A közigazgatási jog, mint önálló jogág kialakulása Közigazgatási jog Európában

1. A közigazgatási jog, mint önálló jogág kialakulásaKözigazgatási jog Európában SZE DFK - Egyetemes Állam- és Jogtörténet II. dr. Farkas Ádám

2. A közigazgatási jog evolúciója 1. • A középkorban az állam ügyei az egységnek tekintett iuspublicum körébe tartoztak. • Az abszolutizmus fejlődő, differenciálódó, bürokratizálódó állama már cizellálta a közjogi szabályozást. • Az abszolutizmus az állami cselekvést az uralkodó hatalmából, vagyis az abszolút, felelőtlen és sérthetetlen hatalomból vezette le. • A modern értelemben vett közigazgatási jog kialakulása ott kezdődik, hogy a modern polgári állam létrejötte.

3. A közigazgatási jog evolúciója 2. • A polgári államban: • A törvényesség alapvető követelmény • A jogállamiság kritériumrendszere meghatározó • Differenciálódik a iuspublicum (alkotmányjog és közigazgatási jog elkülönülése). • Alkotmányjog: a hatalommegosztást, az állam alapvető jellemzőit, az állami és társadalmi rendet és az intézményeket meghatározó jogág • Közigazgatási jog: az állam feladatellátásának, a társadalom igazgatásának joga (az eljáró / szolgáltató állam joga) • A modern közigazgatás egy rendkívül differenciált szervezeti háló, mely tényszerűen az állam szervezeti, cselekvési magja.

5. A közigazgatási jog evolúciója 3. • A közigazgatás: • a modern politikai államokban a végrehajtó hatalom részeként • De a szűk értelemben vett kormányzástól megkülönböztetve, • Az állam „magjaként” megjelenő • Komplex (jogalkotó és jogalkalmazó; döntés-előkészítő; döntéshozó; végrehajtó; ellenőrző; szervező) • Mások magatartását befolyásoló tevékenység • Amely a jognak alávetetten, • Más szervrendszerektől elkülönült szervezet által, • Közszolgáltatások nyújtásának megszervezésével, illetve • Állami impérium birtokában végzett igazgatással • Az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi.

6. A közigazgatási jog evolúciója 4. • A közigazgatási jog fejlesztésében élenjáró volt Franciaország. • Az polgári államnak meg kellett határoznia a közigazgatás: • Céljait, feladatait, jogait, korlátait. (Anyagi jog) • Szervezetét, intézményeit. (szervezeti jog) • A feladatellátás szabályait és menetét. (eljárási jog). • A közigazgatás számára a korai időktől kezdve nyitva állt a rendeletalkotás lehetősége 1) felhatalmazásos jogalkotás keretében, illetve 2) törvény végrehajtása érdekében a részletszabályok kialakítására. • A közigazgatási jogalkotás fő korlátját a jogforrás hierarchia adta.

7. A közigazgatás jellemzői 1. • A modern közigazgatással együtt erősödik meg igazán a közszolgálatot ellátók szerepe a társadalomban. • A közigazgatás tekintetében az abszolutizmus után alapkérdés volt hosszú időn át a felelősség. (fiscus teória) • A felelősség kérdésének sajátos színezetet ad a jogállamiság kritériuma. • A jogállami közigazgatási jog több ponton kezdi kiépíteni a maga garanciarendszerét.

8. A közigazgatás jellemzői 2. • A jogállami közigazgatási jog belső biztosítékai: • Az eljárásjog fejlesztése, • Garanciális eljárási elvek és eljárásjogi szabályozás, • Belső jogorvoslati rendszer (panaszjog). • Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválasztása után a közigazgatás meghatározó garanciális kontrollját adja az Európa szerte erősödő bírósági kontroll. • Bírósági kontroll: 1) rendes bíróságok útján 2) külön fórumok által.

9. Közigazgatás ás közigazgatási jog Franciaországban 1. • Élenjáró fejlesztői a közigazgatási jognak. • A közigazgatás és igazságszolgáltatás korai szétválasztása. • Közigazgatási aktus (közhatalmi jogalakító akaratnyilatkozat) fogalmának korai kimunkálása. • Sieyés - Napóleon: Conseild’État (Államtanács) közigazgatási aktusok felülvizsgálatára jogosult. (1849-ig csak javaslatot tesz az államfőnek, azt követően saját nevében hoz döntést) • 1872-ben az Államtanács előtti eljárást vitás ügyben történő eljárásnak tekintik és ezzel közigazgatási jogvitává minősítik.

10. Közigazgatás ás közigazgatási jog Franciaországban 2. • Jogorvoslati módok: • Közigazgatási jogorvoslati kérelem (döntéshozó szervtől, vagy felettesétől) • Közigazgatási jogvita (bírói út, Államtanács) • Az ügyfelek erős garanciális jogokkal bírnak az eljárásokban, de nem az angol bírói dominanciájú kontroll jellemző.

11. Közigazgatás ás közigazgatási jog Angliában 1. • Közigazgatási feladatokat az alapvetően igazságszolgáltatási természetű békebírák látták el a XIX. Század végéig. • A XIX. Század végétől a megyei tanácsok vették át a közigazgatási feladatokat. • A közigazgatási döntésekben a döntéshozót a kezdetektől felelősség terhelte. • A közigazgatási döntésekkel szemben erős bírói kontroll érvényesült. • Ennek alapja: a közigazgatás is ugyanazon jog uralma alatt áll, mint bárki más angol földön, így a közigazgatás felett is érvényesül az általános bírói kontroll.

12. Közigazgatás ás közigazgatási jog Angliában 2. • A XX. Századra az angol közigazgatási szervezet (is) hatalmasra nő. • A közigazgatás rendkívül sokféle feladatot lát el, rendkívül széles a jogkérdések palettája. • Ennek eredményeként a miniszteri felelősség elvén először adott ügykörök feletti kontrollt érvényesítő bizottságokat hoznak létre. • Az eseti bizottságok mintájára aztán állandósul a közigazgatási döntőbizottságok rendszere, mint kvázi igazságszolgáltató fórum-rendszer. • A rendszer alapvető követelménye az „ésszerű-igazságosság” elve, mely a tisztességes eljárás kiszélesített kritériumrendszerét fedi le.

13. Közigazgatás ás közigazgatási jog Németországban 1. • A közigazgatást alapvetően az államcélok felől közelítették meg. • A közigazgatás kontrollja nem klasszikus igazságszolgáltatási feladat, hanem törvényességi vizsgálat. • A közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása az 1849-es frankfurti alkotmánnyal történik meg. • A jogállam megvalósítása a porosz abszolutisztikus időszakban várat magára. • A közigazgatási aktusok fogalmi kimunkálása után a polgári állam idején erősödik meg az aktus felülvizsgálat bírói jellege.

14. Közigazgatás ás közigazgatási jog Németországban 2. • A közigazgatás feletti bírói kontroll a polgári tradíciók restaurálásával a II. világháború után válik igazán jellemzővé. (A tárgyi jogrend mellett az alanyi jogok védelme is megerősödik a materiális jogállamiság elvén.) • 1952-ben hívják életre az elkülönült közigazgatási bíráskodást. • 1976-ban a garanciális jogok hathatósabb szabályozása érdekében általános eljárási törvényt alkotnak.

15. Közigazgatás ás közigazgatási jog Ausztriában 1. • Az alkotmányos igazságszolgáltatás csak a Kiegyezés után realizálódott. • Érvényesül a német hatás. • A közigazgatás törvényességét a jogszabályok felől, a tudomány ösztönzése szerint közelítették meg. • A kontroll-intézmények funkcionálása mellett az 1925-ös jogalkotás jelentős előrelépés: • Közigazgatási eljárási törvény • Közigazgatási végrehajtási törvény • Közigazgatási büntetőjogi törvény

16. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!