1 / 15

Táplálkozási szokások és annak hatása az egészségügyi állapotra

Táplálkozási szokások és annak hatása az egészségügyi állapotra. Készítette: Lovász Péter 2006. május. Tartalom. Általános tudnivalók Hatása a gazdaságra Intézmények Területi különbségek Fogyasztásváltozás Egészségügyi következmények. Bevezető.

lucie
Download Presentation

Táplálkozási szokások és annak hatása az egészségügyi állapotra

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Táplálkozási szokások és annak hatása az egészségügyi állapotra Készítette: Lovász Péter 2006. május

  2. Tartalom • Általános tudnivalók • Hatása a gazdaságra • Intézmények • Területi különbségek • Fogyasztásváltozás • Egészségügyi következmények

  3. Bevezető • A táplálkozás az ember legalapvetőbb szükséglete • A táplálkozás-tudomány (felnőttek esetében) napi 2400-3100 kilokalóriát javasol • 70-90 gramm fehérje • 80-90 gramm zsír • 350-500 gramm szénhidrát

  4. Ennyi táplálék lenne elegendő a emberi szervezet energia igényének fedezésére • De az emberiség nagy hányada ennél sokkal kevesebb kalóriához jut hozzá • Ellenben a fejlett országokban enné sokkal többet fogyasztanak el. • Itt a fehérjefogyasztás 100-150g (ami jóval meghaladja az ideálisat)

  5. Élelmiszerfogyasztás és gazdaság • A fejlett országokban a élelmiszer-fogyasztás dominanciája halványul, vagy megszűnik • pl: EU15 átlaga 13,1% • Ezzel szemben a fejletlenekben az élelmiszerre történő kiadások bőven az 50% fölött vannak.

  6. Intézmények • FAO - Food and Agriculture Organization of the United Nations • ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági szervezte • 1945-ben alakult meg • Az ENSZ egyik legnagyobb szervezete • az alapító államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy mindent megtesznek a táplálkozás és életszínvonal emelése, a termelés hatékonysága és az élelem elosztási rendszer javítása érdekében. • OÉTI – Magyarország • Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet • A magyarországi élelmiszerfogyasztást szabályozza

  7. Az átlag alatti fogyasztás • Számos Afrikai és Dél-Kelet Ázsiai országban a napi energia bevitel 2000 kilokalória körüli. • pl: Banglades, Kambodzsa • Fehérjefogyasztás 40g ebből 10-15g állati eredetű • Ez a mennyiség épp hogy csak a vegetálásra elegendő, de elég csak 1-2 aszályos év és éhínségbe csapát.

  8. Átlag feletti fogyasztásKizárólag a fejlett és nagyarányú fejlődésnek indult országokban • Itt mindenütt egészségtelenül magas (30-40kg) a cukorfogyasztás • Nagyon magas (3500-3800) • Azon fejlett országokban, ahol nem foglalkoznak ennek hátrányaival kellőképp • pl: USA, Ausztria, Belgium, Portugália • Kicsit magas (3200-3500) • Fejlett, fejlődésnek indult országok • pl: Nagy-Britannia, Lengyelország, Egyiptom

  9. Átlag feletti fogyasztás • Közepes (3000-3200) • A közepesen fejlett és fejlődésnek indult országokban (ahol növekszik ez az érték) és a legfejlettebb országokban ahol csökken. • pl: Magyarország, Fehéroroszo., Kína, Svédország • Átlag körüli (2800-3000) • A nagy fejlődésnek indult, és a leggazdagabb országokban • pl: Dél-Afrika, Japán

  10. Fogyasztásváltozás • Általános tendencia, hogy állati eredetű termékek fogyasztásának növekedésével csökken a növényi eredetű. • A magasabb fogyasztású fejlett országokban • Itt már nem mindenhol nő • Ellenben a 80-as években még mindenhol jelentősen nőtt a fogyasztás, még ott is ahol már jócskán meghaladta az ideális értéket. • Sőt egyes területeken csökkent is • Az alacsonyban • A 80as évek növekedéséhez képest az elmúlt pár évben stagnálás vagy gyenge csökkenés figyelhető meg

  11. Élelmiszercsoportok • A Fejletségi szint növekedésével nő a hús és zsírfogyasztás • A halfogyasztás kivételt képez, az jellemzően csak a nagy tengerparttal rendelkező országokban jelentős • A fejlődő országokban a növényi táplálék is kevés, és ha ezt még állatokkal megetetnék 2x-3x kevesebb lenne.

  12. Táplálkozási szokások és az életminőség(Magyarország) • Fehérje 14% • 60 állati • 40 növényi • Zsír 38% • Kevés a telítetlen aránya • Szénhidrátoknál 45% kevés az összetett • pl: teljes kiőrlésű gabonafélék • Cukor 15% - ez az érték nagyon magas

  13. Egészség • Túltápláltság és elhízás • A fejlett országokban mindenhol megjelent az elmúlt 2-3 évtizedben • Arányuk 5 évenként megduplázódik • Oka a sok hús/zsír fogyasztás, és emelett kevés zöldég fogyasztása • Ennek következtében vitaminhiány is fellép. • Több betegség kockázati tényezője. • Magasvérnyomás • Szívbetegség • Agyérbetegség • cukorbetegség • Az eü világszervezet 1998-ban az elhízást betegségnek nyilvánította.

More Related