„a társadalomnak egy igen széles rétege úgyszólván kikapcsolódik a gazdasági

1. „a társadalomnak egy igen széles rétege úgyszólván kikapcsolódik a gazdasági vérkeringésből. […] Egy mód és kivezető út mutatkozott járhatónak: rövid idő alatt termelő tényezőkké emelni az elesett rétegeket és ezzel egyidejűleg fogyasztókká emelni mindazokat, akik a nemzet élete szempontjából mint eltartottak, csupán terhet jelentettek.”

2. MIKROTÉRSÉGI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS BEMUTATÁSA A FELSŐ-TISZA VIDÉKI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSNÁL

3. Magyarország ÉK-i csücskében, az ukrán-román határ mellett található kistérség (alapterülete: 703 km2, a megye területének kb. 11 %-a) .

4. Alapításának éve: 2005 év • 49 település alkotja (a megye településeinek 21 %-a) • Lakosainak száma: (40.044 fő, a megye népességének 7 %-a ) • Népsűrűsége: 57 fő/km2 • Csupán egyetlen városrangú települése van, mely egyben a kistérség központja (Fehérgyarmat) • A fentiekből adódóan településszerkezete: aprófalvas szerkezet .

5. A Fehérgyarmati kistérség településszerkezete • Aprófalvas településszerkezet: 500 fő alatt: 18 település 501-1000 fő között: 24 település 1001 fő fölött: 7 település (legkisebb település: Kishódos: 95 fő, legnagyobb település: Fehérgyarmat: 8.322 fő)

6. Gazdasági, társadalmi jellemzők I. • A gazdaság alacsony szinten való stagnálása (a megyében az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma kb. 64 db, a kistérségben 48 db, melynek kb. 65 %-a kényszervállalkozás, 1 főre eső befektetett külföldi tőke aránya 3,2 %, míg a megyében 12,1 %) • Magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság (foglalkoztatottak száma a kistérségben: 8815 fő, országos kistérségi átlag: 21.207 fő) • Alacsony jövedelemszint, alacsony életszínvonal, elszegényedés. • Aktív korúak elvándorlása egy jobb élet reményében.

7. Gazdasági, társadalmi jellemzők II. • Előnytelen korösszetétel: a 60 év fölöttiek aránya kb. 20 %, de a kisebb településeken a 60 éven felüliek aránya elérheti 30-50%-ot is! (Nagyhódos, Gyügye, Hermánszeg, Szamosújlak) • Természetes szaporodás: Mivel a mortalitás növekvő tendenciát mutat, így a természetes szaporodás mértéke csökkenő, elmarad a megyei átlagtól. • Magas a roma kisebbség aránya (átlagosan 20 %, de egyes településeken kiemelkedően magas. Pl.: Tisztaberek: 37 %, Szatmárcseke: 31 %, Kisar 33 %)

8. A 49 település alapelvei, melyeket a gazdasági- társadalmi- szociális hátrányaik csökkentése, és a hatékony működés érdekében közösen kerültek meghatározásra • Létrehozni egy olyan többcélú kistérségi társulást, melyet földrajzilag egymással határos települések alkotnak, • Ezen települések funkcionálisan kapcsolatot mutassanak egymással, • A többcélú társuláson belül több mikrotársulásba való szerveződés, • A közszolgálati feladatok többcélú társulásban, illetve mikrotársulkásaik útján való ellátása.

9. Mikrotérségek • I. Szamossályi:Csegöld, Hermánszeg, Jánkmajtis, Szamosújlak, Gyügye, Cégénydányád, Darnó, Kisnamény • II. Vámosoroszi: Túrricse,  Nagyhódos, Kishódos, Garbolc, Méhtelek, Gacsály, Császló, Rozsály, Zajta, Tisztaberek, Csaholc, • III. Nábrád:Olcsvaapáti, Panyola, Kérsemjén, Kisar, Nagyar,  • IV. Szatmárcseke:Túristvándi, Kömörő, Penyige, Tiszakóród, Tiszacsécse,  • V. Uszka:Milota, Tiszabecs, Magosliget, Kispalád, Botpalád, • VI. Kölcse:Sonkád, Fülesd,   • VII. Kisszekeres:Nemesborzova, Nagyszekeres, Zsarolyán, Mánd, VIII. Tunyogmatolcs • IX. Fehérgyarmat

10. Társulási tanács:

11. Mikrotársulásai útján, a társulás szervező tevékenységével: Közoktatás intézményi feladatok, Gyermekjóléti szolgálat, Szociális alpaszolgáltatások Saját munkaszervezete útján: Közoktatási szakszolgálat, Hétvégi-hétközi orvosi ügyelet, Területfejlesztés, Belső ellenőrzés, Esélyegyenlőség Közművelődés A Fehérgyarmati kistérség az alábbi feladatokat, közszolgáltatásokat szervezi a fenti alapelvek figyelembevételével az egész kistérséget lefedően

12. Szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása a Fehérgyarmati kistérségben • Családsegítés (Gyermekjólét) • Szociális étkeztetés (924 fő) • Házi segítségnyújtás (483 fő) • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (369 fő) • Nappali ellátás: idősek klubja (749 fő)

13. A szociális alapszolgáltatások megszervezése a kistérség mikrotársulásai útján

14. A feladatellátás alapelvei

15. A szociális alapszolgáltatások mikrotérségi fejlesztése az LHH Tervdokumentumban, illetve Projektcsomagban • Az LHH Projektcsomag és Tervdokumentáció összeállításánál a szociális gondoskodás feltételeinek javítása kiemelt hangsúlyt kapott (kb. 13 %= 467 M Ft) • A tervezésnél a fejlesztések mikrotársulások szintjén kerültek meghatározásra (1 mikrotársulás=1 projekt). • 1-1 projekt tartalmazza az adott mikrotársuláson belüli fejlesztéseket részletesen.

16. Fejlesztési tervek az egyes mikrotárulásokban • A területi egyenlőtlenségek csökkentését szolgáló beruházások (intézmények átalakítása, felújítása, akadálymentesítése stb.), • Eszközfejlesztések (pl.:jelzőrendszeres hszg. törvényi előírásnak való megfelelés) • Képzések: megfelelő szociális humán erőforrás bázis kialakítása, erősítése

17. Elérni kívánt céljaink • A szociális alapszolgáltatások feltételrendszerének kistérségi szintű megteremtése, hatékony működtetéséhez, erősítése, ezáltal • A kistérségben élő magas számú hátrányos helyzetű lakos integrált ellátása útján emelni az érintett hátrányos helyzetű réteg életminőségét, csökkenteni a társadalmi szegregációt, • Ezáltal csökkenteni a területi egyenlőtlenséget

18. Természeti értékek a társulás területén:

19. KERESZTES LILIOM

20. TÖZEGÁFONYA

21. A Tisza-völgy állatvilága rendkívül gazdag, az eltérő környezeti feltételeket biztosító élőhelyek sorozata az • élőlényközösségek rendkívül összetett hálózatát adja. Egyedülállóan fontos szerepet tölt be az európai • ökológiai hálózatban.

22. Ki kell emelni az igen ritka bödöncsigát • • A folyami szitakötők családjának mind a négy faja előfordul. Ebből kettő: - csermely szitakötő - erdei szitakötő csak a Felső-Tiszán él.

23. A Felső-Tisza halai: • A Tiszából leírt fajok száma 68, ami az európai édesvízi halfajok számát tekintve kiemelkedő.

24. A pér szinttáj: pénzes pér, vaskos csabak petényi márna. A paduc zóna: paduc, sujtásos küsz, dunai galóca, felpillantó küllő. Márna zóna: márna, domolykó, kecsege, nyúldomolykó, szilvaorrú keszeg, menyhal, leánykoncér, homoki küllő, selymes durbincs, magyar és német bucó.

26. HÓD

27. VIDRA

28. TISZAVIRÁGZÁS

37. GYARMATI VIGASSÁGOK

43. Teleki Pál egy szerves, építkező, távlatos, több mint tíz évre előre tekintő szociálpolitikát kívánt megvalósítani. Tíz év alatt annyi pénzt szándékozott erre az alapra fordítani, amennyit a magyar hadsereg újrafelfegyverzése igényelt. Egymilliárd pengőt, ami akkor hihetetlenül nagy összeg volt.

44. A szociálpolitikát a szociálpedagógiával kötötte össze a szervezet. A szociális védőnők, akiknek a hálózatát is ekkor hozták létre, rendszeresen kijártak a juttatottakhoz. Tanáccsal segítették őket, de ugyanakkor ellenőriztek is. Hogy a férj munkát vállal-e, hogy a feleség tisztán tartja-e a lakást, rendesen neveli-e, iskolába járatja-e a család a gyerekeket. Elvárták, hogy a juttatásban részesülők egymást is segítsék.

45. Köszönöm a figyelmet! Dr. Tilki Attila Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Elnöke Tel.: 06/44-510-138. Email: fgyarmat@fehergyarmatkisterseg.hu