140 likes | 217 Views
Makara B Gábor. A tudományos kutatóintézetek értékelése, teljesítményének mérése. Miért kell értékelni, teljesítményt mérni?. El kell számolni a közpénzzel a teljesítmény összhangban van-e a költségekkel? Vizsgálni érdemes, kutató és a kutatás oda való-e ahol van?
E N D
Makara B Gábor A tudományos kutatóintézetek értékelése, teljesítményének mérése
Miért kell értékelni,teljesítményt mérni? • El kell számolni a közpénzzel • a teljesítmény összhangban van-e a költségekkel? • Vizsgálni érdemes, kutató és a kutatás oda való-e ahol van? • milyenek a versenytársai? • Érdemes megismerni a szervezetet kívülálló értékelők által • Tervezni a jövőt
Általában a tudományos munkát kell értékelni? • Tudományos munka folyik • felsőoktatási intézményben, • főhívatású kutatóintézetben és • közgyüjteményekben • Mikor és hol van szükség kutatóintézetre a tudomány művelésére? • A főhivatású, kutatóintézeti kutatás jellegzetességei
Egyetem és tudományos kutatóintézet Egyetem - Oktatás és kutatás egyenrangú feladatok - Oktatás és kutatás: összhang kell - Sok az egyéni kutatási téma - Nehéz egy téma interdiszciplináris megközelítése tanszékeken - Kisebb és rövidebb időtávú kutatási feladatokon dolgoznak az oktatók Tudományos kutatóintézet - A feladat mérete, kb. 3-15 fõt meghaladó, több évre kiterjedõ erõfeszítés szükséges - A feladat sokirányú szakképzettséget igényel (erős interdiszciplinaritás esete) - Gyorsan változnak a feladatok - Résztvevõk nem kívánnak egyetemi környezetben dolgozni -Kiterjedés, veszélyesség, üzemszerűség(űrkutatás, oceanográfiai kutatások, Antarktisz kutatás, bizonyos mezőgazdasági kutatások, stb.) -feladatváltásesetén kisebbek a tematikus akadályok - Másodlagos az oktatás, elsősorban PhD!
Az értékelés célja - a minőség biztosítása, fenntartása - az intézményi dinamizmus kialakítása - az irányítás eszköze
Az értékelés szintje - Alapja a kutatócsoportok, vagy projekt teamek, 3-10-15 fõs szervezeti egységek egyedi értékelése - Az intézet értékelésének alapja a kutatócsoportok, projekt teamek értékelése
Idősávok • Az éves értékelés mindenkire kiterjedően gyüjti az adatokat, információt (pályázatok, szerződések, szakértések, kutató-nevelés, oktatás, közlemények, (nemzetközi) visszhang) • Az éves értékelés során egy független külső tanácsadó testület érzékelheti, hogy időközi változtatásra van-e szükség? • A kutatócsoportok 4-6 éves külsõ értékelése legyen aszinkron • Az aszinkron 4-6 éves team értékelés meghatározhatja a team sorsát • Az intézet értékelés az igazgatói kinevezések, pályázatok időrendjéhez illeszkedhet
Az értékelés munkaigénye Az értékelt munkája • Az értékelés adat-nyersanyagát az éves értékeléshez kell gyüjteni és kumulálni • Az éves team jelentések rövidek, a munka irányát mutassák be, az eredményeket elég felsorolni, töltelék nem kell • Az 5 éves önértékelés komoly írásmű Az értékelő munkája • Komoly figyelmet és idő ráfordítást igényel • Nem társadalmi munka
Összetett, minőségi és mennyiségi szempontú értékelés Team • Alapja a vállalt feladat • A csapattagok egyéni teljesítményei • 15-30% tudománymetria, • a többi a pályázatok, szerződések, kiemelkedő eredmények, trendek és a tervek összevetéséből tevődik össze. • Intézet • A vállalt feladat, az elnyert pályázat célkitűzései, külső elvárások • Összes pályázata, szerződése, pénzügyi egyensúlya • Csoportjainak, teamjeinek kiválósága, dinamikája
Az értékelés alapja az önértékelő beszámoló • Az értékelt szakasz szöveges értékelése • Az eredmények összesítése • (A részlegenkénti vezetői értékelés) • Vezetői tevékenység leírása, elemzése • A világszinvonallal való összevetés • A potenciális versenytársakkal összevetés • Kitekintés a következő szakaszra • Töltelék nélkül!
Az értékelők köre • Minden fontos tevékenységet lefedő szakértők • Külső, tekintélyes, kiváló szakértők • Értékelésben járatosak (ez is szakma) • Nem versenytársak • Költségeik megtérítendők • Hosszabb szakaszon (>5 év) át rendszeresen visszatérnek • Véleményükhöz nevüket adják
„Standard Evaluation Protocol 2003-2009” A holland Királyi Akadémia, a hollad kutatási alap és az egyetemi szövetség közös dokumentuma • éves bontást alkalmaz, • kétszintű értékelést valósít meg (csoportok és/vagy programok, valamint intézetek), • nem csupán mennyiségi adatokra épül, • képes figyelembe venni az egyes intézetek egyedi vonásait. Az adaptációt célszerû innovatív módon A nemzetközi összehasonlítás lehetõsége
Értékelés akkor is készül, ha nem akarjuk • Elkerülhetetlen, hogy a szakma, a versenytársak értékeljenek • Belső „értékelés” folyik a szervezeten belül, kialakul egy belső, informális rangsor • Külső rangsor is készülhet • Jobb egy gondos belső/külső rangsor, mint egy felületes külső rangsor
Az értékelés következményei (?) • Az értékelt team számára tükör, aminek átgondolásából tennivalói lehetnek Team, kutatócsoport • A vezető feladata az értékelés alapján cselekedni • A következmény nélküli értékelés pótcselekvés • Fejlesztési tervek, kiegészítő támogatás esélye • Új pályázat kiírása, ha a teljesítmény szerény Intézet (?)