1 / 61

Szervezet- és munkaszociológia

Szervezet- és munkaszociológia. Munka definíciója. Filizófiai, antropológiai, szociológiai kérdés. Az ember alapvető tulajdonsága, vagy egy tevékenység a sok közül?. Tevékenység, vagy egy tevékenység végeredménye?.

bambi
Download Presentation

Szervezet- és munkaszociológia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Szervezet- és munkaszociológia Szervezet- és munkaszociológia

  2. Munka definíciója • Filizófiai, antropológiai, szociológiai kérdés • Az ember alapvető tulajdonsága, vagy egy tevékenység a sok közül? • Tevékenység, vagy egy tevékenység végeredménye? • Nyűg és teher, vagy pozitív életmegynilvánulás, teljesítmény? • Produktív vagy destruktív? • A természettel vagy a kultúrkörnyezettel való küzdelem? • Anyagi vagy szellemi, immateriális folyamat? Mi a munka? Szervezet- és munkaszociológia

  3. Munka definíciója Még több kérdés... Szociológiai kategóriákban munka mint... • Individuális vagy társadalmi tevékenység? • Végtermékek vagy cseretermékek előállítása? • Formális, fizetett, vagy informális, nem-fizetett munka? Szervezet- és munkaszociológia

  4. Munka definíciója Do it yourself Szellemi munka Házimunka Munkaszolgálat Termelő munka Ipari munka Szervezet- és munkaszociológia

  5. Ember természeti és társadalomi környezettel való alkotó viszonya Munka definíciója Munka definíciója • alapja a szabad akarat és felelősség • célja a fizikai, szellemi és szociális igények kielégítése • Hegel szabadság felfogása: a szükségesség belátása, beletörődés a szükségesbe • Klasszikus filozófiai megközelítés: ember munkája során lel öntudatra, mivel munkája eredményében, mint tükörben látja önmagát Szervezet- és munkaszociológia

  6. Szervezet és munka szociológia • Szociológia egy adott kérdéskör társadalmi relevanciájával foglalkozik • 2 alapvető feladata: • elemzés: általános formák és összefüggések • diagnózis: adott történelmi körülmények, megjelenési formák és problémák • Szervezet és munka modern társadalmak alapfogalmai: • Szervezeti társadalom • Munkatársadalom • Ipari társadalom • Rizikótársadalom Szervezet- és munkaszociológia

  7. Szervezet és munka szociológia II. Szervezet- és munka- szociológia • Technológiai fejlődés: gőzgép; egységes energiaközpontból számos gép egyidejű üzemeltetése • Kisebb, családi, műhelyeket felváltja a gyár: központosított, nagyméretű, sok embert foglalkoztató termelési egység • Ùj irányítási stratégiák szükségesek: munkarend, szervezés, felügyelet, irányítás, munkamegosztás • Technológiai, szervezeti és társadalmi változások egymásra hatása • Modern times: http://www.youtube.com/watch?v=a0XjRivGfiw&feature=related Szervezet- és munkaszociológia

  8. Szervezeti társadalom Szervezet- és munka- szociológia • XX.-XXI. sz.-i társadalmak szervezeti társadalmak • emberi tevékenység mind nagyobb része szervezeti keretek között zajlik le • társadalom egészét és benne az egyén lehetőségeit nemcsak az osztályok, rétegek, csoportok és milliők határozzák meg, hanem egyre inkább a szerveztek is • szervezeti társadalmak születése az ipari forradalomra tehető • gyár és bürokrácia az első társadalmi jelentőségű nagy szervezet Szervezet- és munkaszociológia

  9. Szervezetelmélet • XIX. sz. végén, nagy szervezetek kialakulása idején születik • Történelmi jelentőségű változások, eddig ismeretlen kihívások: munkaszervezés, vezetés, vezető személyek képzése, beszerzés, szállítás, raktározás, energiaellátás, ellenőrzés • Gazdasági és egyéb szervezetek, azok működésének, felépítésének és irányításának rendszerezett, tudományos leírása • Kiemelkedő alakok: • Frederick Winslow Taylor (1856-1915) • Henri Fayol (1841-1925) Szervezet- és munkaszociológia

  10. Taylorizmus Szervezetelmélet Alapelvek: • Munkáltató és munkavállaló közötti antagonisztikus ellentét • Munka tervezését és kivitelezését külön kell választani • Tervezés tudományos alapokon, „scientific management“, munkásnak nincs beleszólása • Munkafolyamatok precíz előírása, mivel egy optimális megoldás van - „one best way“ • Ennek érdekében minnél kisebb egységekre kell bontani a munkafolyamatot, bonyolultabb, nagyobb egységeknél nemcsak egy jó megoldás van Szervezet- és munkaszociológia

  11. Taylorizmus II. Szervezetelmélet • Racionalizálás: • Termeléstervezés- és irányítás • Munka- és időtanulmányok • Munkafolyamatok részekre bontása tudományos alapon • Munkás pusztán végrehajtó, „gép meghosszabbított karja“ • Műszaki normák, szabványosított munkafeltételek • Szerszámok, technológiai előírások egységesítése • Munkások kiválasztása: • pályaalkalmassági vizsgálatok alapján Szervezet- és munkaszociológia

  12. Taylorizmus III. Szervezetelmélet • Ösztönzés, motiválás: • Nagyobb teljesítmény, nagyobb bér • Differenciált darabbérrendszer v. telejsítménybér rendszer • „Magas bér - alacsony költség“ • Vezetés, ellenőrzés: • Központi irányítás • Teljesítményt elő kell írni, „feladat szerinti vezetés“ • Gyors teljesítményemelkedés, de szociális feszültségek Szervezet- és munkaszociológia

  13. Szervezetelmélet • Henry Ford (1863-1947) • 1903-ban alapítja a Ford Motor Company-t • 1913-ban bevezeti a futószalagos gyártást • nagy innováció: felső szálítószalag (conveyor) • munkatempónak futószalaghoz kell igazodnia • conveyor irányít és ellenőriz is egyben • óriási költségcsökkenés és sebességnövekedés (1925-től percenként 6 kocsi) • Kizsákmányolás, magánélet ellenőrzése, de magas bérek, szociális háló, „new deal“: munkások és kapitalisták „kiegyezése“ Szervezet- és munkaszociológia

  14. Fordizmus Szervezetelmélet • Henry Ford (1863-1947) • 1903-ban alapítja a Ford Motor Company-t • 1913-ban bevezeti a futószalagos gyártást • nagy innováció: felső szálítószalag (conveyor) • munkatempónak futószalaghoz kell igazodnia • conveyor irányít és ellenőriz is egyben • óriási költségcsökkenés és sebességnövekedés (1925-től percenként 6 kocsi) • Kizsákmányolás, magánélet ellenőrzése, de magas bérek, szociális háló, „new deal“: munkások és kapitalisták „kiegyezése“ Szervezet- és munkaszociológia

  15. Taylori üzemszociológiai kutatások „Western Electric“ hawthorn-i ipartelepén (Chicago) a 20as években Szervezetelmélet „Human relations“ • További teljesítménynövekedés érdekében a világítás hatását vizsgálták • ún. „hawthorne- effektus“: mind a vizsgált, mind a kontrollcsoport teljesítménye növekedett • Elton Mayo és más üzemszociológus magyarázata: nem fizikális tényezők, hanem vezetési stílus, csoportméret, participáció okozta • „nem direktív“ vezetési stílus terjesztése, „human relations“, vagyis az emberi összetevő hangsúlyozása Szervezet- és munkaszociológia

  16. Munkahelyi kiscsoportok Szervezetelmélet • Informális kiscsoportok a szervezeten belül • Jelentőségükre a hawthorn-i vizsgálatok hívták fel a figyelmet, további kutatások, szociometria • Különböző eredetűek: közös feladat, érdekközösségek, térbeli közelség, szimpátia • Saját érték- és normarendszer alakul ki, csoporttagok viselkedését olykor jobban befolyásolja, mint az anyaszervezet • Saját „szervezettség“, ellen tud állni a szervezet akaratának • Közvetít az egyén és a szervezet között: szervezeti hatásokat megszűri, másrészt egyén kicsoporton keresztül tagja a szervezetnek Szervezet- és munkaszociológia

  17. Munkahelyi kiscsoportok Szervezetelmélet szervezet szervezet kiscsoport Egyén informális kis-csoportok Egyén Szervezet- és munkaszociológia

  18. Mesterségesen kialakított rendszer, melyben egy kitűzött cél érdekében a hozzá tartozó embereknek összehangolt feladatokat kell ellátniuk előírt szabályok szerint. Szervezet definiciója Mi a szervezet? • Emberi kapcsolatrendszer, közvetlen és közvetett kapcsolatok • Szervezetet valamilyen funkció betöltésére, konkrét cél elérésére hozzák létre • Szervezet szerkezetét, emberi kapcsolatok rendszerét e célnak alárendelve alakítják ki • Működést, feladatköröket, szerepeket többnyire írott szabályok irányítják Szervezet- és munkaszociológia

  19. Formális, szabályozott és informális, nem szabályozott emberi kapcsolatok s szervezeten belül Szervezet definíciója Formális és informális elemek • Informális: pl. munkacsoport, kiscsoport, focicsapat a szervezeten belül • Nem minden szerveződés szervezet, pl. játszótéri barátságok • Àtmenetek a szerveződés és a szervezet között, pl. sakk-klub • Formális + informális szervezet = tényleges szervezet Szervezet- és munkaszociológia

  20. Szervezetet létrehozzák, tudatosan Szervezet definíciója Mesterséges rendszer • Meghatározzák, hogy az egyéneknek mit kell csinálniuk, kikkel kell együttműködniük, milyen feladatokért felelősek • Tudatos létrehozás személytelen kapcsolatokat alakít ki, nincs tekintettel a szimpátiára • Szervezet személytelen, mivel elsődleges és legfontosabb maga a feladat Szervezet- és munkaszociológia

  21. Szervezet: szabályrendszer Szervezet definíciója Irányított, célkövető rendszer • Elsődleges a cél, minden más ennek van alárendelve • Kitűzött cél határozza meg a szervezet működését: • termelővállalat: profit • kórház: gyógyítás • múzeum: közművelődés • iskola: oktatás • Cél határozza meg a felépítést, alegységeket, egységek közötti kapcsolatokat, irányítás módszerét, ellenőrzést Szervezet- és munkaszociológia

  22. Tevékenységek egyértelmű, pontos leírása, melyet a munkavégzés során el kell látni; szabályozza a szervezet működését Szervezet definíciója Technológia • Tartalmazza a feladatokat, a feladatok elvégzésének módszerét, használható eszközöket, szükséges tudást • Pl. oktatási technológia: • milyen tantárgyak • tananyag, tanterv • pedagógiai módszer • számonkérés módja • alkalmalmassági kritériumok Szervezet- és munkaszociológia

  23. Pontosan meghatározható, hogy ki és mi tartozik a szervezethez és mi nem Szervezet definíciója Határok • Pl. személyek, pénzügyi folyamatok, költségek, eszközök • Irányítás szempontjából nagyon jelentős: kontroll csak a belső tényezők fölött • Határok szabják meg, hogy kiket vesznek fel tagnak, kikkel dolgoznak együtt külsősként • Szűrőrendszer; diszkriminatív is lehet Szervezet- és munkaszociológia

  24. Bemeneti oldal (input): munkavállalók, eszközözök, pénzforrás, anyagok, alkatrészek, energia, tanulók, betegek, gyógyszerek, tudás, bűnügy Szervezet definíciója Input-Output • Kimeneti oldal (input): végeredmény, termék, szolgáltatás, tanítás, bizonyítványok, gyógyítás, kutatási beszámolók, ítéletek • Cél határozza meg a legfontosabb input-output mozgást, de emellet másodlagos folyamatok is vannak • Pénzügyi input-output (majdnem) minden szervezetben lejátszódik Szervezet- és munkaszociológia

  25. Tulajdonos, pl. vállalkozás Szervezet definíciója Kinek az érdeke? • Tagság, pl. szakszervezet, gazdasági kamarák • Klientúra, pl. oktatási intézmények, kórház • Össztársadalom, pl. rendőrség, katonaság Szervezet- és munkaszociológia

  26. Gazdasági vállalkozás: tulajdonos, manager, felügyelői bizottság, hosszú és rövid távú érdekek Szervezet definíciója Kik kontrollálják? • Tagság érdekében működő szervezet: bonyolultabb az ellenőrzés, tagok nem tudják érdekeiket érvényesíteni • Klientúra nem fér hozzá az intézményhez • Össztársadalom: társadalmi kontroll igen gyenge Szervezet- és munkaszociológia

  27. Hatékonyság: inputok és eszközök segítségével a szervezet milyen mértékben tudja szolgálni érdekcsoportjai érdekét Szervezet jellemzői Szervezeti hatékonyság • Tulajdonos, tag, kliens, össztársadalom • Inputokat milyen mértékben tudja az érdekcsoport érdekében felhasználi • Hatékonyság relatív fogalom: nyereség, egészség, intézkedési sebesség, • Fő hatékonysági kritérium mellett másodlagos szempontok is Szervezet- és munkaszociológia

  28. Output hatékonyság: mi a szervezet alapvető célkitűzése Szervezet jellemzői Hatékonyság formái • Gazdasági hatékonyság: legalább nulla szaldó • Formális hatékonyság: technológia, munkarend betartása • Hatalmi hatékonyság: irányítás mennyire tud érvényesülni, konfliktusok mennyire kezelhetőek • Szakmai hatékonyság: munka szakmai minősége Szervezet- és munkaszociológia

  29. Stabil környezet: Szervezet és környezet Szervezetek környezete • hosszú időn keresztül hasonló feltételek • lassú technológiai változás • piac alacsony változatossága • stabil politikai, jogi és gazdasági feltételek • kevés új szervezet alakul • Változó, turbulens környezet: • változó, kiszámíthatatlan környezet • gyors technológiai változás • nagy piaci verseny, konkurencia • nem megbízható politikai, jogi és gazdasági feltételek Szervezet- és munkaszociológia

  30. Woodward: 3 fő technológiai csoport: Belső környezet Szervezeti technológia • Egyedi gyártás: munkások nagy szerepe, érteniük kell hozzá, vezető és munkacsoport között szoros kapcsolat, ellenőrzés személyes, kommunikáció kölcsönös, magasabban képzett dolgozók • Tömeggyártás: merev vezető-beosztott viszony, változatlan munka, rosszul képzett betanított munkások, személytelen ellenőrzés, utasítások, elidegenedés, nincs munkásnak beleszólása • Sorozatgyártás: gyakori átállítások, dolgozók megkérdezése, jobb szakmai hozzáértése, beleszólása Szervezet- és munkaszociológia

  31. Kontingencia: esetlegesség; külső és belső feltételek esetleges együttállása Belső környezet Kontingenciaelmélet • Kontingenciaelmélet: ahány különböző feltételrendszer lehetséges, annyi környezeti feltétele a szervezetnek • Minden feltételrendszerhez hozzárendelhetők a leghatékonyabb alkalmazkodási stretégiák • Nincsen egy legjobb alkalmazkodási stratégia! Szervezet- és munkaszociológia

  32. Minden szervezetnek külső feltételekhez kell alkalmazkodnia Belső környezet Struktúrális alkalmazkodás • Alkalmazkodni kell: a fogyasztói igények fogyasztók térbeli eloszlása infrastruktúra, munkaerő működési feltételek, költségek adóterhek jogkörnyezet beszállítói kapacitás korrupció, megbízhatóság, adatvédelem Szervezet- és munkaszociológia

  33. Költség centrumok, profit centrumok elkülönítése Belső környezet Decentralizált irányítás • Profit centrum: Adott gazdálkodó szervezetnek nyereségesen kell működnie • Költség centrum: nem profitorientált szervezetek esetében, adott egységnek bizonyos költségeket nem szabad túllépnie • Egységes hierarchiavonal (line) helyett mátrix tipusú szervezeti formák • Mátrix: kettős igazgatás, igazgatója van az egyes szakmáknak, így a gazadasági, műszaki területeknek, fejlesztésnek; de a termékcsoportoknak is Szervezet- és munkaszociológia

  34. Tranzakció: két személy, szervezet, szervezeti egység kapcsolata Belső környezet Tranzakciós költségek • Tranzakciós költségek, nyereségek, ezek egyenlege • Pénzügyi, hatalmi, stratégiai és szociális költségek és nyereségek • Szervezetek olyan struktúrát és szervezeti kapcsolatokat igyekeznek létrehozni, ahol kedvezőek a tranzakciós költségek • Fő tranzakciós típusok: hierarchikus kapcsolatok, partnerség, piaci (szerződéses) kapcsolat Szervezet- és munkaszociológia

  35. Hierarchikus szervezet: nagy szervezetnél sok kapcsolat, ezeket mind felügyelni, ellenőrizni kell, irányítás költséges, rugalmatlan szervezt, sok szint, sok vezető Belső környezet Szervezeten belüli tranzakciók • Tulajdonosi szervezetcsoport: hierarchikus struktúra szétbontása, különálló szervezetek létrehozása, melyeknek közös a tulajdonosa. Közvetett irányítás, elvárások. Pl. külön szállítási, könyvelési, vagyonkezelő szervezet. • Klán szervezetcsoport: nem üzleti, hanem családi, szociális kapcsolatok szervezetek vezetői között. Szoros informális együttműködés, közös fellépés Szervezet- és munkaszociológia

  36. Belső környezet Szervezetek fejlődése S-Modell Szervezeti stabilizálódás krízis Gyors felfutás Üzlet beindulása Kezdeti stabilizálódás indulás Szervezet- és munkaszociológia

  37. Pszichológiai szerződés a munkavállaló és munkaadó közt Motiváció Motivációs és érdekelméletek • Munkavállaló elvárásai: pénz, pozíció, munka tartalma, munkafeltételek, előrejutás lehetősége • Vezetés: teljesítmény, kötelességtudat, elkötelezettség • Kényszer - motiváció • Folyamatszabályozás: magatartás ellenőrzése, munkaidő, biztonság, kapcsolattartás, munkafolyamat • Kimenetszabályozás: elvárt teljesítmény meghatározása, szellemi munkánál nehéz Szervezet- és munkaszociológia

  38. Teljesítmény mérésének nehézségei Motiváció Motiváció és érdek II. • Teljesítménykövetelmény megfogalmazásának nehézsége • Teljesítmény-visszatartás: nem minden munkakörben egyformán lehetséges, csoportok érdekegyeztetésétől is függ, teljesítmény-optimalizálás természetes • Motivációs elmélet: szervezet hogyan tudja az egyént ösztönözni: passzív hozzáállás • Èrdekelmélet: emberek hogyan viszonyulnak a szervezethez; aktív magatarást feltételez Szervezet- és munkaszociológia

  39. X elméletek (Taylorizmus): ember lusta, nem szeret dolgozni, autonómiát nem szereti, visszaél vele; fő motiváció: legkevesebb munkáért legnagyobb fizetés; szoros ellenőrzés szükséges; minnél kevesebb információ, annál jobb; szankciók Motiváció Szervezeti emberkép • Y elméletek (human relations): emberek szeretik a munkát; fő ösztönző az érdekes munka; kereset az elismerés módja; önállóság és felelősség; információ szükséges az önállósághoz; ember hajlamos tanulni • Z elméletek: japán hagyományok; empátia, vezető érdeklődése a beosztott iránt, családszerű kötődés; döntéshozatalba való bevonás Szervezet- és munkaszociológia

  40. Particiációs elméleti modell: motiváció legfontosabb eleme a részvétel; demokrácia, kooperáció Motiváció Szervezeti emberkép II. • Fejlődéselméleti modell: legerősebb motiváció a fejlődés lehetősége; tudásorientált ember • 3 fő csoport: • motivált • érdektelen: kötelességszerűen elvégzi amit kell, de kihívásra nem vágyik, nem kezdeményez • frusztrált: pszichológiai szerződés nem működik Szervezet- és munkaszociológia

  41. 1. Fiziológiai szükséglet Motiváció Maslow szükséglethierarchia 2. Biztonság szükséglet 3. Szociális szükséglet 4. Megbecsülés, elismerés, önértékelés szükséglete 4. Önmegvalósítási szükséglet Szervezet- és munkaszociológia

  42. Higiéniás faktor: munka fizikai környezete, munkakörülmények, munkafeltételek, kapcsolat munkatársakkal és vezetőkkel, tekintély, stressz, informáltság, csoportszellem Motiváció Hertzberg kéttényezős modell • Motivációs faktor: teljesítményarányos fizetés, kihívás, munka tartalma, karrier lehetősége, szellemi képesség kihasználása • Két faktor független, de kompenzációs kapcsolat Szervezet- és munkaszociológia

  43. Viselkedés nemcsak reakciókból áll, hanem kalkuláló egyén Motiváció Elváráselmélet • Kétfajta cél: • végső cél: életszínvonal, karrier, beruházás, • eszközjellegű cél: közbülső célok a szervezeten belül; kihívást jelentő munka, pozíció, fizetés • Vonzáserő: elérendő cél milyen erejű vonzást gyakorol • Cél eléréséhez vezető út, végigjárásának valószínűsége • Egyéni költségek elviselhetősége és időhorizontja • Visszacsatolás; dinamikus modell Szervezet- és munkaszociológia

  44. Èrdek: szükségeletek adott környezetben való megjelenítése Motiváció Èrdekelmélet • Érdek felismerés, megfogalmazása • Érdekérvényesítés: taktikai eszközök, lépések, cselekvési stratégiák, melyek a szükségletkielégítéshez vezetnek Èrdekelméletek Motivációs elméletek • aktív egyén • feltételekhez alakítja törekvését • helyzetértékelés • önálló cselekvési stratégia • hatalom, konfliktus alapvető • passzív egyén • adott motivációk • helyzetészlelés • motivációs eszközökre reagál • hatalmi problémákat, konfliktusokat nem ismer az elmélet Szervezet- és munkaszociológia

  45. Èrdek: a szükségletek adott társadalmi-gazadasági-szervezeti környezetben való megjelése Èrdek Èrdek a szervezeten belül • Szervezet érdekstruktúrája az eltérő egyéni érdekekből és pozíciókból adódik • Èrdekek 3 típusa: • egyéni érdek • csoportérdek (értékrend, együttműködési forma, kapcsolatok) • szervezeti érdek (nagycsoportoknak lehet érdeke? Inkább egymásnak feszülő csoportérdekek) • Szervezet érdekrelációja: érdekek eloszlása, struktúrája Szervezet- és munkaszociológia

  46. Vezetők és végrehajtók érdekhelyzet különbségei: pl. bér, munkaidő, hatékonyság Èrdek Èrdekrelációk • Szervezet hierarchiájából fakadó érdekkülönbségek: alsó-felső szint között mindíg antagonisztikus ellentét • Horizontális érdekellentétek: szakmák, foglalkozások, munkakörök, szervezeti egységek • Magasabb rendű érdek ?! Szervezet- és munkaszociológia

  47. A eléri, hogy B érdeke ellenében is megtegyen valamit Èrdek Hatalom • A-nak hatalma van B felett, ha rá tudja venni B-t olyan cselekedetre, melyet A ráhatása nélkük B nem tett volna • Max Weber • Hatalom - kényszer • Hatalom: kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetősége, de annak alkalmazása nélkül is rá lehet venni valakit a cselekvésre; fenyegetés • Társadalmi viszony, melyben a szereplők egy csoportjának lehetősége van arra, hogy ezt a viszonyt saját érdekében működtesse Szervezet- és munkaszociológia

  48. Érdekérvényesítési készség, érdekérvényesítés eszköze Èrdek Hatalom II. • Hatalmi eszköz: fizikai kényszerítő eszközök, utasítási lehetőségek • Jutalom, kényszer: hatékonysága érdektől, szükségletektől függ • Maslow piramis: étel v. pénz • Hatalom terjedelme: kik felett, milyen tevékenységi területen van hatalma vkinek • Szimmetria, aszimmetria: általában hatalom aszimmetrikus, minnél szimmetrikusabb, annál inkább kompromisszum Szervezet- és munkaszociológia

  49. Támadás, védekezés Èrdek Aktív és passzív hatalom • Aktív hatalom: mások cselekedetét akaratának megefelelően befolyásolja; nem szükséges közvetlen kapcsolat • Passzív hatalom: érdekeit képes megvédeni mások törekvéseivel, érdekeivel szemben • Érdek-csere kapcsolatok, szerződések • Pozitív érdekcsere, negatív érdekcsere Szervezet- és munkaszociológia

  50. Hatalmi forrás: személyhez, csoporthoz, struktúrához kapcsolódó tényezők, melyek birtoklása, melyek feletti rendelkezés lehetővé teszi valakinek, hogy hatalma legyen Èrdek Hatalmi források • Amiből a hatalom származik, hatalmi eszköz: amit eszközként használnak, hogy mások cselekedetét befolyásolják • 3 nagy csoport: • pszichológia • struktúrális • meta-hatalmi források Szervezet- és munkaszociológia

More Related