1 / 30

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. Irwin/McGraw Hill. VII. Üzleti projektek egyedi és teljes kockázata. 118. Hatékony portfolió β és NPV . A teljes vagy az egyedi kockázatok érdektelenek. A „kockázat üzlet” mégis elképesztő ütemben fejlődik.

wanda
Download Presentation

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. VÁLLALATI PÉNZÜGYEK Irwin/McGraw Hill

  2. Pénzügyek I.

  3. VII. Üzleti projektek egyedi és teljes kockázata 118 • Hatékony portfolió • β és NPV. • A teljes vagy az egyedi kockázatok érdektelenek. • A „kockázat üzlet” mégis elképesztő ütemben fejlődik. • Bónuszok, a vállalati teljesítmény mérése, az adók, a hitelképesség megítélése vagy éppen a csőd bekövetkezése is vállalati szinten mért eseményekhez kötődik. • Így a projektek pénzáramainak teljes kockázata és a projektek közötti kapcsolat, korreláció is számít. • Pl. a menedzsment igyekszik kiszűrni és fedezni azokat a kockázatokat, amelyek a vállalati fizetőképességet fenyegetik. Törekszenek az eleve alacsonyabb kockázatú, „jól tervezhető” projektek megvalósítására, illetve igyekeznek olyan projekteket megvalósítani, amelyek egymás kockázatait a vállalaton belül diverzifikálják. Pénzügyek I.

  4. 118 • Módszerek • A teljes kockázatot alkotó komponensek azonosítása és azok jelentőségének felmérése. • Kockázatfedezés – akár az összes kockázat megszüntethető. • Ezek az eszközök költségesek. • A projektkockázatok jelentős része már a vállalati projektportfólióban rendelkezik természetes fedezettel (esernyő-napernyő üzletág). • Pl. a devizakockázatok a konszolidált vállalati portfólióban rendszerint természetes módon diverzifikálódnak. • Pazarlás? • Kiszűrhetők az érzékeny komponensek, módosíthatók a tervek (pl. volumen vs. marketing). Pénzügyek I.

  5. VII.1. Érzékenységvizsgálat és gazdasági profitküszöb számítás 119 • Hogyan változik az NPV (vagy valamilyen más mutató) egy-egy paraméter %-os változásakor? • Ceteris paribus • Szerteágazó hatások – de korreláció nélkül. • A jelentősebb kockázati elemek kiválasztása. • Projektszerkezet optimalizálása. • A projekt függvényekre épülő NPV modelljében egy-egy változó értékét megváltoztatjuk és a kapott NPV értékeket ábrázoljuk. Pénzügyek I.

  6. NPV (mFt) 1000 800 600 400 200 gazdasági profitküszöb gazdasági fedezeti pont $0 -200 -400 anyagköltség bérköltség eladási volumen eladási ár marketing -20% -10% 0% 10% 20% 119-120 Pénzügyek I.

  7. 120 • Gazdasági profitküszöb • Célérték keresés. • A sűrűségfüggvény ismeretében megadható annak az esélye, hogy a változó ez alá csökkenjen. Pénzügyek I.

  8. NPV 1000 800 600 400 gazdasági fedezeti pont 200 $0 -200 -400 eladási volumen -20% -10% 0% 10% 20% 120 Pénzügyek I.

  9. VII.2. Szcenárióanalízis 120 • Jellegzetes, jól azonosítható jövőképek, „forgatókönyvek”. • A projekt végtelen számú kimenetelét néhány jellegzetesre egyszerűsítjük. • Szcenárió ~ az alapadatok egy jellegzetes kombinációja. • „Forgatókönyvek nettó jelenértéke”. • Valószínűségekkel súlyozva maga az NPV. Pénzügyek I.

  10. Példa - szcenárióanalízis 120-121 • Egy vállalat új terméket kíván piacra dobni és a termék előállítására egy új üzemet hozna létre. • A felmérések alapján a termék sikerét illetően három jellegzetes szcenárió képzelhető el: • A termék sikertelen lesz, rövid időn belül az üzemet be kell zárni. Ennek valószínűsége 30%. • A termék a szokásos életciklust járja be, az üzemre 5 évig lesz szükség. Ennek valószínűsége 50%. • A termék kirobbanó sikerű lesz, akár 10 évig is szükség lesz az üzemre. Ennek valószínűsége 20%. Pénzügyek I.

  11. Példa - szcenárióanalízis 120-121 • Az üzem megvalósítására azonban többféle lehetőség is kínálkozik: • A szükséges üzemi épületet saját beruházásban építjük fel, amit bármikor értékesíthetünk. • Az üzemi épületet egy drágább konstrukcióban béreljük, viszont bármikor felbonthatjuk a szerződést. • Az üzemi épületet kedvezőbb áron 5 évre lekötve béreljük, ingyenes opcióval további 5 év lekötésére. • Az üzemi épületet erősen nyomott áron 10 évre lekötve béreljük. • Melyik üzemmegvalósítási változat a kedvezőbb? Pénzügyek I.

  12. Példa - szcenárióanalízis 121 Szcenáriók S1 S2 S3 5 A 5 5 5 7 B 5 7 10 Változatok NPV Súlyozott 6 C -5 5 25 5 D -20 10 30 30% 50% 20% Szcenáriók valószínűségei Pénzügyek I.

  13. 121 VII.3. Szimuláció • Mélyebb gazdasági elemzéseknél a pénzáramok sztochasztikus meghatározására építünk. • Ilyenkor nem várható pénzáramlásokból kalkulált várható értelmezésű gazdasági mutatókat kívánunk meghatározni, hanem végig megtartjuk a sztochasztikus formát. 1. Az egyes pénzáramlás-tényezőket valószínűségi változó formában becsüljük. 2. Számítógépes szimulációval nagyszámú lehetséges gazdasági mutató-értéket (pl. NPV-t vagy IRR-t) számoltatunk. 3. Az egyes mutató-eredmények gyakoriságaival közelítjük a mutató sűrűségfüggvényét. Pénzügyek I.

  14. véletlen véletlen véletlen véletlen ... • A következőt tesszük tehát: véletlen NPV-k f(x) NPV=f(…) ... NPV Pénzügyek I.

  15. Ráadásul az egyes valószínűségi változók kapcsolatban is vannak egymással (korrelálnak). • Célunk az, hogy ezekből a szakértői véleményekből „szűrjünk ki” gazdasági mutatókat. • Valószínűség fogalma • „80%, hogy esni fog.” (Az előrejelzésre vonatkozik.) • Időjárás egyszeri, de a „jóslat” rendszeres, így van valószínűsége is. Pénzügyek I.

  16. Számítógépes szimulációalapjai • Monte-Carlo szimuláció • Neumann János • Számítógép logika • Önmagukat újraalkotó automaták • Kvantummechanika, halmazelmélet • Numerikus meteorológia • Gyors turbulens áramlások • Manhattan projekt • Pszeudo-véletlenszámgenerátorok • Intel: ellenálláson fellépő termikus zaj Pénzügyek I.

  17. 123 VII.3.2. Az egyes tényezők szubjektív becslése • Döntő fontosságú mozzanat • Időigényes • A becslőknek nem ez a „foglalkozásuk”, tehát a helyes becslési eljárás megválasztása kulcskérdés: • a módszer „korrekt”, de nehezen érthető, • vagy érthető, de pontatlan. • A „relatív gyakoriság” jó kiindulás. • sűrűségfüggvények • folyamatos sűrűségfüggvények • diszkrét rang Pénzügyek I.

  18. Sűrűségfüggvény-táblák Pénzügyek I.

  19. Paraméterek megadása Pénzügyek I.

  20. 126 VII.3.3. Korrelációs kapcsolatok szubjektív becslése • A feltételes valószínűség összefüggése alapján • Például: Mekkorára becsülné Y-t (db-ot), ha tudja, hogy X (ár) 1500 $ ? E(X) = 1000 $, E(Y) = 1100, σ(X)= 129, σ(Y) = 2138 • E(Y|X=1500) = 500 Pénzügyek I.

  21. 126 • Becslések számának csökkentése: • Az éves pénzáramok egyes tényezői között időben állandónak szokás tekinteni a korrelációkat. • Ugyanazon változó éves értékei között ugyanolyan auto-korrelációt szokás figyelembe venni. Pénzügyek I.

  22. Sétahajó projekt Monte-Carlo szimulációval 127 • Érdemes lenne-e megvásárolni egy 30 utas szállítására alkalmas hajót, hogy azt városnéző hajóként üzemeltessük. • A hajó ma 15 mFt + áfa, 5 év múlva 10 mFt + áfát ér (egy 5 évvel idősebb hajó ára ma ennyi). • A Petőfi hídtól a Rómaifürdőig szerveznénk körutakat, hétvégenként áprilistól októberig. • Az üzemeltetési költségek (kvázi-fix költségek): • éves szinten a gázolaj 4 mFt + áfa, • a kikötőbérleti díj 500 eFt + áfa, • az éves karbantartási díj 500 eFt + áfa, • marketing 700 eFt + áfa. • Munkabérek adókkal: 3 mFt (5 fő személyzet, kapitánnyal, idegenvezetővel együtt). • Vállalkozásunk egyébként nyereséges. HIA: 2%. Pénzügyek I.

  23. 127 Pénzügyek I.

  24. 127 Pénzügyek I.

  25. 128 Pénzügyek I.

  26. 128 • A negatív társasági adó hatásokat az egyébként pozitív vállalati adóalap miatt ténylegesen is realizálni tudjuk. • A projekt nettó jelenértéke pozitív. • Szeretnénk azonban azt is tudni, hogy a projekt mekkora eséllyel válik negatív nettó jelenértékűvé? • (Mekkora az esélye, hogy a projekt átlagos belső megtérülési rátája alacsonyabb lesz a projekt tőkeköltségénél?) • A kérdés megválaszolásához szimulációt futtatunk le, amely során az NPV (vagy IRR) változó sűrűségfüggvényét állítjuk elő. Pénzügyek I.

  27. 128 • Tudjuk, hogy tetszőleges (folytonos) sűrűségfüggvényre igaz: • Ha a valószínűségi változó eloszlását az f(x) sűrűségfüggvénnyel jellemezzük, akkor annak a valószínűsége, hogy a valószínűségi változó a és b közötti értéket vesz fel: Pénzügyek I.

  28. 128 • Megfelelő segédprogrammal a szimulációt lefuttatva és az intervallum határokat (-∞ és 0) beállítva a fenti számítás eredményét könnyedén megkapjuk, ami esetünkben ~21%. Pénzügyek I.

  29. 128-129 • A projekt mekkora eséllyel állít elő 2,5 mFt elkölthető cash flow-t 2011-ben, ugyanis a társaság hosszúlejáratú hitele éves törlesztőrészletének biztos kifizetéséhez ebből a projektből 2011-ben legalább ekkora összegre lesz majd szükség? • Az adófizetési határidők miatt a 2010-es társasági adó(megtakarítás) lesz ténylegesen elérhető 2011-ben. • Ezt az adóösszeget vonjuk le (adjuk hozzá) a 2011-es működési pénzáramokhoz. • Az így képzett összeg sűrűségfüggvényét állítjuk elő. Pénzügyek I.

  30. 129 • A projekt 2011-ben legalább 2,5 mFt összeget 41% eséllyel állít elő. • A szükséges összeg 2011-ben más módon biztosítható (pl. rövid lejáratú hitel)? • Ha nem, le kell mondanunk az egyébként értékteremtő beruházásról. Pénzügyek I.

More Related