Invazív fajok, özönnövények

1. Invazív fajok, özönnövények E. O. Wilson biológus a biodiverzitás csökkenéséhez vezető öt tényezőt ismertet: élőhelyvesztés,invazív (betolakodó) fajok, szennyezés, népességszaporulat és a fajok túlzott kihasználása(lényegében túlfogyasztás). • A nem őshonos vagy jövevénynövények közül azokat, amelyek különösen gyakorivá válnak és jelentős területeken, nagy tömegben lépnek fel, inváziós vagy özönnövényeknek nevezzük. Jelenlétükkel a mezőgazdasági és természeti területeken egyaránt kárt okoznak, mivel elnyomják a haszonnövényeket, illetve kiszorítják a honos növényeket a megszállt élőhelyekről, elszegényítve ezáltal a természetes vegetációt. • hazánkban a vizes élőhelyek – árterek, nedves rétek – a legveszélyeztetettebbek az inváziós fajok szemszögéből (zöld juhar, kanadai és magas aranyvessző, süntök, bíbor nebáncsvirág); valamint a homokterületek (akác, selyemkóró, parlagfű) • inváziós állatfajok: naphal, törpeharcsa, amúri kagyló, nyestkutya, muflon, stb.

2. Biológiai biztonság: GMO • Genetikailag módosított élőlény, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) • Gén más fajból: transzgénikus (növény, stb.) • Génmódosítás, géntechnológia, genetikai manipuláció, rekombináns DNS technológia, génmérnökség, génpiszkálás

3. GMO, 2005 Kukorica, szója, gyapot, rizs,repce Általában herbicid-rezisztencia: de felbukkantak herbicid- (pl. glyphosate - Roundup) rezisztens gyomok is!

4. Előnyök: • a gyomirtás totális gyomirtószerekkel könnyen megoldható; • a gyomirtás a más gyomirtókkal szemben rezisztens gyomokkal szemben is hatékony; • vetésforgó nélkül, monokultúrában is termeszthető; • a vetőmag és a hozzávaló gyomirtó egy csomagban kapható; • moly- vagy bogár-kártétel esetén, vegyszerezés nélkül többlettermés nyerhető; • a különböző genetikai fejlesztések ma már egyazon fajtában egyesítve is kaphatók; • megtakaríthatók a permetezési és vegyszer-költségek. • Hátrányok és kockázatok: • kialakulnak a totális gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövény-változatok; • kialakulnak a kukorica Bt toxinjaival szemben rezisztens moly- és bogár-változatok; • a szél által terjesztett pollen (virágpor) a szomszédos, hagyományos állományokban is termékenyít, ez a hagyományos fajták termelőinek és különösen a biotermesztőknek gazdasági kárt okoz (az ő termékeiket is GM-tartalmúnak kell megjelölni, piaci veszteségüket a GM termelőnek kell megtérítenie); • hiányoznak a tapasztalatok a totális herbicidek talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól; • a Bt toxint a növény minden sejtje termeli, mennyisége kb. 1500-2000-szerese a hasonló permetezőszer engedélyezett dózisának, ez élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel;

5. Hátrányok és kockázatok (folyt.) • a talajba szántott növényi részekben lévő toxin lassabban bomlik el, mint a hasonló permetezőszer toxinja; • nincsenek tapasztalatok a Bt kukorica tartós termesztésének hatásairól, főként nem a Kárpát-medencéből, noha az egy elkülönült biogeográfiai régió, de egyes tanulmányok szerint védett lepkék állományait veszélyezteti; • a GM vetőmag drága; • a hagyományos gyomirtás a kukoricában kellően eredményes; • a kukoricamoly hazánk területének nagy részén nem okoz kárt, ezért nem védekeznek ellene, és így megtakarítható költség sincsen; • a kukoricabogár lárvák kártételen ellen a vetésforgó megbízható védelmet nyújt; • a GM hibridek termelőjének évente új vetőmagot kell vásárolnia, előző évi terméséből nem vethet; • a GM hibridek termelése jelentős adminisztratív terhekkel és járulékos beruházásokkal jár (tanfolyam végzése, külön terménytároló stb.); • a legújabb hibridek már több bakteriális gént együttesen tartalmaznak, ezek együttes hatása azonban nem kellően ismert; • a GM fajták termesztésének esetleges engedélyezése a hazai növénynemesítők és a hazai vetőmagtermesztés bukását eredményezné, ami hazánk gazdasági kiszolgáltatottságához vezetne; • jelenleg inkább a GMO-mentes termékekre van piaci igény, a hazai agrárexport vásárlói értékelik Magyarország „GMO-mentes” státuszát.

6. Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity) • 1992. Rio de Janeiro, ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia • A biodiverzitás megőrzése • Elemeinek fenntartható használata • A genetikai forrásokhoz való nyílt és egyenlő hozzáférés • 2000. A Biológiai Sokféleség Egyezmény Cartagena Jegyzőkönyve a Biológiai Biztonságról • Cartagena Protocol on Biosafety: a biodiverzitás védelme a GMO-k jelentette veszélyektől (hatálybalépés: 2003) • GMO jelölése (és előzetes tájékoztatás) határon átlépéskor: csak élő, szaporodóképes anyagot, élelmiszert nem! • Részes felek tájékoztatják egymást saját szabályzásukról

7. GMO az EU-ban • Az EU-ban csak olyan élelmiszert, vagy takarmányt lehet forgalmazni, vagy köztermesztésbe vonni, amelyet előzőleg már engedélyeztek. A GM termékek engedélyezése nem tagállami hatáskör. Uniós csatlakozásunk óta Magyarország csak a kísérleti célú GMO kibocsátásokról dönthet saját hatáskörben, de ekkor is a közös, uniós szabályozásnak megfelelően. • A genetikailag módosított mikroorganizmusok engedélyezésére a 90/219/EK irányelv vonatkozik, amelyet a 98/81/EK irányelv módosított. • 1829/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról; • 1830/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon-követhetőségéről és címkézéséről; • 1946/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről. • Magyarország a közép-kelet európai országok közül elsőként alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényét (1998. évi XXVII. tv.; 86/2006 FVM rendelet )

8. Népesedés http://www.worldometers.info/hu/

9. Fenntarthatóság • „Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze.” (katolikus fordítás) • „És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.” (protestáns fordítás) (Ter 2,15). • „Fenntartható az a társadalom, amely szerkezetéből és viselkedéséből következően nemzedékeken át életképes.” • „A fenntartható társadalom úgy felel meg a jelen igényeinek, hogy közben nem korlátozza a jövendő nemzedékeket szükségleteik kielégítésében.”(a Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben) • „Mit is jelent a hosszútávon életképes társadalom? Alapvetően annak felismerését és gyakorlati megvalósítását, hogy a növekedés csak korlátozottan lehetséges.” (Josef Riegler)

10. Externáliák: A közlegelők tragédiája

11. A példa elméleti, önző és anyagias közösségre vonatkozik. Valós közösségek gyakran megoldják a hasonló problémákat!

12. Anyagiasság: az létezik csak, ami pénzben kifejezhető? • „Az ember önazonosságra, közösségre, célokra és elismerésre vágyik. De szeretetre és örömre is. Az ilyen szükségletek anyagiakkal valóálkielégítése a valós gondok álmegoldásaira szoktatja. Az így keletkező lelki üresség az anyagi növekedés egyik hajtóereje. Ezért képes csekélyebb anyagiakkal megelégedni és mégis magasabb fokú emberi elégedettséget nyújtani az a társadalom, amelynek a nem anyagi szükségletek megfogalmazására és kielégítésére is vannak csatornái.”(A növekedés határai) • (A GDP azért nem jelzi a fenntarthatóságot, mert nem ad számot sem az emberi, sem a természeti tőke kimerítéséről.) • ISEW: fenntartható gazdasági jólét indexe GDP: 1955-1995 200-ról 700 mrd ATS, ISEW: 1955 –1975 kevésbé, de egyenletesen nőtt, majd stagnál A fenntarthatósági mutatókhoz számszerűsíteni kell a természeti és emberi tőkét is: ehhez átfogó ismeretrendszerre van szükség!

13. GDP (gross domestic product, bruttó hazai össztermék) == fogyasztás + beruházás + export – import • Vitán felül áll például az, hogy a GDP nem valódi mércéje a társadalom jólétének. Ennek fő okai: • semmit nem mond az általános életminőségről, • nem jelzi a fenntarthatóságot, mert nem ad számot sem az emberi, sem a természeti tőke kimerítéséről, • megfeledkezik a helyi gazdasági rendszerek és tudásanyag pusztulásáról, • az erdő, árterületek és termőföldek eltűnéséről, • az olaj, ásványok és talajvíz megcsappanásáról, • a háborúk és természeti katasztrófák okozta halálról, menekülésről és pusztulásról, • nem jelzi a környezetszennyezés árát, • és azt a nem piaci jellegű hasznot sem, amely az önkéntes munkából, a szülői nevelésből és a természet adományaiból származik, • a háborús költségeket jólétnövelőként számítja be, annak ellenére, hogy elvileg minden ilyen kiadás legjobb esetben is csak a meglevő jólétet óvja meg a romlástól.

14. Az Európai Unió környezetpolitikájának elvei a következők: • az elővigyázatosság elve, (pl. Riói Nyilatkozat, Európai Szerződés) • a szabályozás elmaradása jelentős kárral fenyeget • Tudományos bizonytalanság van az ok-okozati összefüggést illetően • Ilyen körülmények között indokolatlan a szabályozástól való tartózkodás (Ha egyszer felismertek egy kockázatot, akkor a tudományos bizonyíték hiánya ne szolgáljon ürügyül az intézkedés elhalasztásához.) • a „szennyező fizet” elv, (minden költséget, beleértve a szennyezés sabályzásának adminisztratív kts-eit) • a megelőzés elve, (pl. „hulladéktermelés megelőzése'', a ,,termelt hulladék visszanyerése”) • a forrásnál történő beavatkozás elve, (-proaktív megközelítés) • a fenntartható fejlődés és • a szubszidiaritás elve (Maastrichti Szerződésben is!)

15. az öt makroökonómiai cél, amely a fenntartható fejlődés népszerű koncepcióiban közös: • 1. az emberi jólét többféle dimenziójára alapozott, valódi haladás előmozdítása; • 2. a megújuló energiára való gyors áttérés ösztönzése; • 3. a források és lehetőségek egyenlő elosztása; • 4. a természeti tőke megvédése és helyreállítása, valamint • 5. a gazdasági lokalizáció Fenntarthatóság Erős: konstans természeti tőke . Gyenge: a természeti javakat lehet anyagi javakkal helyettesíteni, pótolni

16. Rekreáció a természetben • Bár az ember sok természeti hatás alól kivonta magát, még a Természet része. • Elemek: • Levegő • Víz • Fény • Hangok • Növény- és állatvilág • Látvány, hang, klíma, kapcsolat, táplálék Gyógyhatások: levegő, víz, testmozgási alkalmak, fény, egészséges táplálék, gyógynövények, háziállatok

17. Kritikus tér, kritikus helyzet és a stressz A népesedés korlátozott! Hyas araneus:kritikus tér Calhoun patkányai: viselkedési süllyesztő (behavioral sink) Thomas Malthus (Di)stressz Proxemika alkalmazása a település-fejlesztésben, várostervezésben! E. T. Hall Selye János

18. Kritikus tér Magyarországon • Kisvárosok, falvak, tanyák: • Infrastruktúra hiánya (bölcsöde, óvoda, iskola) • Gazdasági bázis hiánya • Ingázás (idő, költség) • Bűnözés • (Nagy)városok: • Városszerkezet sokszor nem ember- (gyermek-, idős-, család-, stb) -barát • Környezetszennyezés (levegő, zaj) • Kritikus járványtani populációméret • Kis lakások, lakáshozjutás nehézségei • Balesetveszély, bűnözés • Napi utazási idő, kts. • Bölcsödei, óvodai helyhiány, zsúfoltság A kritikus tér fizikai-biológiai ÉS társadalmi meghatározottságú!

19. Térrendezés A zsúfoltság, a kiálló szögletek, odanemillő tárgyak stressz-hatásúak!

20. Épített tér – negatív példák