220 likes | 315 Views
Fejlődés és/vagy fejlövés. Fejlődéskritikai műhely 2007/08. tanév I. félév „A társadalmi tudatosság növelése a nemzetközi fejlesztés témakörében” projekt az EU DG Development támogatásával. Merre halad a világ?. (A felnőtt magyar lakosság 1000 fős országos reprezentatív mintája, 2000).
E N D
Fejlődés és/vagy fejlövés Fejlődéskritikai műhely 2007/08. tanév I. félév „A társadalmi tudatosság növelése a nemzetközi fejlesztés témakörében” projekt az EU DG Development támogatásával
Merre halad a világ? (A felnőtt magyar lakosság 1000 fős országos reprezentatív mintája, 2000)
Miért gondolja, hogy jó irányba megy a világ? • 315 indoklás: • 42,9 % fejlődés, haladás, tudományos és technikai fejődés • 25,4 % optimista, hisz a jövőben, látszik, hogy a problémákat megoldják • 11,2 % jobbak az életkörülmények • 6,3 % demokrácia • 6,3 % kevesebb a háború • 7,9 % egyéb okok
Mit nevezünk fejlődésnek? • Fejlődés: „az a folyamat, hogy vki, vmi… • … egyre tökéletesebbé, magasabb színvonalúvá válik” • … vmely irányba változik, alakul” • … újként keletkezik” • Fejlődés: „(fil) a teljesebb, bonyolultabb, magasabb rendű minőségi állapot, fok felé irányuló mozgás, változás” (Magyar Értelmező kéziszótár, 1972)
Fejlődés – neoklasszikus közgazdaságtan • Kevésbé fejlett ország (LDC): „Olyan ország, amelyben az egy főre jutó reáljövedelem jóval alacsonyabb, mint a „fejlett” országokban (az utóbbiak közé sorolják általában a legtöbb észak-amerikai és európai országot)” • „Természetesen minden ország fejletlen abban az értelemben, hogy még nem tökéletes, és még tovább tud tökéletesedni.” (Közgazdaságtan, Samuelson, 1972)
Fejlődés – „modern” közgazdaságtan • Fejlesztési stratégia: „Az alulfejlettség problémájának az alkalmazott speciális növekedési modelltől függő megközelítése; pl. iparfejlesztés, importhelyettesítés, városi és falusi területek kiegyensúlyozott növekedése, mezőgazdaság fejlesztése és támogatása a többletnépesség ellátása céljából, az export fejlesztése a nyereség érdekében.” (A modern közgazdaságtan ismerettára, Pearce, 1986)
Primitív és civilizált népek • „A vadászokból és halászokból álló primitív népeknél minden munkaképes ember többé-kevésbé hasznos munkát végez […] Mégis, ezek a vad népek oly nyomorúságosan szegények…” • „Más a helyzet ezzel szemben a civilizált, haladó népeknél, ahol nagyon sok ember ugyan egyáltalán nem dolgozik, sok pedig százszor annyi munka termékét fogyasztja […] mégis […] sokszor mindenki bőségesen el van látva […] és a legszegényebb munkásnak is […] több jut a létfenntartáshoz szükséges és kényelmet szolgáló javakból, mint amennyire a vadember bármiképpen is szert tehet.” (A nemzetek gazdagsága, Smith, 1776)
Fejlődés – mint szabadság • Fejlődés: „az emberek által élvezett szabadságjogok bővítésének folyamata” • „Alapvető szabadságjogok” pl.: • „ne szenvedjünk éhezéstől, alultápláltságtól, elkerülhető betegségektől, korai haláltól” • „hozzájussunk az írás-olvasás és számolás megtanulásához, politikai részvétel lehetőségéhez és a cenzúrázatlan véleménynyilvánításhoz” (A fejlődés, mint szabadság, Sen 1999)
Éhezés és mezőgazdálkodás • minden 7. másodpercben meghal egy gyermek éhezés következtében • 1,2 Mrd alultáplált vs. 1,2 Mrd túlsúlyos • alultáplált gyerekek aránya Afrikában • 1980: 26% → 2000: 28% • gabonatermelés (táplálékunk 70%-a) • 1980: 342 kg/fő → 2000: 308 kg/fő • termőterület, műtrágya, öntözés: →
Szegénység és egyenlőtlenségek • abszolút és relatív szegénység • világ-GDP éves növekedési üteme (1950-2000): 4,7% • <2$/nap – 2,8 Mrd; <1$/nap – 1,2 Mrd • 2000-ben Kamerun állami forrásainak 36%-a kölcsön, kiadásainak 36%-a törlesztés, 4%-a közellátás • a leggazdagabb 20% fogyasztása • 1990: 80% → 2000: 86%
Háborúk és fegyverkezés • háborúkban elesettek száma: • XVI.sz.: 1,6 M → XIX.sz.: 19,4 M → XX.sz.: 109,7 M • XVI.sz.: 0,32% → XIX.sz.: 1,62% → XX.sz.: 4,44% • 1992 óta a kirobbant háborúk: 32-35 db/év • háborúban résztvevők: XVI.sz.-1%, XX.sz.-14% • polgári áldozatok aránya: • I. vh.: cc. 50% → XX.sz. vége: cc. 90% • I.vh. éves katonai ktg. = jelen globális hadiktg. • legnagyobb fegyverexportőrök: USA, UK, Oroszo., Franciao.; legnagyobb importőr: Kína
Környezeti problémák • korlátozott erőforrások • anyagfelhasználás 1900 → ’95: 18x (USA) • bányászható mennyiség: 20-200 év • ivóvíz-hiány: 1/6 (2000) → 1/2 (2050) • hulladék és szennyezés • éghajlatváltozás • erdő- és talajpusztulás • fajpusztulás
Túlnépesedés • 0,97 Mrd (1800), 1,67 Mrd (1900), 6,1 Mrd (2000) • évi növekedés maximuma: 2,1% (’60-as évek) • beavatkozás etikai kérdései • falu → város: 160e fő/nap • menekültek: 150 M fő (2000)
Betegségek • halálozás okai: • fertőző betegségek (30-35%) • légúti (7-9%), AIDS (4-6), kolera-vérhas-stb. (3-6%), gűmőkór (3-5%), malária, hepatitisB, kanyaró • krónikus betegségek (45-50%) • szív- és érrendszeri (28-30%), daganatok (10-13%) , cukorbaj (6-8%) • egészség „okai”: • életmód – társadalmi környezet (43%) • genetika (27%), fizikai környezet (19%) • egészségügyi ellátás (11%)
Mely nemzetközi szervezetek foglalkoznak világproblémákkal?
Mit tett a világ? • „1984-re egyetlen férfi, asszony vagy gyermek sem fog éhesen lefeküdni.” Henry Kissinger (ENSZ Élelmezési Világkonferencia 1974) • ‘96-os világcsúcstalálkozó: 2015-re a felére csökkentik az éhezők számát – ez nem valószínű (FAO, 2001) • segélyezés 10-15%-a jut el az érintettekhez, DE 90-100 (!) % a donorhoz (Trialog, 2001) • hitelezés → adósságválságok: csökkenő / stagnáló GDP – kamatos törlesztés
„Az utóbbi 50 év fejlesztési erőfeszítései gazdasági, környezeti és emberi jogi katasztrófákhoz vezettek, és megnövelték a kifizethetetlen adósságok tömegét.” (WI, 2001) • ENSz BT állandó tagok - fegyverkereskedelem • alá nem írt, be nem tartott nk. egyezmények (taposóaknák, Kyoto, halászat stb.) • betegségügy – gyógyszeripar • „Új etika kell – változtatnunk kell felelőtlen viselkedésünkön a Földdel és önmagunkkal szemben.” (UCS, 1992)
A következő évszázadban megoldódnak-e ezek a problémák?
Ön mennyire kész és képes közreműködni az egyes problémák leküzdésében?
„Kívánom, hogy érdekes időkben élj!” régi kínai átok