A közoktatás tanárképzéssel kapcsolatos elvárásai

1. A közoktatás tanárképzéssel kapcsolatos elvárásai Közoktatási Főosztály www.okm.gov.hu Csillag Márta Budapest, 2009. június 10.

2. „A megrendelői” szerep tudatos vállalása • A tanárképzés minősége meghatározza a közoktatási gyakorlatot, befolyásolja a közoktatási intézmények teljesítményét • A tanári hivatás kihívásai napjainkban egyre összetettebbek • Egyértelmű összefüggés mutatkozik a tanárképzés minősége és a tanulói eredményesség között /Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának 2008. évi jelentése a tanárképzés minőségének javításáról/

3. Miről lesz szó? • Sok szó esik a pedagóguspolitikáról Európában és itthon. Miért? • Mi történt/ történik a pedagógusfejlesztés területén? • A tanárképzés gyakorlati féléve - közoktatási szempontok

4. EURÓPAI PEDAGÓGUSPOLITIKA • Lisszaboni folyamat: 2002-es munkaprogram céljai között: • „a tanárok és oktatók képzésének fejlesztése” • 2. Tanács és Bizottság közös ajánlásával 2004. • „közös európai alapelvek a tanárok és oktatók kompetenciáira és végzettségére vonatkozóan” • Előtérbe került a pedagóguspolitika • a minőség és eredményesség összekapcsolódik a tanári munkával • tanári kompetenciák meghatározása, fejlesztése • pedagógusképzés tartalmi fejlesztése (Lisszabon)

5. Hazánkban is előtérbe került a pedagóguspolitika OKOK: • Tanulói teljesítmények értékelése, mérése • Iskoláskorú népesség csökkenése • Szociokulturális különbségek erőteljes megjelenése a közoktatásban • Tanulói összetétel változása a középfokú intézményekben • Tanári állomány lassú elöregedése várható Vészjelzések Bologna előtt: • A pedagógusképzésre jelentkező hallgatók száma csökkenni kezdett a 1990-es években… • A pedagógusdiplomával rendelkezők 60%-a nem a pedagógus hivatást választotta… • Negatív önszelekció…

6. Kihívások a közoktatásban… • Eredményességi problémák • Általános készségek hiánya • Jelentős társadalmi egyenlőtlenség és az iskolai eredményesség párhuzama • A rendszer nem csökkenti a különbségeket • Munkaerő-piaci következmények

7. Fejlesztési alapelvek a közoktatásban • ismeretátadás és képességfejlesztés • reális tananyagmennyiség kiválasztása • tanulóközpontú, differenciált módszertan • változatos tanulásszervezési megoldások • tevékeny tanulói magatartás • kooperáció, csapatmunka • a gondolkodási képesség fejlesztése • probléma-megoldási stratégiák kialakítása

8. OECD-AJÁNLÁS MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA (szakértői látogatás ajánlásai – 2003.) • „A hatékony pedagógus pályára vonzása, képzése és a pályán való megtartása” c. OECD-program (2002-2004.) • 2003. évi nemzetközi szakértői látogatás • ajánlások Magyarország számára – nem hivatalos

9. AJÁNLÁSOK • PEDAGÓGUSKÉPZÉS - posztgraduális képzések fontossága - paraprofesszionális út - a tanári pálya legyen alternatíva más képzésekben - gyakorlati képzés, pályakezdő gyakornoki év

10. SZAKMAI FEJLESZTÉS • Hatékony továbbképzések szervezése • Programértékelés a továbbképzési rendszerben • 120 óra követelmény lazítása, rövidebb képzések • A pedagógus értékelésének fontossága

11. Adatok, kutatás KÜLÖNÖSEN: • A tanulók teljesítményének rendszeres mérése • Pályakövetési rendszer a pedagógusképző intézményeknél, visszacsatolás • A képzési- és továbbképzési programok értékelése

12. Hazai eredmények, tennivalók • Pedagógusképzés reformja • Pedagógus továbbképzés (szakmai fejlődés – élethosszig tartó tanulás) • Pályakezdők „betanító programja” (gyakornoki rendszer) • Visszacsatolás (pedagógus teljesítmény- értékelése, ösztönzés) • ÚMFT- pedagógusfejlesztés

13. Pedagógusképzés Bologna erényei, közoktatás reményei • tudatosabb pályaválasztásra ösztönöz • gyakorlati ismeretek erősítése • pedagogikum felértékelése • módszertan felértékelése • rugalmasabb foglalkoztatás lehetősége

14. A pedagógus - szakvizsgáról, a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet módosítása • A rendszer tartalmi elemeit érintő változások: Bővül az a kör, amely beszámítható a pedagógus továbbképzésbe. • részismereti képzés (a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. 44/A. §-ában meghatározott részismereti képzés, amennyiben a képzés teljesítéséért kapható kreditpontok száma legalább a harminc pontot eléri) • önképzés • ÚMFT TÁMOP programban résztvevők tapasztalatainak továbbadás, • a pedagógustovábbképzésben résztvevő előadók képzési ideje • az adott szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez kapcsolódó ún. szakmai megújító képzés.

15. A pedagógus - szakvizsgáról, a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet módosítása Nagyobb figyelmet kap a vezetői továbbképzés • a vezetői kompetenciák fejlesztése, • naprakész információt biztosítanak az intézményvezetőnek, • az intézményvezetők a kedvezményeket és juttatásokat akkor vehetik igénybe, ha olyan továbbképzésben vesznek részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához.

16. A pedagógus - szakvizsgáról, a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet módosítása • A pedagógustovábbképzési rendszer ellenőrzését érintő változások Cél: Az egyéni pedagógus érdekek - az intézményi érdekeket - az intézményfenntartó érdekeinek szolgálata A foglalkoztatási problémák - az esetleges pedagógus munkanélküliség megelőzése - a fenntartó által fontosnak tartott szakmai elképzelések megvalósulása • A fenntartó ellenőrzési tevékenysége a továbbképzési program, beiskolázási terv, nevelési, pedagógiai program, valamint az intézményi minőségirányítási program és a fenntartói munkaerő-gazdálkodási rendszer koherenciájára, valamint a költségvetési források felhasználására is kiterjed • Szükséges a továbbképzési rendszer minőségbiztosítása ellenőrzésének erősítése, kiterjesztése a programok megvalósítására, beválásának vizsgálatára • A felhasználói értékelést a pedagógustovábbképzést szervező szervezet köteles nyilvánosságra hozni, honlapján hozzáférhetővé tenni

17. A gyakornoki rendszera közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, és a közoktatási intézményekben történő végrehajtásról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet • Célja Intézményesített formában lehetőséget adni a kezdő tanárnak, hogy bármilyen problémával bizalommal fordulhasson szakmai segítőjéhez, mentorához. Segíti az iskola tanuló szervezetté válását, a jó gyakorlat átadását, az oktatás színvonalának emelését. A program lényege, hogy a kezdő tanár munkája során egy nála tapasztaltabb kolléga, vagy tanári csapat segítségére, irányítására, támogatására számíthat. A kezdő tanárnak nyújtott segítség többszörösen megtérül, a kezdők nagyobb gyakorlatra tesznek szert, megtanulnak szakmailag felelősséget vállalni.

18. A gyakornoki rendszer • A gyakornoki program a hatályos szabályozás alapján • Kötelező kikötni a gyakornoki időt • Kötelező az intézményvezetőnek szakmai segítőt/ segítőket kijelölni • Kötelező a gyakornokot minősíteni • Kötelező a gyakornoki program részleteit belső szabályzatban rögzíteni • Kötelező a gyakornokot az általános és speciális követelmények szerint felkészíteni • A felkészítés részletes szabályait - a jogszabály keretei között – az intézmény feladata meghatározni

19. A pedagógus teljesítményének értékelése • Előzmények • kialakultak az önkormányzati ellenőrzési, értékelési rendszerek, melyek az önkormányzati minőségirányítási programok (ÖMIP) részét képezik • a rendszeressé váló az állami mérések a visszacsatolás lehetőségét adják meg • a pedagógusok munkájával szemben támasztott követelmények megfogalmazása intézményi szinten megtörtént • a pedagógus teljesítményértékelést támogató differenciált ösztönzőrendszer, a minőségi munkát jutalmazó érzékelhető bértöbblet kialakítására az Új tudás program tesz javaslatot

20. Elsődleges elvárások a gyakorlati félév kialakításával kapcsolatban • A „valóságos” közoktatási intézmény legyen a gyakorlóhely • A hallgató „az iskola világát” ismerje meg… • A gyakorlóiskola és partneriskola tevékenységének meghatározása • A működés szabályainak kialakítása • A partneriskola feladatainak meghatározása • A gyakorlatvezető mentor feladatainak kialakítása • A gyakorlatvezető mentor fejlesztése, szakképesítése, elismerése • A félév finanszírozási kérdéseinek tisztázása

21. A tanárképzés gyakorlati féléve -közoktatási szempontok • A közoktatási intézmény felelős résztvevője a tanárképzésnek • Közoktatás és felsőoktatás szoros szakmai együttműködése • Kölcsönös tanulás • A közoktatási intézmény fejlesztése (szakmai hozadék) • Mentor tanári szerep megjelenése - kiemelkedés, megbecsülés • Mentor tanár feladatainak, juttatásainak tisztázása • Az iskola szakmai elismertségének lehetősége

22. Ki a partnere a felsőoktatási intézménynek? Mentor: az együttműködés legközvetlenebb szereplője Intézmény: az iskolai gyakorlat szervezője, természetes felelőse és irányítója Fenntartó: a feltételek biztosításáért felel, megkerülhetetlen

23. „Szakértői javaslatok..” című munkaanyagról Miről nem szólt a megrendelés? • Pedagóguspálya egészét meghatározó policy • A tanárképzés egészét elemző szakmai koncepció Az utolsó gyakorlati félév szakmai és gyakorlati kérdéseiről szóló javaslatok Determinációk: • Jogszabályi környezet • Hallgatói jogviszony • Kjt. gyakornoki státusz • A gyakorlati félév „tanévi” helyzete

24. „Sikeres pedagógus” • szakmailag felkészült, • teljesítménye elismert, • munkafeltételei megfelelőek, • karrier-lehetőségei vannak, • munkájának középpontjában a nevelés és oktatás áll.