Distress és depresszió mérése magyar rákbetegeknél

1. Distress és depresszió mérése magyar rákbetegeknél Dr. Muszbek Katalin Magyar Hospice Alapítvány

2. May 2002 opening of the BUDAPEST HOSPICE HOUSE

6. Súlyos betegen élni Súlyos, krónikus betegség jelentése Kínzó tünetek, fájdalom Korlátozott fizikai tevékenység Szorongás, félelem a kezelésektől, a haláltól Veszteségek, lemondás Kiszolgáltatottság

7. Pszichoonkológiai modellkisérlet Magyarországon • 2003-2005 Bristol-Myer Squibb project • Magyar Hospice Alapítvány pszichoonkológiai munkacsoportja • Elemei:-telefonos támasznyújtás - pszichológiai támogatás - kutatás: szorongás, depresszió

8. Kutatási program Cél: • 924 beteg adatai alapján a magyar rákbeteg populáció distressz és depresszió szintjének felmérése • A HADS és a distressz termométer magyar változatának validlása 5 regionális központ részvételével: • Budapest, Szt. László Kórház • Debreceni Egyetem, Onkológiai Tanszék • Kecsemét, Megyei Kórház Onkológiai Osztály • Szeged, SZAOTE Onkológiai Tanszék • Zalaegerszeg, Megyei Kórház Onkológiai Osztály

9. A vizsgálat résztvevői (N=924) • Nemi eloszlás:69% nők, 31% férfiak • Kor: átlag =55 év (24 - 81) • Végzettség: alsó: 25%, közép: 53%, felsőfokú: 22% • Egyedül élők:18% • Társsal élők:82% • Fekvőbeteg: 60% Járóbeteg: 40% • Áttét: van: 51%nincs: 49%

10. A vizsgálat résztvevői (N=924)

11. 2.7 Szűrőmódszerek: Hangulathőmérő • A Distress Thermometer (Jimmie Holland, 1998) alapján adaptálva

12. Nagyon rosszul éreztem magam. Átlag = 3.6 Szélső értékek 0-10 Az 5-ös határérték felettiek aránya 41% Egyáltalán nem éreztem magam rosszul. Pszichés mutatók - disztressz A magyar rákbetegek átlagos hangulati szintje A New Yorki betegek distressz szintjéhez viszonyítva(Roth et al., 1998) Khi (p< 0.0001)

13. Pszichés mutatók– a betegség megélése (problémalista)

14. A lelkiállapot és a szubjektív problémák összefüggései (r) N=924 A lelkiállapot összefüggései azzal, hogy az adott beteg által megjelölt problémák hány %-a tartozik az egyes problématípusokba. *p<0,05 **p<0,01 ns: nem szignifikáns

15. Szorongás – életkor szerint

16. Depresszió – életkor szerint

17. Szorongás – nemek szerint

18. Átlag = 6.6 Szélső értékek 0-21 A 7-es határérték felettiek aránya 45% Átlag = 6.19 Szélső értékek 0-21 A 7-es határérték felettiek aránya 44% Pszichés mutatók – a HADS kérdőív alapján A magyar rákbetegek szorongás mutatói A magyar rákbetegek depresszió mutatói

19. Átlag = 12.8 Szélső értékek 0-41 A 15-ös határérték felettiek aránya 38% • A magyar rákbetegek HADS összértékei • A New Yorki betegek átlagos HADS eredményeihez viszonyítva (Roth et al., 1998) P = 0.0001

20. Összegzés A magyar rákbetegek pszichés állapota aggasztó: mind a szorongás, mind a depresszió magasabb a nemzetközi átlagnál.

21. Összefoglalás és következtetések • A használt mérőmódszerek pszichometriai elemzése HADS (Hospital Anxiety and Depression Scale) Hangulathőmérő  • megbízhatóság: • érvényesség: ismert csoportok összehasonlítása 

22. Összefoglalás és következtetések • A magyar rákos betegek jellemzése • a nemzetközi irodalomhoz képest a magyar betegek disztressz szintje magas(41 %-kal gyakoribb az 5-ös határ fölötti érték megjelölése a hangulathőmérőn) • a rossz érzéshez kapcsolódó problémák elsősorban testi és emocionális problémákra épülnek. • a magyar rákbetegek a New Yorki adatokhoz képestegyértelműen szorongóbbak, és magasabb depresszió-pontszámmal jellemzik magukat.

23. A jövő… • Pszichológiai támasznyújtás az onkológiai központokban (NRKP részeként) • Pszicho-onkológa oktatása • IPOS on-line tananyag www.hospicehaz.hu www.ipos-society.org • Együttműködés a palliativ ellátással • Szakemberek bevonása – szociális munkások, lelkészek, stb. • Több kutatás, nemzetközi kutatásokban való részvétel

24. Köszönöm a figyelmet!