1 / 14

A romániai regionális politika – Székelyföld közigazgatási rendszere

A romániai regionális politika – Székelyföld közigazgatási rendszere. Fóri Endre. Bevezetés. A helyi önkormányzás fogalmát Strasbourgban 1990-ben, az Európa Tanács által elfogadott Charta határozza meg a legátfogóbb módon . Az önkormányzatiság eszméje kettős hatáskört feltételez:

loc
Download Presentation

A romániai regionális politika – Székelyföld közigazgatási rendszere

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A romániai regionális politika – Székelyföld közigazgatási rendszere Fóri Endre

  2. Bevezetés A helyi önkormányzás fogalmát Strasbourgban 1990-ben, azEurópa Tanács által elfogadott Charta határozza meg alegátfogóbb módon. Az önkormányzatiság eszméje kettős hatáskört feltételez: • 1. kötelezően ellátandó feladatköröket, • 2. önként vállalt (fakultatív) feladat- és hatásköröket, A kötelező hatáskörök leírását a helyhatósági választásokat, a helyi költségvetést stb. szabályzó törvények tartalmazzák. Az önként vállalt feladatok viszont, a helyi civiltársadalom, a tradíciók, a speciális érdekeltségek, a szokásjog, a hallgatólagos normák vagy helyi szinten (pl. város - statútum, falutörvények) történő szabályozás rögzít(het)i. Sopron

  3. Az önkormányzatok, mint közigazgatási egységek a következő négy csoportban sorolhatóak: községi közigazgatási egységek (önkormányzatok) városi közigazgatási egységek (önkormányzatok) megye jogú városi közigazgatási egységek (municipiumi önkormányzatok) megyei közigazgatási egységek (önkormányzatok) Ugyancsak a területi-közigazgatási egységekben, a Kormány képviselőjekéntműködnek aprefektusok. Romániába háromszintű közigazgatásról beszélhetünk: központi – megyei – községi/városi igazgatásról Közigazgatási szintek Regionális intezményrendszer Sopron

  4. Székelyföld közigazgatási egységei Székelyföld Románia 3 (három) szomszédos megyéjét foglalja magába, Kovászna, Hargita és Maros megyét. Sopron

  5. A 215/2001-es Romániai Közigazgatási Törvény és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája • Romániában a helyi közigazgatást az Alkotmány V. fejezete 119-122 szakasza és a 215/2001-es KT szabályozza, amely a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája alapelveit csak részben alkalmazza • Az Alkotmány majdnem mindent a 215/2001-es Közigazgatási Törvényre hárít, ami ugyan az első szakaszában elfogadja az autonómia elvét, a későbbiekben azonban a törvény szövege nem teszi lehetővé az alapelvek európai normák szerinti alkalmazását • Legnyilvánvalóbban az Európa Charta előírásainak ellentmondó szakaszok a prefektusi intézmény szabályozásában találhatók: • túlzottan kiterjedt jogosítvánnyal látja el, • rendelkezik a településekvagyonáról és a helyi költségvetésről, • kormány nevezi ki ellenőrzés céljából, tehát függőséget teremt a kormány és a helyi közigazgatási egység között, és centralizáló hatása van. • a helyi tanácsok felosztásátkérheti a kormánytól – figyelembe kellene venni azt, hogy a helyi tanácsok demokratikusan voltak megválasztva – a nép akarata érvényesült, ebben az esetben egy kinevezett személyt nem szabadna ilyen jogkörrel felruházni. • a prefektusnak felfüggesztő ereje van, ahelyett hogy a közigazgatási bíróság rendelje el, • megyei testületek és a dekoncentrált intézmények vezetője (tanügy, egészségügy, pénzügy, rendőrség) - dekoncentrált intézmények centralizálója. • kinevezi a titkárokat, jegyzőket – ahelyett – ahelyett hogy a helyi közigazgatási egység (tanács) vagy polgármester nevezze ki Sopron

  6. Románia regionális “arca” Sopron

  7. Románia közigazgatási egységei fejlesztési régiónként Sopron

  8. Régiók szervezése Romániában Történelmi hagyományok, városhálózati sajátosságok • Az országban már működött tartományi közigazgatás • Az ország történeti tájain (Olténia, Munténia, Moldva, Dobrudzsa, Erdély, Bánság, Kőrös-vidék, Máramaros) felfedezhetőek a regionális identitás maradványai, amire tudatos regionális politikával lehet építkezni • Erdély az ország fejlett régiói közé tartozik – 16 megye közül 4 igen fejlettnek, 3 fejlettnek, 6 pedig közepesen fejlettnek tekinthető és csupán 3 fejletlen megye található a 3 Erdélyi régióban • A decentralizált területfejlesztés számára Románia viszonylag kedvező nagyvárosi hálózattal rendelkezik- tényleges növekedési központok- • A nagyvárosok szellemi, kulturális funkciói erősek- kutatási-fejlesztési kapacitás, egyetemek • Az ország területi-közigazgatási rendszere sok egységből áll –41 megye- méretük és népességszám alapján NUTS 3 egységeknek tekinthetők Sopron

  9. Székelyföld fejlesztési esélyei • A térség története (település- és gazdaságszerkezete) • Regionális kultúra és identitás • Etnocentrikus politika • A román állam gazdaság- és területfejlesztési politikája • Magyarország regionális gazdaságpolitikája • A magyar kormány által a határon túli magyaroknak juttatott támogatások rendszere • Románia közigazgatási rendszere, a döntési kompetenciák megosztása • Székelyföldön élő közösségek kezdeményezései Sopron

  10. A fejlődés esélyei • A helyi közösségek részvételére alapozó fejlesztési filozófia és stratégia meghonosítása • A fejlesztési politikák etnocentrikus jellegének csökkentése • A régió érdekérvényesítő képességének javítása párhuzamosan nyitottságának erősítésével • A keresletorientált fejlesztési politikák súlyának növelése a kínálatorientált politikákkal szemben Sopron

  11. Székelyföld sajátos társadalmi szerkezete A három domináns történelmi paradigma egyidejű jelenléte és fenntartható működése • Tradicionális (természetközelség, családcentrikusság, erkölcs, hit, közösség, szabadság, önfenntartás, túlélési ösztön) • Modern (szekularizáció, demokrácia, jogegyenlőség, individualizmus, magántulajdon, jogállam, piac, verseny) • Posztmodern (mobilitás, temészettudatosság, kulturális sokszínűség, globalizáció) Sopron

  12. Székelyföld, mint régió • Székelyföldet, mint régiót meghatározó érvelések nagy része az etnikai elvet tekinti alapvetőnek • Székelyföld, mint közösség és igazgatási régió, premodern képződmény – faluközösségek gyepüvédő szerepe, az erdélyi rendi társadalom • Erdélyi sajátosság, hogy a feudális rendek kialakulása és léte jól körülhatárolható térségekhez köthető – Szászföld, Székelyföld • A rendi tagoltság fontos jellemzője az erdélyi regionális folyamatoknak • A rend alapjait nem a nemzeti öntudat és az országgal kapcsolatos politikai fogalmak képezték, hanem: • Mindennapi közösségi élet • A fenntarthatóságot biztosító erőforrásokhoz való hozzájutás szabályai • Közteherviselés rendszere • Ezek a közösség belső, autonóm működésének szabályait határozzák meg • A székelység nem nemzetiségként, hanem közösségi formaként alakult Sopron

  13. Területi politika a rendszerváltozás után • A területfejlesztési rendszert az EU előcsatlakozási, majd a strukturális alapjainak felhasználására hozták létre • A források felhasználása korlátozott mértékben volt lehetséges, hiányzó politikák, stratégiák, projektek miatt • Akadályt jelent a rendszer működési filozófiája • Az elképzelés forrásvezérelt volt, feltételezte az uniós pénzeket, nem a reális szükségletekből és a fejlettségi problémákból indult ki • A fejlesztés nincs kellően alátámasztva a civil társadalom és helyi önkormányzatok részvételével • A pénzforrások elosztási rendjéről és a fejlesztési prioritásokról a kormány dönt Sopron

  14. Székelyföld a romániai gazdasági térben • Az átlagos méretű, országhatárral nem érintkező makrorégió, az ország harmadik legfejlettebb térsége • Második legurbanizáltabb, városlakók aránya 60,3 % • Legnagyobb az ipari foglalkoztatottak aránya – jelentős a nagyvállalatok súlya • Az egy főre jutó GDP alapján, Bukarestet és a nyugat-romániai régiót követően a harmadik helyet foglalja el • Közel egyharmada magyar nemzetiségű • A válságövezetek a vegyipari és kohászati üzemek (Kiskapus, Ludas, Zalatna, Fogaras) vagy bányaipari települések (Balánbánya, Barót) környékén alakultak ki. • A társadalmi-gazdasági paraméterek többsége a romániai átlag körül szóródik • A vonalas infrastruktúra néhány elemében – út-, és távközlési hálózat – valamint az innovatív fejlődés hajtóerőinek állapotában érzékelhető gyengeség – kedvezőtlenül befolyásolják a térség fejlődését Sopron

More Related