300 likes | 387 Views
VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. Irwin/McGraw Hill. VII. Üzleti projektek egyedi és teljes kockázata. 118. Hatékony portfolió β és NPV . A teljes vagy az egyedi kockázatok érdektelenek. A „kockázat üzlet” mégis elképesztő ütemben fejlődik.
E N D
VÁLLALATI PÉNZÜGYEK Irwin/McGraw Hill
VII. Üzleti projektek egyedi és teljes kockázata 118 • Hatékony portfolió • β és NPV. • A teljes vagy az egyedi kockázatok érdektelenek. • A „kockázat üzlet” mégis elképesztő ütemben fejlődik. • Bónuszok, a vállalati teljesítmény mérése, az adók, a hitelképesség megítélése vagy éppen a csőd bekövetkezése is vállalati szinten mért eseményekhez kötődik. • Így a projektek pénzáramainak teljes kockázata és a projektek közötti kapcsolat, korreláció is számít. • Pl. a menedzsment igyekszik kiszűrni és fedezni azokat a kockázatokat, amelyek a vállalati fizetőképességet fenyegetik. Törekszenek az eleve alacsonyabb kockázatú, „jól tervezhető” projektek megvalósítására, illetve igyekeznek olyan projekteket megvalósítani, amelyek egymás kockázatait a vállalaton belül diverzifikálják. Pénzügyek I.
118 • Módszerek • A teljes kockázatot alkotó komponensek azonosítása és azok jelentőségének felmérése. • Kockázatfedezés – akár az összes kockázat megszüntethető. • Ezek az eszközök költségesek. • A projektkockázatok jelentős része már a vállalati projektportfólióban rendelkezik természetes fedezettel (esernyő-napernyő üzletág). • Pl. a devizakockázatok a konszolidált vállalati portfólióban rendszerint természetes módon diverzifikálódnak. • Pazarlás? • Kiszűrhetők az érzékeny komponensek, módosíthatók a tervek (pl. volumen vs. marketing). Pénzügyek I.
VII.1. Érzékenységvizsgálat és gazdasági profitküszöb számítás 119 • Hogyan változik az NPV (vagy valamilyen más mutató) egy-egy paraméter %-os változásakor? • Ceteris paribus • Szerteágazó hatások – de korreláció nélkül. • A jelentősebb kockázati elemek kiválasztása. • Projektszerkezet optimalizálása. • A projekt függvényekre épülő NPV modelljében egy-egy változó értékét megváltoztatjuk és a kapott NPV értékeket ábrázoljuk. Pénzügyek I.
NPV (mFt) 1000 800 600 400 200 gazdasági profitküszöb gazdasági fedezeti pont $0 -200 -400 anyagköltség bérköltség eladási volumen eladási ár marketing -20% -10% 0% 10% 20% 119-120 Pénzügyek I.
120 • Gazdasági profitküszöb • Célérték keresés. • A sűrűségfüggvény ismeretében megadható annak az esélye, hogy a változó ez alá csökkenjen. Pénzügyek I.
NPV 1000 800 600 400 gazdasági fedezeti pont 200 $0 -200 -400 eladási volumen -20% -10% 0% 10% 20% 120 Pénzügyek I.
VII.2. Szcenárióanalízis 120 • Jellegzetes, jól azonosítható jövőképek, „forgatókönyvek”. • A projekt végtelen számú kimenetelét néhány jellegzetesre egyszerűsítjük. • Szcenárió ~ az alapadatok egy jellegzetes kombinációja. • „Forgatókönyvek nettó jelenértéke”. • Valószínűségekkel súlyozva maga az NPV. Pénzügyek I.
Példa - szcenárióanalízis 120-121 • Egy vállalat új terméket kíván piacra dobni és a termék előállítására egy új üzemet hozna létre. • A felmérések alapján a termék sikerét illetően három jellegzetes szcenárió képzelhető el: • A termék sikertelen lesz, rövid időn belül az üzemet be kell zárni. Ennek valószínűsége 30%. • A termék a szokásos életciklust járja be, az üzemre 5 évig lesz szükség. Ennek valószínűsége 50%. • A termék kirobbanó sikerű lesz, akár 10 évig is szükség lesz az üzemre. Ennek valószínűsége 20%. Pénzügyek I.
Példa - szcenárióanalízis 120-121 • Az üzem megvalósítására azonban többféle lehetőség is kínálkozik: • A szükséges üzemi épületet saját beruházásban építjük fel, amit bármikor értékesíthetünk. • Az üzemi épületet egy drágább konstrukcióban béreljük, viszont bármikor felbonthatjuk a szerződést. • Az üzemi épületet kedvezőbb áron 5 évre lekötve béreljük, ingyenes opcióval további 5 év lekötésére. • Az üzemi épületet erősen nyomott áron 10 évre lekötve béreljük. • Melyik üzemmegvalósítási változat a kedvezőbb? Pénzügyek I.
Példa - szcenárióanalízis 121 Szcenáriók S1 S2 S3 5 A 5 5 5 7 B 5 7 10 Változatok NPV Súlyozott 6 C -5 5 25 5 D -20 10 30 30% 50% 20% Szcenáriók valószínűségei Pénzügyek I.
121 VII.3. Szimuláció • Mélyebb gazdasági elemzéseknél a pénzáramok sztochasztikus meghatározására építünk. • Ilyenkor nem várható pénzáramlásokból kalkulált várható értelmezésű gazdasági mutatókat kívánunk meghatározni, hanem végig megtartjuk a sztochasztikus formát. 1. Az egyes pénzáramlás-tényezőket valószínűségi változó formában becsüljük. 2. Számítógépes szimulációval nagyszámú lehetséges gazdasági mutató-értéket (pl. NPV-t vagy IRR-t) számoltatunk. 3. Az egyes mutató-eredmények gyakoriságaival közelítjük a mutató sűrűségfüggvényét. Pénzügyek I.
véletlen véletlen véletlen véletlen ... • A következőt tesszük tehát: véletlen NPV-k f(x) NPV=f(…) ... NPV Pénzügyek I.
Ráadásul az egyes valószínűségi változók kapcsolatban is vannak egymással (korrelálnak). • Célunk az, hogy ezekből a szakértői véleményekből „szűrjünk ki” gazdasági mutatókat. • Valószínűség fogalma • „80%, hogy esni fog.” (Az előrejelzésre vonatkozik.) • Időjárás egyszeri, de a „jóslat” rendszeres, így van valószínűsége is. Pénzügyek I.
Számítógépes szimulációalapjai • Monte-Carlo szimuláció • Neumann János • Számítógép logika • Önmagukat újraalkotó automaták • Kvantummechanika, halmazelmélet • Numerikus meteorológia • Gyors turbulens áramlások • Manhattan projekt • Pszeudo-véletlenszámgenerátorok • Intel: ellenálláson fellépő termikus zaj Pénzügyek I.
123 VII.3.2. Az egyes tényezők szubjektív becslése • Döntő fontosságú mozzanat • Időigényes • A becslőknek nem ez a „foglalkozásuk”, tehát a helyes becslési eljárás megválasztása kulcskérdés: • a módszer „korrekt”, de nehezen érthető, • vagy érthető, de pontatlan. • A „relatív gyakoriság” jó kiindulás. • sűrűségfüggvények • folyamatos sűrűségfüggvények • diszkrét rang Pénzügyek I.
Sűrűségfüggvény-táblák Pénzügyek I.
Paraméterek megadása Pénzügyek I.
126 VII.3.3. Korrelációs kapcsolatok szubjektív becslése • A feltételes valószínűség összefüggése alapján • Például: Mekkorára becsülné Y-t (db-ot), ha tudja, hogy X (ár) 1500 $ ? E(X) = 1000 $, E(Y) = 1100, σ(X)= 129, σ(Y) = 2138 • E(Y|X=1500) = 500 Pénzügyek I.
126 • Becslések számának csökkentése: • Az éves pénzáramok egyes tényezői között időben állandónak szokás tekinteni a korrelációkat. • Ugyanazon változó éves értékei között ugyanolyan auto-korrelációt szokás figyelembe venni. Pénzügyek I.
Sétahajó projekt Monte-Carlo szimulációval 127 • Érdemes lenne-e megvásárolni egy 30 utas szállítására alkalmas hajót, hogy azt városnéző hajóként üzemeltessük. • A hajó ma 15 mFt + áfa, 5 év múlva 10 mFt + áfát ér (egy 5 évvel idősebb hajó ára ma ennyi). • A Petőfi hídtól a Rómaifürdőig szerveznénk körutakat, hétvégenként áprilistól októberig. • Az üzemeltetési költségek (kvázi-fix költségek): • éves szinten a gázolaj 4 mFt + áfa, • a kikötőbérleti díj 500 eFt + áfa, • az éves karbantartási díj 500 eFt + áfa, • marketing 700 eFt + áfa. • Munkabérek adókkal: 3 mFt (5 fő személyzet, kapitánnyal, idegenvezetővel együtt). • Vállalkozásunk egyébként nyereséges. HIA: 2%. Pénzügyek I.
127 Pénzügyek I.
127 Pénzügyek I.
128 Pénzügyek I.
128 • A negatív társasági adó hatásokat az egyébként pozitív vállalati adóalap miatt ténylegesen is realizálni tudjuk. • A projekt nettó jelenértéke pozitív. • Szeretnénk azonban azt is tudni, hogy a projekt mekkora eséllyel válik negatív nettó jelenértékűvé? • (Mekkora az esélye, hogy a projekt átlagos belső megtérülési rátája alacsonyabb lesz a projekt tőkeköltségénél?) • A kérdés megválaszolásához szimulációt futtatunk le, amely során az NPV (vagy IRR) változó sűrűségfüggvényét állítjuk elő. Pénzügyek I.
128 • Tudjuk, hogy tetszőleges (folytonos) sűrűségfüggvényre igaz: • Ha a valószínűségi változó eloszlását az f(x) sűrűségfüggvénnyel jellemezzük, akkor annak a valószínűsége, hogy a valószínűségi változó a és b közötti értéket vesz fel: Pénzügyek I.
128 • Megfelelő segédprogrammal a szimulációt lefuttatva és az intervallum határokat (-∞ és 0) beállítva a fenti számítás eredményét könnyedén megkapjuk, ami esetünkben ~21%. Pénzügyek I.
128-129 • A projekt mekkora eséllyel állít elő 2,5 mFt elkölthető cash flow-t 2011-ben, ugyanis a társaság hosszúlejáratú hitele éves törlesztőrészletének biztos kifizetéséhez ebből a projektből 2011-ben legalább ekkora összegre lesz majd szükség? • Az adófizetési határidők miatt a 2010-es társasági adó(megtakarítás) lesz ténylegesen elérhető 2011-ben. • Ezt az adóösszeget vonjuk le (adjuk hozzá) a 2011-es működési pénzáramokhoz. • Az így képzett összeg sűrűségfüggvényét állítjuk elő. Pénzügyek I.
129 • A projekt 2011-ben legalább 2,5 mFt összeget 41% eséllyel állít elő. • A szükséges összeg 2011-ben más módon biztosítható (pl. rövid lejáratú hitel)? • Ha nem, le kell mondanunk az egyébként értékteremtő beruházásról. Pénzügyek I.