A Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának marketingje

1. A Nyugat-Magyarországi EgyetemKözgazdaságtudományi Karánakmarketingje Dr. Székely Csaba

2. Hallgatók száma a felsőoktatásban

3. A közgazdasági képzés Magyarországon1. Egyetemek Budapesti Corvinus Egyetem: Közgazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Debreceni Egyetem: Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Közgazdaságtudományi Kar Szent István Egyetem, Gödöllő: Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Széchenyi István Egyetem, Győr: Jog- és Gazdaságtudományi Kar Miskolci Egyetem: Gazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem: Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron: Közgazdaságtudományi Kar Szegedi Tudományegyetem: Gazdaságtudományi Kar Veszprémi Egyetem: Gazdaságtudományi Kar

4. Közgazdász hallgatók az egyetemeken

5. A KTK hallgatói összlétszáma

6. A közgazdasági képzés Magyarországon2. Főiskolák Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest Budapesti Gazddasági Főiskola: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenfodgalmi Főiskolai Kar Külkereskedelmi Főiskolai Kar Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapesti Műszaki Főiskola: Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest SZIE Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia, Budapest Eszterházy Károly Főiskola, Eger: Gazdaság- Társadalomtudományi Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös: Gazdálkodási Főiskolai Kar Nyíregyházi Főiskola: Gazdasági- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya

7. A közgazdasági képzés a régióban AUSZTRIA: Wirtschaftsuniversität Wien Webster University Vienna Campus Fachhochschule Burgenland, Eisenstadt: Wirtschaft (Schwerpunkt: MOE) Fachhochschule Wiener Neustadt: Wirtschaft SZOVÁKIA: University of Economics, Bratislava: Faculty of National Economy, Faculty of Commerce, Faculty of Business Management, Faculty of Economic Informatics, Faculty of International Relations, Faculty of Business Economics in Kosice Slovak University of Agriculture, Nitra: Faculty of Economics and Manage-ment, Faculty of European Studies and Regional Development Comenius University in Bratislava Matej Bel University, Banska Bystrica

8. A NYME KTK jelenlegi képzési kínálata 1. Felsőfokú szakképzés: • Idegenforgalmi szakmenedzser • Informatikai statisztikus és gazdasági tervező • Kereskedelmi szakmenedzser • Pénzügyi szakügyintéző • Projektmenedzser asszisztens • Számviteli szakügyintéző Egyetemi alapképzés: • Gazdálkodási szak (egyetemi szintű képzés, nappali és levelező tagozaton) • Szakirányok: külgazdasági, marketing, gazdasági informatika, pénzügyi, közszolgálati, régiógazdaságtan, vállalatgazdaságtan. • Gazdálkodási szak (egyetemi szintrehozó képzés, levelező tagozaton)

9. A NYME KTK jelenlegi képzési kínálata 2. Szakirányú továbbképzés: • Biztosítási szak • Egészségügyi menedzsment szak • Európa tanulmányok szak • Humánmenedzsment szak • Informatikai menedzsment szak • Jogász-közgazdász szak • Közigazgatási gazdálkodási szak • Külügyi szak • Marketing szak • Master of Business Administration szak • Mérnök-közgazdász szak • Orvos/gyógyszerész-közgazdász szak • Személyügyi szak • Településmenedzsment szak • Turizmus szak

10. SWOT elemzés

11. Az Európai Unió törekvései 2000. Lisszabon, ET határozat: „Az Uniót a világ legversenyképesebb és a legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasági térségévé kell alakítani, amely a tartós gazdasági növekedés, valamint a több és jobb munkahely révén nagyobb társadalmi kohéziót képes elérni.”

12. Vizsgálandó: • A képzés gazdasági funkciói • A gazdasági és társadalmi változások képzésre gyakorolt hatásai • Regionális lehetőségek

13. 1. A képzés gazdasági funkciói • A kvalifikáció • A kutatás-fejlesztésben játszott szerep • A puffer szerep • A belső munkalehetőségi effektus • A lokációs faktor • A külső tényezők

14. A kvalifikáció „Kötelességünk hallgatóink tudományos szak-képzettségét fejleszteni úgy, hogy később gya-korlati életpályájok folyamán abban hiányt ne szenvedjenek …” (Eötvös Loránd, 1891) Újabb szempontok: • a tudás gyors elévülése • túlképzés: a diploma inflálódása

15. A kutatás-fejlesztés A jelentősebb K+F tevékenységek többnyire globális szinten zajlanak. A képzéssel összekapcsolódó regionális szerep: • munkalehetőség az adott régióban, • tudástranszfer a kis- és közepes méretű vállalkozások számára, • technológiai információk felmérése, • kapcsolattartás más képzési helyekkel, • kapcsolattartás a tudományos központokkal.

16. A puffer szerep A felsőoktatási intézmények gyakran a munkaerő-piac „tároló helyeként” szolgálnak. A fiatalok késleltetik munkaerő piaci belépésüket. Okok: • javul a képzettségük, • jobb pozíciókat tudnak elérni, • a magas munkanélküliségi ráta, • a szülők gyermekeiket magasabb képzettséghez szeret-nék hozzásegíteni, mint amilyennel ők rendelkeznek.

17. A belső munkalehetőségi effektus A képzési, kutatási intézmények maguk is munkaadók. Az adott városban, régióban tanuló diákok ellátása jelentős gazdasági kapacitást köt le.

18. A lokációs faktor A jó képzési infrastruktúra jelenléte vonzóvá teheti a letelepedést az új vállalkozások szá-mára: • a megfelelően kvalifikált munkaerő megléte, • az általános képzési infrastruktúra magas szín-vonala. (Akadályozhatja a speciálisan képzett munka-vállalók, menedzserek odaköltözését, ha nin-csenek színvonalas intézmények)

19. 2. A gazdasági és társadalmi válto-zások képzésre gyakorolt hatásai • A tudás iránti igény változásának tendenciái • A tőkeintenzitás és a hatékonyság összefüggései • Az információ- és kommunikáció technika fejlődésének következményei • A munkaerő „korosbodása” és az ezzel kapcsolatos kérdések

20. A tudás iránti igény változásának tendenciái

21. A tőkeintenzitás és a hatékonyság összefüggései • csúcstechnológiát képviselő eszközök alkalmazása: kiemelkedő minőségű termékek kis munkaráfor-dítással történő előállítása, • az ipari folyamatok belső hatékonyságának javí-tása (pl. just-in-time), • logisztika fejlesztése: a félkész termékeknek gyor-san elérhetővé kell válniuk, • termelési kockázat növekedése: magasan képzett, megbízható munkavállalókra van szükség.

22. Az információ- és kommunikáció technika rohamos fejlődése Következmények: • a jövőben a képzési és a munkavégzési periódusok permanens váltásáról lesz szó, • a tanulásban a hangsúly a tudástranszferről az ismeretek megszerzési módjának elsajátítására fog áttevődni, • a tantervek fejlesztésének folyamata már túlsá-gosan lassú ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a gyorsan változó világgal, • az iskolák általában nehezen tudnak lépést tartani a számítógépek és egyéb elektronikus eszközök beszerzésében az eszközök elavulási ütemével.

23. A munkaerő „korosbodása” és az ezzel kapcsolatos kérdések Tendencia a lakosság átlagos életkorának növekedése. Következmények: • a munkaerő kínálat idősebbé válik, • a szociális biztosítási rendszert változtatni kell. A képzésre gyakorolt hatások: • át kell térni az idősebbek képzésére (élethosszig tartó tanulás), • a vállalatoknak is foglalkozniuk kell munkavállalóik képzésével és továbbképzésével, • a tudásküszöb alacsonyabbá válik, • más típusú tudás válik szükségessé.

24. 3. A tanuló régió Meg kell változtatni a képzési intéz-mények regionális szerepét! • A kölcsönös bizalmon alapuló együtt-működés • A felsőoktatás átalakításának igénye • A tanuló régió lehetséges modellje

25. A kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés A „bizalom menedzsmentje”: • a képzésben kétirányú forgalomra van szükség (lehetőséget kell teremteni a visszacsatolásra), • a tudásnak szintén „just-in-time” módon kell elérhetővé válnia, • egyre nagyobb a fontossága a kommunikációnak, a koordinációnak és az interakcióknak, • a szereplőknek egyre inkább meg kell bízniuk egymásban, • az intézmény fizikai közelsége növeli a bizalmat.

26. A felsőoktatás átalakításának igénye • A képzés  munkavállaló rendszer felülvizsgálatra szorul: a jövőben a képzési és a munkavégzési periódusok permanens váltását kell megvalósítani. • A vállalatoknál is zajlik képzés és továbbképzés: a felső-oktatás szolgáltatóként lép fel (keresleti irányítás). • A hangsúly a tudástranszferről az ismeretek megszerzési módjának elsajátítása felé fog tolódni. • A tantervek és ismeretkörök fejlesztésének folyamatát fel kell gyorsítani. • A képzési helyeknek lépést kell tartani az informatika és a kommunikációtechnika fejlődésével. • Regionális hálózatokra van szükség: képzés  tudás  megvalósítás  visszacsatolás  fejlesztés (tanuló régió).

27. Hagyományos és piaci felsőoktatási kultúrák Hagyományos akadémiai kultúra Az alkotás és a tudás transzfer dominál A professzionalisták befolyása Történelmi struktúrák Döntően az állam finanszíroz Stratégiai döntések: állami irányítás Piaci kultúra A piaci versenybe vetett hit Középpontban: a profit Ügyfelek igényeinek respek-tálása Hatékony szervezet Stratégiai döntések: menedzsment

28. A hibrid szervezetek és irányításuk a felsőoktatásban Fenntartó költségvetés feladat Piaci irányultság Feladatirá- nyult- ság (részleges) kompenzáció ár Ügyfelek Felhasz- nálók szolgáltatás szolgáltatás Hibrid felsőoktatási szervezet

29. A hibrid szerveztek stratégiái

30. A tanuló régió lehetséges modellje A soproni régió alkalmasnak mutatkozik ilyen jellegű modell kialakítására. • a régióban dinamikus gazdaságfejlesztés kezdődött el, • a Nyugat-magyarországi Egyetem és más oktatási intézmények jelenléte és műkö-dése, • az Egyetem önmaga is folyamatos megúju-lásra, tevékenységének kiszélesítésére kényszerül.

31. A Soproni Innovációs Központ

32. A NYME KTK lehetséges regionális szerepei

33. The European R3L Learning Region Network Services R3L R3L R3L Info Specialists Newsletter Library R3L Calendar About the R3L Community Service (Available only after login) Co - operation Support Learning regions R3L Projects Tanuló régiók Európában Köszönöm a figyelmet!