Növényélettan

1. Növényélettan

2. Irodalom • Növényélettan A növényi anyagcsere élettana, szerk: Láng Ferenc ELTE Eötvös kiadó, Budapest, 1998. • Pethő Menyhért: Mezőgazdasági növények élettana, Mg Kiadó, Budapest 1992. • Szalai István: A növények élete, JATE Press, Szeged, 1994. • Egyetemi és főiskolai jegyzetek

3. Növényélettan elméleti órák tematikája • Anyagcsereélettan • Fotoszintézis I. Pigmentek, a fény jelentősége a fotoszintézisben, a fotoszintetikus apparátus felépítése. • Fotoszintézis II. A fotoszintézis primer és secunder folyamatai. • Fotoszintézis II. A CO2 fixáció útjai, a fotoszintézis külső és belső szabályozói. • A redukált koenzimek oxidációja, szénhidrát anyagcsere és szabályozása, speciális növényi vonatkozások. • Szénhidrátok és szerepük a növények anyagcseréjében, lipid anyagcsere. • A nitrogénautotrófia. A nitrogén körforgalma, biológiai nitrogén fixáció, az ammónia újrafelhasználása a növényekben. • A kén körforgalma. Speciális anyagcsere szerepe a növényvilágban. • Másodlagos (speciális) anyagcsere. Terpenoidok, fenoloidok, flavonoidok, azotoidok, porfirinek. • Az anyagcsere intracelluláris szabályozása. A génműködés és enzimműködés szabályozása. • Talajtani alapismeretek, ásványi-szerves-folyékony és légnemű fázisok, talajképző tényezők (biotikus és abiotikus). • Magyarország talajtípusai. • A növény és a víz. • Anyagszállítás a növényben, xilém és floém transzport. • Ásványi táplálékok, a tápanyagok felvétele. • A növények és a stressz. A félév kollokviummal zárul, az aláírás feltétele az órák látogatása a szabályzatban rögzített módon.

4. Anyagcsere Növekedés – fejlődésélettan (csírázás, szaporodás, öregedés, halál) Életfeltételek – általános, speciális Intenzitás= ΔM/Δt*M M= felület T= idő ΔM= felület (tömeg) fotoszintézis Pl: 1dm3/óra

5. Singer-Nicolson félfolyékony membrán modell • Aktív-passzív transzport • Biológiai oxidáció • Szénhidrátanyagcsere • Fehérjeszintézis • Zsírok bioszintézise • Nukleinsav auto- és heterokatalitikus működése

6. Szabályozás • Enzimatikus • Hormonális • Génműködés szinten

7. Energianyerés

8. Kemiozmitikus elmélet

9. Fotoszintézis

10. Fény hasznosulás • Föld atmoszférájába érkező sugárzás=56*1023J • ebből negyede hasznosulhat a fotoszintézisben=15*1023J • Évente fotoszintézisből 2*1023tonna szerves anyag = 3*1021J energia • Fotoszintézis 0,2%-ot hasznosít • Ált egyenlet:H2D + A = H2A + D • 2nH2O+nCO2=n(CH2O)+nH2O+nO2

11. Fotoszintetizáló szervezetek: • Zöld, kékes-zöld, bíbor baktériumok, • Prochloron fajok • Halobacterium halobium • Eucarioták: • egysejtű algák • többsejtű moszatok • növények

12. Kloroplasztisz Tulajdonságai:kettős membránriboszóma (70S)DNSkeményítőszemcsékplasztoglobulusokgranum tilakoidstroma tilakoid stroma

13. Prolamelláris test 8 óra megvilágítás után

18. Karotinoidok: 40C atomos poliizoprének Karotinok, xantofillok Szerep: antenna pigment (400-500nm), UV védelem

19. Fikobilinek: antenna pigmentek (560-670 nm)

20. Pigment-protein komplexek • PSI v. CC1 v. P700 – kla, αβ karotin (pl. gén) • LHCI – kla:klb=3:1 (sm. gén) • PSII v.CCII v. P680 - kla, feofitin (pl. gén) • LHCII – kla:klb=1:1, xantofill, (sm. gén)

21. A fény abszorpciója Energiatranszfer Energiamigráció Elnyelési sáv átfedése Molekulák közelsége

22. Hill, Blackmann

23. Fotoszintetikus elektrontranszportlánc

25. Vízbontás

29. C4

31. Fotorespiráció