A szűrővizsgálatok elve, alapjai és rendszere

1. A szűrővizsgálatok elve, alapjai és rendszere Népegészségügyi szűrővizsgálatok

2. Szűrési ajánlások (WHO) • Alacsonyabb fejlettségű országokban prioritás: • Fertőző betegségek megelőzése és szűrése • Fejlett országokban prioritás: • Krónikus betegségek prevenciója • Ajánlások Magyarország számára: • Relevánsak a fejlett országokra vonatkozó ajánlások • Ennek háttere: • Krónikus betegségek gyakorisága • Társadalmi-gazdasági változások • Egészségügyi rendszer fejlettsége

5. Daganatok szűrése • 2005 május: Határozat a tumoros megbetegedések megelőzésről és gyógyításáról (58 World Health Assembly) • Általános alapelvek a szűrési program indítására: • Bizonyított hatásossága • Az erőforrás szükséglet (szakember, műszer,stb.) elégséges a célcsoport majdnem teljes lefedéséhez • Kiépült a diagnosztika, ellátás és utógondozás intézményhálózata • A betegségek prevalenciája elég magas ahhoz ,hogy igazolja a szűrés költségeit, a ráfordításokat • Fontos a szűrések megvalósításához egy szakértő programmenedzsment

6. Rákszűrési program monitoring • A WHO szerint a nemzeti rákkontroll programokat és azok eredményeit folyamatosan monitorozni kell • Monitorozás: • Nyomon követni, hogy a program rendben zajlik le, • eléri-e a célpopulációt, • megfelel-e a finanszírozó elvárásainak • Eredmény mutatók: • Milyen a betegek életminősége • A betegségek előfordulásának újbóli aránya • Teljes túlélési arány • Incidencia • Mortalitás • Megfelelő információs rendszer kialakítása

7. Rákszűrési programok monitoringja • WHO mutatók, célértékek: (2002) • A célcsoporthoz tartozó személyek legalább 80%-a min. egyszer részt vett/vegyen részt a szűrővizsgálatokon • A rákos megbetegedések legalább 30%-át a szűrés vagy a korai felismerés rendszerében fedezik fel (5 éven belül elérendő célkitűzés) • Az előrehaladott állapotban lévő rákos megbetegedések száma legalább 3%-kal csökken (10 éven belül elérendő cél) • A mortalitás legalább 15%-kal csökken (15-20 éven belül elérendő cél)

8. Európai WHO-értékelés a rákellenes programokról • Irányelvek I.: (WHO, 2004) • A szűrési rendszert kellőképpen integrálni kell az egészségügyi ellátórendszerbe • A részvételi arányt a kistérségi adatokat is figyelembe véve kell monitorozni • A nehezen elérhető populáció mozgósítására nagy hangsúlyt kell fektetni, • a méhnyakrák esetében pl. az ellátórendszerrel csak ritkán találkozó, alsóbb társadalmi rétegekbe tartozó nők a legveszélyeztetettebbek, így az ő mozgósításuk a kulcsa a program eredményességének és költséghatékonyságának

9. Európai WHO-értékelés • Irányelvek II.: (WHO, 2004) • A szervezett szűrések hatékonyabbak, mint az opportunisztikus szűrés • A program része kell legyen a lakosság felvilágosítása • Média, tömegtájékoztatás helyett: • Helyi közösségek, helyi kezdeményezések • A szolgáltatói érdekből eredő (pl. CT/PET- használatának kiterjesztése) nyomásnak ellen kell tudni állni, és a szűrőprogramokat, illetve a szűréshez használt technológiákat csak egészség-gazdaságtani elemzések alapján szabad bevezetni.

10. Tennivalók a szűrési programok kialakításához 1. • Az EU - ajánlások bevezetése és beillesztése a nemzeti irányelvek rendszerébe • A szűrések időintervallumának megtervezése és tudatosítása • A méltányos hozzáférés biztosítása • Anyagi eszközök biztosítása azok számára, akiknek nehézséget jelent a szűrésen való részvétel • Garantálni kell, hogy a biztosítási programok kiterjednek aaz elfogadott szűrések körére • Támogatás kell nyújtani (info., tanácsadás) a szűrési programon részvettek számára • A szűrésen résztvevők teljes körű informálása személyre szabott módszerek alkalmazásával • Minőségbiztosítás: • tesztek kezelések, különösen a diagnosztikai tesztek esetében

11. Tennivalók a szűrési programok kialakításához 2. • Világos protokollok: • utókövetés, diagnózis és kezelés fázisaira • A kezelés hozzáférhetőségéről szóló információk terjesztése • Egységes onkológiai nyilvántartás és eredmény-mutatók • Multidiszciplináris megközelítés • A szakmai közösségek elérése és megfelelő tréning biztosítása • Képzett koordinátorok • A szűrés előnyeinek és kockázatának nyilvános ismertetése • A programok tervezése, irányítása, monitorozása

12. Hypertonia szűrése(irányelvek: WHO-ISH, 2003.) Cardiovasculáris megbetegedések megelőzése: • Életmódbeli változtatások • Vérnyomáscsökkentő szerek • Szűrővizsgálatok: • Vérnyomásmérés: jellemzője – opportunista szűrések formájában történik, a háziorvoshoz fordulás során. • Rizikótényezők felderítése: • Systolés és diasztolés vérnyomás szintje • Férfi: 55 évnél idősebb • Nő: 65 évnél idősebb • Dohányzás • Teljes koleszterin (nagyobb, mint 6,1 mmol/l), LDL koleszterin (nagyobb, mint 4,0 mmol/l) • HDL koleszterin férfiaknál: kisebb, mint 1,0 mmol/l, nőknél: 1,2 mmol/l) • Közvetlen rokonoknál 50 éves életkor előtti cardiovasculáris megbetegedés • Obesitas, fizikai inaktivitás • Célszervkárosodások • Kapcsolódó betegségek (pl. diabetes, renalis megbetegedés)

13. Hazai szűrések • 46/2003 OGY határozat: • „Egészség Évtizede Népegészségügyi Program” stratégiai program 4 fő területe: • 1. az egészséget támogató társadalmi környezet • 2. az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése • 3. Az elkerülhető halálozások elkerülése • 4. Az egészségügyi és népegészségügyi rendszer fejlesztése

14. Cardiovascularis mortalitás 100.000 főre vetítve

15. Magyarország teljes lakossága cardiovasularis halálozásának térbeli eloszlása 100.000 főre

16. Szív- és koszorúér okozta halálozások visszaszorítása 1. • Célok: (10 éves időintervallumra) • Szívkoszorúér korai halálozás csökkentése legalább 20%-kal • Agyérbetegségek korai halálozásának csökkentése legalább 20%-kal • A hypertónia szűrés hatékonyságának növelésével azonosítsák a hypertóniások legalább 75%-át • A rendszeres kezelésben részesülő hypertóniás betegek részarányát növelni kell legalább 60%-ra • A hipertonia hatékony kezelésével növelni kell a 140/90 Hgmm-es határértéknél alacsonyabb vérnyomású betegek részarányát, min. 30%-ra

17. Szív- és koszorúér okozta halálozások visszaszorítása 2. • A felnőtt lakosság legalább 80%-a fenyegető szívinfarktus és szélütés tüneteit és legyen tájékozott az orvoshoz fordulás lehetőségeiről és szükségességéről • Az ellátórendszer gyakorlatában az akut eseteket legalább 80%-ban érvényesüljenek a szakmai kollégiumok irányelvei az ellátás tartalmára és időintervallumára vonatkozóan • A tényeken alapuló orvostudomány eredményeit minél szélesebb körben kell hozzáférhetővé tenni a szakemberek és lakosság számára

18. Gondozott hypertoniások számának alakulása 2001 és 2003 között

19. EU ajánlás: (nem kötelező) 1. cervixrák szűrés 20-30 éves életkortól 2. emlőszűrés 50-69 év közötti nők körében 3. Vastagbélszűrés 50-74 év közötti férfiak és nők esetében Hazai helyzet (Kötelező) 1. 25-65 év között 2. 45-65 év között 3. 45-65 év között Ezen korcsoportok a leginkább veszélyeztetettek Lakossági szűrőprogramok

20. Népegészségügyi szűrések • Szervezett és célzott lakossági szűrésekkel 70 éves kor alatt 5-10%-kal mérséklődjön a daganatos betegségek okozta halálozás 2012-ig • Emlőrák szűrése: • Cél: 45-65 év közötti asszonyok 70%-a vegyen részt kétévenként megismételt mammográfiás emlőszűrésen • 30%-al csökkenteni az emlődaganatok okozta halálozást 2012-ig • Cervix tumorok szűrése • 60%-al csökkenteni a méhnyakrák okozta halálozás • 25-65 év közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálatát követően 3 évenként megismételt, citológiai vizsgálatot is alkalmazó szűrés • Terjedjen ki a nőgyógyászati méhnyakszűrés a céllakosság 70%-ra • Célérték: 40-80%-kal csökkenjen a méhnyakrák okozta halálozás • Vastagbél tumorok szűrése • A 45-65 év közötti nők és férfiak széklet vér laboratóriumi kimutatásán alapuló vastag és végbélszűrés rendszerének megszervezése • Cél: 20%-kal csökkenteni a vastagbél- és végbélrák okozta halálozást

21. Egyéb szűréssel befolyásolható daganatok • Prosztatadaganatok szűrése • Tüdődaganatok (légcső, hörgők, tüdő) szűrése • Szájüregi daganatok szűrése • Melanoma és egyéb bőrdaganatok szűrése • Heretumorok szűrése A fenti szűrővizsgálatok nem részei a népegészségügyi szűrővizsgálatoknak

24. Colerectalis daganatok regionális eloszlása Európában – férfiakforrás: IARC – GLOBOCAN 2002.

25. Colerevtalis daganatok regionális eloszlása Európában - nők

29. A népegészségügyi program jelentősége • Makrogazdasági összefüggések: • Betegség- és halálozásteher 4% GDP – gazdasági – veszteség évente • Születéskor várható élettartam 6-8 évvel alacsonyabb az EU átlagnál • Egészség = Érték • Lakosság fogyásának megállítása: idő előtti halálozás, középkorúak nagy arányú halálozása • Cardiovasculáris - , daganatos megbetegedések megelőzése, csökkentése • Esélyegyenlőség megvalósítása

30. Emlőrák szűrése • Indokoltság: • A korai stádiumban lévő mellrák 90%-os biztonsággal gyógyítható • Rendelkezésre áll megfelelő szaktudás és gyógykezelési feltétel • Leggyakoribb daganatos halálok • Növekvő tendenciák • Rákelőző állapotok

31. Szervezett emlőszűrés • Gyakoriság: 2 év • Célcsoport: 45-65 év • Szűrés helye: • 39 szűrőcentrum, • mammográfia • Szűrést végzi: • Tapintásos vizsgálat + mammográfia: szakképzett asszisztens, • Felvétel értékelése protokoll szerint: két független radiológus

32. Szervezett méhnyak-szűrés • Gyakoriság: 3 év • Célcsoport: 25- 65 év • A szűrés helye: • nőgyógyászati szakrendelés, • Cytopathológiai laboratórium • A szűrést végzi: • Kenetvétel: nőgyógyász • Minták értékelése: cytológus előszűrő asszisztensek, cytopatológusok

33. Szervezett colerectalis-szűrés • Gyakoriság: 2 év • Célcsoport: 45-65 év • A szűrés helye: • háziorvosi szolgálat, • laboratóriumok • A szűrést végzi: (székletmintából) • FOBT minták értékelése: laboratóriumban • Colonoscopia (nemnegatív lelet esetén): szakorvos

34. A szűrési program eredményességének indikátorai • Részvételi arány • A nem negatív szűrési eredményt adó szűrés és a további pontosító diagnosztikai vizsgálatok elvégzése, illetve a gyógyító célzatú beavatkozás megkezdése között eltelt idő • A szűrési eljárások szenzitivitását tükröző intervallumok aránya

35. A szűrés eredményességét befolyásoló tényezők és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések 1. A részvételi arány növelése: • Behívás módja (levél, telefon, háziorvosi védőnő, helyi civil szervezet által folytatott kommunikáció) • A behíváshoz használt adatbázisok pontossága, teljeskörűsége • A szűrés igénybevételének költsége minél kisebb legyen az egyének számára (pl. utazási költségtérítés) • Érdekeltté kell tenni a szűrés szervezőjét a minél nagyobb részvételi arány elérésében (motiváció, világos elvárások, szakmai és anyagi ösztönzők) • Az ellátórendszer érdekeltsége • A szűrést követő diagnosztika és az ellátás gyorsasága:

36. A szűrés eredményességét befolyásoló tényezők és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések 2. A szűrést követő diagnosztika és az ellátás gyorsasága: • A diagnosztikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges kapacitások megléte • Az ellátáshoz szükséges kapacitások megléte • a szűrési eredmények feldolgozásának gyorsasága • Érdekeltség megteremtése a rendszer hatékony működése iránt a szűrés szervezői és az ellátók körében A szűrési eljárás megbízhatósága és pontossága: • Protokollok kialakítása, minőségbiztosítási rendszer működtetése • Érdekeltség megteremetése a rendszer szereplői körében

37. A szűrés intézményrendszere • Szereplők: • Közpolitika-alkotás: • EuM, OEP, ANTSZ • Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda: felügyeli és koordinálja a Népegészségügyi Programot • Szűrések szervezése: ANTSZ feladata • Finanszírozás: OEP feladata (szűrési-diagnosztikai eljárások és ellátások) • Egészségügyi szolgáltatók: a TVK (teljestményvolumen korlát) miatt nem érdekeltek a szűrésben – kivétel: cervixszűrés, mammográfia, mivel ezek nem esnek a degresszív finanszírozás alá) • Szűrőcentrumok: • Magántulajdonban lévő mammográfiás szűrésközpontok, nyereséges az OEP szerződésből befolyó térítés - érdekeltek a magas átszűrtségben • Szűrést végzők köre: • Alapellátás: Háziorvos mint kulcsszereplő • Szakellátás • IBR – Irányított betegellátás • Magánbiztosítók, egészségpénztárak • Civil szervezetek és egyházak

38. A hazai szűrések helyzete • A Magyarországon bevezetett szűrések köre megfelel a nemzetközi és európai elméletnek és gyakorlatnak • Átszűrtség tekintetében a fejlett országoktól elmaradunk: okok: • A lakosság alacsony egészségtudatossága, • Nem tudatosodott a szűrések jelentősége • A központi szervezés (behívás) mellett hatékonyabb lehet a helyi megoldások, kommunikációs csatornák – pl. háziorvos, védőnő, stb. • Hatékonyságát csökkenti, hogy: • A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban nincs egyértelműen tisztázva a szerep az EuM, OEP és ANTSZ között • Sok esetben keverednek a szakmai és szakmapolitikai célok • Finanszírozási gondok: • ANTSZ szervezi – közpénzből • OEP szűrések, diagnosztika, ellátás költségeit – E-alapból fizeti • TVK • Érdekellentétek: orvos- asszisztens • Érdektelenség:

39. A hazai szűrések helyzete A részvétel növelésének lehetőségei: • Csökkenteni kell a szűrésen való egyéni, személyes költségeket • Megfelelően megtervezett szűrőhálózat: • időveszteség csökken : • Utazási idő csökkentése • Pontos ütemezés • Helyi kommunikációs csatornák szerepének megerősítése