240 likes | 323 Views
Új tudományos fejlemények és következményeik a beruházási, alkalmazkodási és pénzügyi politikákra. Zágoni Miklós. A véleménykülönbség jó dolog. A lóverseny is azon alapszik. (Mark Twain). }. Kibocsátási szcenáriók. ?. Visszacsatolások. Új tudományos fejlemények.
E N D
Új tudományos fejleményekés következményeik a beruházási, alkalmazkodási és pénzügyi politikákra Zágoni Miklós
A véleménykülönbség jó dolog A lóverseny is azon alapszik. (Mark Twain)
} Kibocsátási szcenáriók
? Visszacsatolások
Új tudományos fejlemények • “IDŐJÁRÁS”– Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service • Miskolczi Ferenc, NASA Langley Research Center • 2001 Vol. 105. No.4. • 2004 Vol. 108. No.4. • 2007 Vol. 111. No.1. • Az üvegházhatás nem szabad paraméter
A részleges felhőborítással és elegendő vízpára-tartalékkal rendelkező Föld-típusú légkörök energetikailag maximált (kibocsátásokkal nem növelhető, ‘telített’) üvegházhatást tartanak fenn. • A légkör üvegházgáz-piaca nem "hiánygazdaság". Ha a légkör emelni tudná a felszínhőmérsékletet, már rég megtette volna a mi kibocsátásaink előtt, nem kellett várnia a mi CO2-nkre (hiszen ott van neki szinte végtelen mennyiségben a legfontosabb üvegházhatású gáz, a vízpára az óceánokban)
Az új energetikai egyensúlyi egyenletek hatékony visszaszabályozást mutatnak: az üvegházhatás szorosan fluktuál egy elméleti egyensúlyi érték körül. • Három adat: –a légkör elméleti egyensúlyi üvegházhatása–a légkör jelenlegi üvegházhatása–a légkör elmúlt 60 éves átlagos üvegházhatása0.1 Celsius-fok hibahatáron belül azonos.
Amíg ez a visszacsatolás nem volt ismeretes, jogos volt az aggodalom az esetleges 4-6 fokos felmelegedés miatt. • Így azonban gyakorlatilag kizárt, hogy a globális átlagos éves középhőmérséklet 2 fokkal emelkedne a XXI. század során. Pusztán az üvegházhatású gázok kibocsátásától ez fizikailag nem következhet be. A XX. században 0.76 Celsius-fok melegedés történt, ebben a nagyságrendben várható változás a XXI. században is.
A klíma változott, változik és változni is fog, de az a faktor, amivel az üvegházhatás megnöveli a felszínhőmérsékletet, nem változik. • Tendencia a felszínhőmérsékletben csak akkor lehetséges, ha a bejövő elérhető energia mennyisége (a napsugárzás, a felhőzet, az albedo, az óceán-légkör hőcsere stb.) változik. • Amíg a bejövő energia mennyisége változatlan, addig a kibocsátásoktól csak kisméretű fluktuációk lehetnek, hosszú távú trend nem.
Más szavakkal: • A CO2 üvegházhatású gáz • Légköri mennyisége emelkedik az antropogén kibocsátásoktól • Ez kifejti növekvő üvegházhatását • Amit a rendszer visszaszabályoz a hidrológiai cikluson keresztül • A teljes légköri üvegházhatás aktuális értéke pontosan egyenlő az elméleti perturbálatlan egyensúlyi értékkel
Nem íróasztal-hipotézis, hanem mért légköri adatbázisok analízise • Egyelőre nem ez a mainstream, de négyszemközt egyre több tudós kolléga fogadja el • Fősodorrá, nyilvános policy-vé válásához kellhet 1-2 év • Addig ki-ki eldöntheti, hogy – a mai konszenzus szerint, vagy – ezen új eredmények szerint folytatja tovább a beruházásait...
Általános elfogadása esetén is szükség lesz • A fosszilis energiahordozók kímélésére, kiváltására, • A jövő generációk számára való áthagyományozására, • Hatékonyság-javításra, takarékosságra, • A környezetterhelés csökkentésére, • A csökkentésből származó járulékos hasznokra, • A megújulók használatára, • Az alternatív technológiák fejlesztésére, • Tudományos kutatásra, innovációra, • Környezettudatosságra, fenntarthatóságra, • A zöld munkahelyekre, zöld forradalomra, • Az elővigyázatosságra, • Csak éppen nem egy külső kényszerre való hivatkozás, hanem SAJÁT MAGUNK miatt...
Koppenhágában • A fejlődő országok évi 100 milliárd euró támogatást fognak követelni a klímaváltozás elleni harcukhoz • A fentiek fényében érdemes lehet megfontolni, hogy ez a követelés tudományosan megalapozott-e • Ettől függetlenül technológia-transzferre, tiszta víz és élelmiszer előállítására, egészségügyre, oktatásra, fejlesztésekre bőségesen adható támogatás
Alkalmazkodás • Külön téma a klímaváltozáshoz való adaptáció kérdése a fejlődő és a fejlett világban • Az éghajlat mindig is változott, a múltban, a jelenben és a jövőben is változni fog • Nagy valószínűséggel azonban nem rohamos melegedésre, hanem fluktuációra kell számítani • Ehhez a társadalomnak és a technológiáknak idomulniuk célszerű • De hogy pontosan mihez, abban stratégiai jelentősége lehet a vonatkozó eredmények pontos ismeretének
A felszínhőmérséklet csak a rendelkezésre álló bejövő energia mennyiségétől függ Kibocsátásoktól lehetetlen
CO2: Káros anyag ? • Légszennyező? • Az óceán 15-ször, a bioszféra 12-szer annyi CO2-t bocsát ki évente, mint az emberiség. Tiltsuk be az óceánokat? • Klímaszennyező? • Csak akkor, ha a vízpára is az. Kereskedjünk vízpárával?
“Klímatörvény” • 3X sem az • A fosszilis cél elérhető lenne két új Pakssal és sok elektromos autóval. Ezt akarja? • Gyakorlatilag nem hat a klímára (se tartalmában, se volumenében) • Ez egy fenntartható energiahasználati törvény • Annak nagyon helyes és fontos: takarékosság, hatékonyság, importfüggés-csökkentés, alternatív technológiák fejlesztése, innováció, zöldítés, fenntarthatóság, biodiverzitás, elővigyázatosság ... • De ismétlem: nem egy külső rémdrámáról való félelem, hanem saját magunk és a jövő generációk miatt
Hogyan tovább • A Klímaklub tavasszal már rendezett egy nagysikerű nemzetközi konferenciát vezető politikusokkal • Most kellene egy “workshop”-ot, munkaértekezletet tartani a sugárzáselmélet legjobb nemzetközi szakértőivel • Az új eredményeket kivesézni, ízekre szedni, a következményeket végiggondolni • És stratégiát kialakítani ...
Köszönöm figyelmüket. miklos.zagoni@gmail.com