetve annál magasabb végzettsége a megváltozott munkaképességűek alig több mint 25%-nak van (szemben a változatlan munkaképességűek 52,9%-ával).

13. Európa 2020 stratégia főbb célkitűzései Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.

14. Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010-2020 Ez a stratégia keretet biztosít a fogyatékos emberek helyzetének megoldására irányuló európai szintű fellépésnek és nemzeti intézkedésnek is. E stratégia átfogó célkitűzése az, hogy erősítse a fogyatékossággal élők pozícióját annak érdekében, hogy teljes mértékben élhessenek jogaikkal, és teljes körűen részt vehessenek a társadalomban és az európai gazdaságban. E stratégia az akadályok megszűntetésére összpontosít és 8 fő fellépési területet jelöl ki: • Akadálymentesítés • Részvétel • Egyenlőség • Foglalkoztatás • Oktatás és képzés • Szociális védelem • Egészség • Külső fellépés

15. Ország-stratégiák Ausztria - fogyatékossági foglalkoztatási kvóta 25 fő felett büntetési kiszabása speciális jogok az elbocsájtás ellen differenciált pénzügyi támogatás a foglalkoztatási költségekhez továbbképzési támogatás állami támogatás a védett műhelyeknek munkaerő-piaci szolgáltatások speciális tartományi központokban Franciaország fogyatékossági foglalkoztatási kvóta 20 fő felett át és továbbképzési lehetőségek a szakképzésben védett műhelyek gyakornoki rendszer beilleszkedés elősegítése az oktatás fejlesztésével ismeretterjesztés a vállalkozások felé Nagy-Britannia felnőttképzési program, amelyben a fogyatékos emberek elsőbbséget élveznek gyakorlati képzés, rugalmas időbeosztással speciális tanácsadói rendszer, mely segítséget nyújt munkakeresésben, rehabilitációs lehetőségek felkutatásában és a munkahely megőrzésében információs kampány munkaerő-piaci integrálás rokkantsági segély azoknak, akik munkaviszonnyal rendelkeztek és fizettek társadalombiztosítást 4M program

16. Köszönöm a figyelmet!