Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

1. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

2. A tanfelügyeleti standardok fajtái • Az ellenőrzés területeinek megfelelő • Egységes, de az intézménytípusok sajátosságait figyelembe vevő (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény) Az intézmény ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése - értékelése A vezető ellenőrzése - értékelése

3. A tanfelügyeleti standardok felépítése 1. Az ellenőrzés rendje • az ellenőrzés és értékelés folyamatának leírása, • a szakértők feladatainak meghatározása, • a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak összefoglalása. 2. Eszközök • elemzési és megfigyelési szempontsorok, • kérdőívek, • interjú kérdések, • értékelő lapok.

4. A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai: 1. Előzetes felkészülés • a szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet alkotnak a pedagógus/vezető/intézmény munkájáról, • azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. 2. Helyszíni ellenőrzés • óralátogatás • az interjúk elkészítése, • a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése. • 3. Összegzés – Értékelő jelentés • a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, • elkészítik az értékelést: ellenőrzési területenként megállapítják az erősségeket és fejleszthető területeket, • az értékeltek értékelő lapot töltenek ki a szakértők munkájáról.

5. Az intézmény ellenőrzésének lezárása: 4. Intézmény fejlesztési tervének elkészítése • a nevelőtestület az intézményvezető irányításával, az értékelő jelentés szempontjai alapján, elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét, • a nevelőtestület elfogadja, • megküldi a fenntartónak, • közzéteszi az intézményértékeléstés a fejlesztési tervet.

6. A pedagógus ellenőrzésének területei, eljárása, módszerei, eszközeinek kapcsolódásai

7. A pedagógus ellenőrzésének területei: 1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése A tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás. 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés. 3. Módszertani felkészültség A pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása. 4. A pedagógiai folyamat tervezése A tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása.

8. A pedagógus ellenőrzésének területei 5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása A tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése A különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése. 7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás A kommunikáció, az együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a pedagógus önismerete és önfejlesztése. 8. Az autonómia és a felelősségvállalás Kezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság, tájékozottság.

9. A pedagógus ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés • az önértékelés, • a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a kivitelezés segédeszközei • (az előző pedagógus ellenőrzés dokumentumai). 2. Óra-/foglalkozáslátogatás • két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése. 3. Interjú • a pedagógussal óramegbeszélés/beszélgetés • interjú az intézmény vezetőjével. 4. E-portfólió • a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segítik a portfolió anyagai, információgyűjtési alap (nem értékeljük).

10. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • Általánosan: • Tantárgyi tananyag • Tanulói tevékenység • Tanári tevékenység • Módszerek • Eszközök, szemléltetés • V olyan adat, amely a kiemelt figyelmet igénylő tanulóval kapcsolatos munkára, a velük való személyes törődésre utal

11. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • Tanmenet: • Az osztály/csoport ismerete • Tudatos bánásmód • Az osztály képességeire tervez • Tehetséggondozás, felzárkóztatás megjelenése, külön tervezése • Módszerek, munkaformák, folyamatos gyakorlás (egész osztályra egyszerre, vagy külön a jókra és a gyengékre) • Lehet központi, de jelenjen meg a helyi specialitás • Fejlesztési feladatok (SNI), közös órák a fejl. pedagógussal

12. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • Óravázlat: • Hasonló a tanmenethez • Tartalmában megjelenik-e: • Fejlesztés, felzárkóztatás feladatai • Tehetséggondozás feladatai • Különleges esetek

13. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • Napló:(osztály, napközis, tanulószoba, fejlesztő, szakköri, egyéb foglalkozás) • A haladási rész: • koherens a tanmenettel • Korrepetálások, fejlesztések időpontja, a részvétel rendszeressége • Az értékelési rész: • Tanulói személyes adatok feljegyzései, (határozatszám, számonkérés csak szóban vagy írásban, stb.) • Jegyek mennyisége, rendszeressége,  a tanuló teljesítménye • A jegyek alakulása, lehetőség adása a javításra

14. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • Napló:(osztály, napközis, tanulószoba, fejlesztő, szakköri, egyéb foglalkozás) • Az értékelési rész: • a fejlesztés, tehetséggondozás intenzitása • A foglalkozások anyaga • A korrepetálás gyakorisága, a résztvevők összetétele

15. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • Füzet, munkafüzet: • A foglalkozás hű tükörképe • Egyéni foglalkozás a gyakorlatban • Differenciálás órán, házi feladatban • A pedagógus rendszeres kapcsolattartása, értékelése • Az értékelés személyre szabottsága • Az eseti dolgozatok, (röpik) és értékelésük • Igényes, esztétikus munkára nevelés (jegyzetelés minősége, lényegkiemelés, illusztráció) • Összehasonlítva a naplóban található tanulói eredményekkel: kap-e egyéni feladatot a tehetség, a fejlesztős

16. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • Óralátogatás: • Tanórai differenciálás • Mennyiségi, minőségi, öndifferenciálás stb. • Milyen munkaformákat alkalmaz, ezek tudatossága • Hogyan szervez csoportot, milyen szempontok alapján választ, mennyire felel meg az adott feladat a csoport összetételének; mindenki a képességeinek megfelelően kapja-e a feladatokat, stb. • Hogyan motivál, hogyan értékel, mennyire tapintatos • Ha felszólít az órán vkit, akkor kiket, és miért? • A 8 kompetencia-terület megosztása a szakértők között

17. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • Tanórán kívüli foglalkozások: • Gyakorisága • Közösségépítésre • Tehetséggondozásra • Fejlesztésre • Versenyek • A felkészítés módja • Az eredmények

18. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése • Interjú: • Pedagógussal • Vezetővel • A dokumentumelemzés és az óralátogatás tapasztalatainak összevetése az interjúban hallottakkal • Célok, szándékok tudatossággal kapcsolatos kérdések tisztázása • Pedagógus/vezetői interjúk összevetése; hitelesség

19. A vezető ellenőrzésének területei, eljárása, módszerei, eszközeinek kapcsolódásai

20. A vezető ellenőrzésének területei 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A tanulás és tanítás tervezése, működése és hatékonysága. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása A változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő kihívásokra, a jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból fejlesztést igénylő területek azonosítása. 3. Saját stratégiai vezetés és operatív irányítás Önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.

21. A vezető ellenőrzésének területei: 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső tudásmegosztás elősegítése. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése és kezelése, a vezető kapcsolatai.

22. A vezető ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés • a vezetői önértékelés, • a vezetői pályázat, • egyes intézményi alapdokumentumok, • intézményi önértékelés egyes elemei, • (a korábbi vezetői ellenőrzés értékelő lapja). 2. Interjúkészítés • a vezetővel, • a fenntartó képviselőjével, • a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel. 3. Vezetői e-portfólió vizsgálata 4. Elégedettségmérés • pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredménye.

23. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Dokumentumelemzés Eszköz: vezetői pályázat elemzési szempontjai A fenti területhez kapcsolódó értékelési szempontok: Hogyan jelenik meg a vezetői programban a tanulás eredményességének biztosítása? Hogyan jelenik meg a programban a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása? Milyen szerepet kap a programban a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás? Hogyan jelenik meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése, oktatása a programban? Milyen terve van az intézményvezetőnek az inkluzív tanulási környezet megteremtésére?

24. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Dokumentumelemzés Eszköz: Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolókelemzési szempontjaiból Hogyan valósul meg a mérési, értékelési eredmények beépítése a tanulási – tanítási folyamatba? Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

25. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Dokumentumelemzés Eszköz: Intézményi önértékelés elemzési szempontjaiból Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek azonosítása? Az óra-, foglalkozás, tevékenységlátogatásról szóló vezetői feljegyzések hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet? Eszköz: vezetői portfólió (ajánlott elemei: vezetői pályázat – vezetői program, értekezletek forgatókönyve, emlékeztetők a szülői/diák képviselettel történő megbeszélésekről, forrásszerzés, nyertes pályázatok, stb.) elemzési szempontjaiból: A vezető bekapcsolódása az intézmény innovációs tevékenységébe A szakmai tudás átadása intézményen belül és kívül, szakmai aktivitás

26. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Interjúkészítés Eszköz: A pedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdéseiből Hogyan történik az intézményben az egyes tanulók képességeinek megismerése? Milyen formái vannak az egyes tanulók képességfejlesztésének? (SNI, BTM, tehetségfejlesztés, HH, HHH) Milyen módon történik a tanulás támogatása? Az intézményben mi történik a tanulókat érintő mérési eredményekkel, hogyan hasznosítják azokat? Az intézményben folyó nevelő-oktató munka melyik területén/területein látja fontosnak a fejlesztést? Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítása milyen eredménnyel történt meg az intézményben?

27. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Kérdőív Eszköz: Vezetői önértékelési kérdőív megfelelő állításai A folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény pedagógiai munkáját és a működését Képes megállapítani a “kritikus sikertényezőket”: azt a néhány területet, amelyben elért eredmény sikeres teljesítményre vezet. Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen eltérnek a tervtől. Képes az emberek érdeklődését felkelteni és a többséget mozgósítani a célok irányába

28. Az intézményellenőrzés területei, módszerei, eljárásrendje

29. Az intézmény ellenőrzésének területei: • A pedagógiai folyamatok Stratégiai és operatív tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés és korrekció. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés Az egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése, szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés. 3. Eredmények A mérési eredmények nyilvántartása, feldolgozása és hasznosítása.

30. Az intézmény ellenőrzésének területei: 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás. 5. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény partnerei,  a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a közéletben. 6. A pedagógiai működés feltételei A tárgyi, infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és fejlesztése. 7. A NAT-ban megfogalmazott elvárásoknak, és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

31. Az intézmény ellenőrzésének módszerei: 1. Dokumentumelemzés • az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok, • az intézményi önértékelés, • a mérési eredmények, • (a korábbi ellenőrzések értékelő lapja). 2. Interjú • a fenntartóval, • az intézményvezetővel, • munkaközösség - vezetőkkel, • a pedagógusok képviselőivel, • a szülők képviselőivel.

32. Az intézmény ellenőrzésének módszerei: 3. Kérdőíves felmérés • elégedettségmérés eredménye: • pedagógusok • szülők • Tanulók(középiskola) 4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése • a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre állásának vizsgálata. 5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegzése 6. A vezető ellenőrzés eredményének felhasználása

33. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációA szakmai munkaközösségek (válogatás) • Dokumentumelemzés Pedagógiai program: A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e? SZMSZ: Szakmai közösségek milyen súllyal szerepelnek az intézmény életében? Éves munkatervek és beszámolók: Éves munkaterv és munkaközösségi tervek egymásra épülése? Előző évi értékelésre épülve fejlesztő célú elemek megjelennek-e benne? A munkaközösségek szerepe ebben? Továbbképzési terv: Hogyan jelennek meg a pedagógiai programban meghatározott elvek, célok, az intézmény fejlesztési céljai?

34. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációA szakmai munkaközösségek (válogatás) 1. Dokumentumelemzés Intézményi önértékelés: A nevelőtestület mint szakmai közösség együttműködésének formái, szerepük a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének és értékelésének folyamatában, innováció. 2. Interjú az intézményvezetővel: Milyen rendszere van az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó dokumentumok elkészítésének? A munkaközösség-vezetők hol, milyen tevékenység formájában kapcsolódnak be a vezetés munkájába? Milyen módszerek vannak az intézményen belüli tudásmegosztásnak?

35. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációA szakmai munkaközösségek (válogatás) a pedagógusok képviselőivel: A nevelőtestület szakmai együttműködését milyen formák jellemzik? Mi a tartalmuk az együttműködéseknek? Hogyan történik az intézményben a belső tudásmegosztás? A munkaközösségek és a nevelőtestület véleményét milyen tervezésben, fejlesztésben, milyen döntések előkészítésében veszi figyelembe a vezetőség? Van-e olyan fejlesztés, amit a munkaközösség javaslatára valósítottak meg az intézményben? Milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a szakmai fejlődésre (képzések, projektnapok, „jó gyakorlat” kipróbálása, stb.)?

36. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációA szakmai munkaközösségek (válogatás) a szülők képviselőivel: Milyen az oktató munka színvonala az Ön megítélése szerint? Milyen felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások működnek az intézményben? Az intézményben működő tehetségfejlesztésnek milyen módjairól tud?

37. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációA szakmai munkaközösségek (válogatás) 3. Kérdőíves felmérés elégedettségmérés eredménye: pedagógusok: A vezető fontosnak tartja, elősegíti és igénybe veszi a pedagógusok szakmai együttműködését. A vezető igényli a véleményeket, támogatja a jó ötleteket. Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek. Az intézményben a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják és egymásnak is átadják.

38. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációA szakmai munkaközösségek (válogatás) 4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése Az intézmény kiemelt nevelési céljainak való megfelelés hogyan érhető tetten fizikális formában? (pl. környezettudatos nevelés) 5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegző adatlapja A pedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés: azonos szakmai munkaközösségben tevékenykedő tanárok erősségeinek/fejlesztendő területeinek azonossága 7. terület: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 6. A vezető ellenőrzésének értékelő lapja 1.A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 4.Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

39. Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre Tárgyi feltételek hiányosságára utaló dokumentáció elkészítése, intézmény- bejárás félévente: hiányok, javítandók, stb. dokumentálása, beküldése a fenntartónak. Belső ellenőrzési terv a II. félévre- (óra- és foglalkozás, óvodai tevékenység látogatások, szakmai versenyek, egyéb eredmények kiértékelése, stb.)- munkaközösség-vezetők bevonásával, a 32 óra terhére idő biztosításával.

40. Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre Munkaközösségi szinten kölcsönös óralátogatások, belső tudásmegosztás fokozása Szülői, pedagógusi, tanulói elégedettségmérés kiválasztott szegmensekben Országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek kiértékelése Tanév, nevelési évvégi vezetői beszámoló szempontjainak igazítása a tanfelügyeleti intézményértékelési standardokhoz- kiegészítve a vezetőség munkájának önértékelésével- fejlesztési célok megfogalmazása a következő tanévre, nevelési évre.

41. Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre Az intézményi pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetése, igazítása a külső pedagógus-ellenőrzés-értékelés szempontjaihoz Az intézményi önértékelési rendszer működtetése, igazítása a külső intézményellenőrzés-értékelés szempontjaihoz A 2014-15-ös munkaterv elkészítése a Pedagógiai Programból kiemelt célokhoz részcélok kitűzésével, a jelenlegi tanév ,nevelési év értékeléséből adódó fejlesztési célok figyelembevételével feladatok, felelős, határidő, érintettek, elvárt eredmények megadásával. Stb. Közös gondolkozás a nevelőtestülettel!

42. „Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre képesek, akkor nem is tudjuk őket eredményes munkára sarkallni” (H. Weiss Donald) Barcsák Marianna barcsak@kpszti.hu Jurecz Emil tankorgold@gmail.com 20/326-2034 Barlai Róbertné barlai@fpf.hu

43. Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati Elérhetőségek: +3630 9649276 barlaine@fpf.hu